174706. lajstromszámú szabadalom • Töltényhüvely és eljárás annak előállítására

5 174706 6 külső átmérője, hogy a hegesztés során külön külső segédeszköz alkalmazása nélkül biztosítani lehessen a kívánt radiális rányomódást a hüvely és a fenék­rész között. Megfelelő nyomószerszám alkalmazá­sával azonban azonos átmérőjű részek is összehe­­geszthetők egymással. A 3. ábrából beláthatóan a 3 átviteli elemek oly módon is elhelyezhetők az 1 fenékrész 2 köpeny­felületén, hogy azok a kerület irányában nyúljanak ki. A 3 átviteli elemek előnyösen megszakítás nélkül nyúlnak ki a kerület teljes hosszában, de megfelelő közterek útján szakaszokra is feloszt­hatok. Az axiális és a kerület irányában elnyúló átviteli elemek egymással kombinálhatok, de kiala­kíthatók más alakokban is, így cikcakk vagy csa­varvonalban. A 4 perem ennél a megoldásnál is kiáll, ami által külön átviteli elem jön létre. A 4. ábra az ultrahanggal összehegesztett sörét­­töltényhüvelyt mutatja az 1 fenékrész és az 5 hüvely közötti 7 hegesztési- és összekötőzónával. A 3 átviteli elemek a 7 hegesztési zónában szétkenőd­­nek vagy szétfutnak úgy, hogy az 1 fenékrész és az 5 hüvely gyakorlatilag teljes hengeres érintkezési felületükön egymással összehegesztődnek. Ezt a fajta söréttöltényhüvelyt műanyag söréttöltény­­hüvelyként alkalmazzuk külső fémfenéksapka nél­kül. Az 5/a ábrában ábrázolt 1 fenékrész 2 palástfe­lületén ugyancsak nyolc, axiális irányban elnyúló borda alakú 3 átviteli elemmel van kialakítva, amelyek az 1 fenékrész magasságának mintegy két­harmadában nyúlnak el. Az előbbiekben bemuta­tott háromszögkeresztmetszet helyett a 3 áviteli elemek ún. szálkamintában is kialakíthatók, vagy kiképezhetők, mint előreugró élek két palástfelület­­szakasz között, amelyek egymáshoz képest külön­bözőképpen lejtenek. A körhengeres 2 köpenyfelü­let átmérője kissé nagyobb, mint a körhengeres hüvely belső átmérője úgy, hogy az 1 fenékrész enyhe nyomással betolható a hüvelybe. Az 5/b ábra szerint a hegesztés után az átviteli elemek szétfutnak úgy, hogy azok a 2 palástfelület kerületének nagyobb részén szétterjednek, ahogy azt a 8 hegesztési zónát jelölő vastag vonalak mutatják. Ekkor az 5 hüvely belső 6 palástfelüle­tével a fenékrész 2 palástfelületén fekszik fel. A 6. ábra a töltényhüvelyt mutatja be a hegesz­tés elvégzése után, amikor is a sematikusan ábrá­zolt 9 szonotródát a C nyíl irányának megfelelően nyomjuk az 1 fenékrész hátsó 10 homlokfelületé­hez. A találmány szerinti eljárás foganatosításához mindössze egy 9 szonotródára van szükség, amely az 1 fenékrész lehető legegyenletesebb hangbesu­gárzását teszi lehetővé. Az összehegesztés szem­pontjából igen előnyös, ha az 5 hüvelyt még kívülről, radiálisán hozzászorítjuk az 1 fenékrészhez az itt nem ábrázolt nyomó szerszám segítségével. Az 1 fenékrész és az 5 hüvely az axiális 8 hegesztési zóna tartományán belül egymással össze vannak kötve. Ezen túlmenően, még egy hegesztés foga­natosítható az 1 fenékrész elülső peremének kör­nyezetében, a kerület irányában, ez azonban mel­lőzhető, amennyiben a gáztömítettség az 1 fenék­rész elülső végének a gáznyomás hatására a hüvely­falazatra való rányomódása által biztosítható. Az 1 fenékrész elülső 12 vége felől kiinduló csésze alakú 13 mélyedéssel van kialakítva, amely­nek belső keresztmetszete a 10 homlokfelület irá­nyába csökken. A 14 falazat kúpfelületként van kialakítva úgy, hogy az 1 fenékrész gyűrű alakú 15 toldat előrefele haladva mind gyengébb lesz és végül a vékony 11 perem formájában kifut. A 13 mélyedéshez hátrafelé csatlakozik a 16 áttörés, mely a nem ábrázolt gyújtóelem felvételére szolgál. Szabadalmi igénypontok: 1. Töltényhüvely, célszerűen söréthez, műanyag­hüvellyel és azzal egybeépített fenékrésszel, azzal jellemezve, hogy a fenékrész (1) és/vagy a hüvely (5) az ultrahanggal történő összehegesztés előtt az összehegesztett állapotban egymáson felfekvő palástfelületeik (2, 6) környezetében lap-borda vagy hasonló alakú átviteli elemekkel (3) vannak kialakítva. (1975. szeptember 12.) 2. Az 1. igénypont szerinti töltényhüvely kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az átviteli elemek (3) a fenékrészen (1) a kerület irányában nyúlnak el. (1975. szeptember 12.) 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti töltényhü­vely kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fenék­rész (1) elülső széle (4) átviteli elemként van kialakítva. (1975. szeptember 12.) 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti töl­tényhüvely kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a töltényhüvely anyagaként alkalmazott alacsony­nyomású polietilén sűrűsége nagyobb, mint 0,945 g/cm3, és az olvasztási indexe (i5) kisebb, mint 2g/10perc. (1975. szeptember 12.) 5. A 4. igénypont szerinti töltényhüvely kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fenékrész (1) ala­csonynyomású polietilénből készül, melynek sűrű­sége nagyobb, mint a hüvely (5) anyagának sűrű­sége. (1976. január 31.) 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti töl­tényhüvely kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fenékrész (1) és a hüvely (5) egymáshoz hegesztése előtti állapotukban átviteli elemek (3) útján illesz­kednek. (1976. január 31.) 7. Eljárás az 1-6. igénypontok bármelyike sze­rinti töltényhüvely előállítására, azzal jellemezve, hogy fenékrészt és/vagy a hüvelyt az összehegesz­tett állapotban egymásra felfekvő palástfelületük környezetében lap-borda vagy ehhez hasonló átvi­teli elemekkel alakítjuk ki és a fenékrészt és a hüvelyt ultrahang segítségével hegesztjük össze és a rezgés átvitelére, valamint hegesztőanyagként az át­viteli elemeket alkalmazzuk. (1975. szeptem­ber 12.) 8. A 7. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az ultrahangrezgé­seket kívülről a fenékrész hátsó homlokfelületére visszük fel. (1976. január 31.) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents