174679. lajstromszámú szabadalom • Villás érintkező
3 174679 4 tétesen ívelt közbenső görbeszakasza van, és a két szemközti érintkezőkarhoz tartozó szélső ívelt görbeszakaszok egymás felé néző oldala konvex. A találmány értelmében az érintkezőágak hossztengelyre merőleges keresztmetszete legalább az érintkezési helyen a hozzájuk tartozó érintkezőkarok hossztengelyre merőleges keresztmetszetének a két szélső ívelt görbeszakaszhoz tartozó részével azonos irányban ívelt kialakítású. A találmány szerinti villás érintkező egy előnyös kiviteli alakjánál az érintkezőágak hossztengelyre merőleges keresztmetszete azonos a hozzájuk tartozó érintkezőkarok hossztengelyre merőleges keresztmetszetének a két szélső ívelt görbeszakaszhoz tartozó részével. Egy másik előnyös kiviteli alaknál a két szélső ívelt görbeszakasz görbületi sugara nagyobb, mint a közbenső ívelt görbeszakasz görbületi sugara. A találmány szerinti villás érintkező legfőbb előnye az, hogy mind csapos-, mind lemezes (lapos) érintkeződugasz befogadására alkalmas anélkül, hogy az ismert érintkezőknél bonyolultabb felépítésű vagy azoknál körülményesebben gyártható lenne. További előnyt jelent, hogy viszonylag jelentős méreteltéréseket enged meg az érintkeződugasznál. Ezen túlmenően kevésbé hajlamos az érintkeződugasz pontatlan bevezetéséből eredő sérülésekre. A találmányt az alábbiakban a csatolt rajzokon vázolt kiviteli példák kapcsán ismertetjük. A rajzokon az 1. ábra az egyik példa szerinti villás érintkező el ölnézete, a 2. ábra az 1. ábra szerinti villás érintkező oldalnézete, a 3. ábra az 1. és 2. ábra szerinti villás érintkezőnek a 2. ábrán jelölt 3-3 síkban vett metszete, a 4. ábra a másik példa szerinti villás érintkező elölnézete, és az 5. ábra a 4. ábra szerinti villás érintkező oldalnézete. Az 1-3. ábrák szerinti villás érintkező testének U alakú 1 középrésze van. amelyhez hosszirányban lapos, rugalmas 2 gerinc csatlakozik. A 2 gerinc ugyancsak U alakú keresztmetszetű 14 kapocsrészbe megy át. Az 1 középrészből hosszirányban két 4 érintkezőkar áll ki. amelyek egymással szembe néznek. A 4 érintkezőkarok egyik vége az 1 középrész egy-egy 4a, 4b szárával összefüggően van kialakítva. Az 1 középrész 4a, 4b szárainak a 4 érintkezőkarokkal egyesített felső élei közös vízszintes síkban fekszenek, és az egyes 4 érintke'ökarok 4a. 4b szárakkal összefüggően kialakított részeinek egyik felülete egy-egy ezen vízszintes síkra keresztirányú, az 1 középrész 4a, 4b szárai által meghatározott síkban fekszik. A 4 érintkezőkaroknak ezen keresztirányú síkból kiálló egy-egy konzolos része van, amelyek az 1 középrésztől hosszirányban kiindulva rézsútosan egymás felé közelítő rugókarokat alkotnak. Ezeknek az 1 középrésztől távolabb eső szabad végei érintkeződugasz közrefogására alkalmas módon vannak kialakítva. A 4 érintkezőkarok ezen szabad végei tompaszögben kifelé vannak hajlítva, miáltal belső 15 vezetőfelületekkel rendelkező 12 tagokat képeznek, amelyek a kívánt módon pozícionálják a kapcsolódó csapos vagy lemezes érintkezőt, és megkönnyítik annak bevezetését. Mint a 2. ábrán látható, a 4 énntkezőkarok egy-egy 5 hasítékkal vannak ellátva, amelyek a szabad végektől kiindulva a 14 kapocsrész irányába tartóan vannak kialakítva, és a 4 érintkezőkarok teljes hosszának mintegy egyharmadáig terjednek. Az 5 hasítékok a 4 érintkezőkarok szabad végen két-két 6 érintkezőágra osztják, amelyek 180°-nál kisebb szögben szét vannak hajlítva, és vezetőelemeket képeznek a 4 érintkezőkarok közé behatoló (nem ábrázolt) csapos vagy lemezes érintkező számára. A 4 érintkezőkarok keresztmetszete a 6 hasíték alatt egy pár párhuzamos és szomszédos homorúan ívelt 7 részből van kialakítva, amelyek a 6 érintkezőágak hossztengelyére merőlegesen iveitek Az ívelt 7 részek szélessége körülbelül megegyezik a 6 érintkezőágak szélességével. A homorúan ívelt 7 részek gyakorlatilag a 4 érintkezőkar teljes hosszára kiterjednek, és az 1 középrészig tartanak. Az 5 hasíték alatt, az ívelt 7 részek közötti tartományban a 4 érintkezőkar a 7 részekkel ellentétes irányban ívelt (lásd a 3. ábrát is). Mint a 3. ábrából látható, a 4 érintkezőkarok és a 6 érintkezőágak keresztmetszete egy a megfelelő 6 érintkezőág hossztengelyére merőleges hullámos vonalat követően van kialakítva, amelynek egy pár szélső ívelt 7a görbeszakasza van. A 7a görbeszakaszok a 4 érintkezőkar ellentétes éleitől egy a két él közötti pontig terjednek, 7b görbületi sugaruk van és a másik 4 érintkezőkar felé néző oldaluk konvex. Két-két szélső 7a görbeszakasz között egy-egy ezekkel ellentétesen ívelt közbenső 7c görbeszakasf helyezkedik el (3. ábra), amelynek görbületi sugara (szaggatott vonallal jelölve) kisebb, mint a szélső 7a görbeszakaszok görbületi sugara. A 6 érintkezőágaknak a szélső 7a görbeszakaszok által meghatározott keresztmetszetei a 4 érintkezőkarok csatlakozó ívelt szélső szakaszaival együtt merevítik a 6 érintkezőágakat. Amikor a 4 énntkezőkarok közé (szaggatott vonallal jelölt) 7a érintkeződugasz hatol be, a szélső 7a görbeszakaszok jelentős méreteltérések mellett is legalább két-két illeszkedési pontot biztosítanak a 4 énntkezőkarok és a behatoló csapos- vagy lemezes (lapos) érintkező között. A villás érintkező 1 középrészének megerősítése céljából a hátoldalon 8 bemélyedés van kialakítva, amely merevvé teszi az egyébként hajlékony 2 gerincet. Az 1 középrész rugalmas 9 ütközőelemmel van ellátva, amelyet az érintkezőnek kapocslécbe vak) illesztése után visszahajlítva az U alakú 1 középrész 4a, 4b szárai közé nyomunk be. Mint az 1. ábrán látható, a 2 gerinc kétoldalt 10 szárnyakkal van ellátva. Ezek közül legalább egynek az éle mentén 11 ütköző váll van kialakítva A 4. és 5. ábra szerinti villás érintkező az 1 középrész és a 2 gerinc kialakításában tér el az 1 —3. ábrák szerintitől. Az érintkező egyéb részei 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
