174636. lajstromszámú szabadalom • Eljárás főként gabonafélék hímsterilezésére és a növény növekedésének egyidejű gátlására továbbá keverék az eljárás foganatosítására
9 174636 10 IX. táblázat Vegyület R jelentése az I Megjegyzés száma általános képletben 1 2 3 1 2 3 4 5 6 Na Hidrát alakjában különítettük el. Nincs éles olvadáspont. 245 °C-on feketedés kezdődik, 280 °C-on bomlik.-H2N-C(CH3)2CH2C(CH3)3 Vizes oldatként különítettük el _Ç,H» Folyadék: elemanalízis: számított: C 61,9%, H8,4% N 9,0% talált: C 61,8% H 8,7% N 8,8%. i-C3H7- Folyadék: Elemanalízis: számított: C 63,9% H 8,9% N 8,3% talált: C 63,7% H 8,7% N 8,1% n-C7HiS- Folyadék n—C7H15 viszkózus olaj. Ahidroklodird (hidroklorid) elemanalízise: számított: C 59,6% H 9,2% N 5,3% talált: C 58,9% H 9,2% N .5.2% 10. példa A himsterilező hatás vizsgálata Különféle I általános képletű vegyületekkel végeztünk kísérleteket „Sappo” fajtájú búzán. Az alábbi fejlődési fázisokban lévő növényeket vetettünk alá kezelésnek: 7. fázis: a második nódium látható 8. fázis: az utolsó levél éppen láthatóvá válik 9. fázis: az utolsó levél nyelve (ligula) éppen láthatóvá válik. A növénycsoportokat (20 cserép, 1—1 cserépben 3 növényi egyed) bepermeteztük a vizsgált I általános képletű vegyület 300 ppm koncentrációjú vizes oldatával, amely 0,1 % felületaktív anyagot (Triton X—155) is tartalmazott. A kontroll növényeket csak nedvesítőszert tartalmazó vizes oldattal kezeltük. A kalászok megjelenésekor átlátszó zacskót helyeztünk minden egyes kalászra, hogy a kezeletlen kalászokkal való kereszteződést meggátoljuk. A növényeket a búzaszemek kifejlődéséig neveltük, és az egy kalászra eső búzaszemek átlagos számát meghatároztuk. Az eredményeket a X. táblázatban részletezzük: X. táblázat A X. táblázatban feltüntetett adatokból megállapítható, hogy a vizsgált I általános képletű vegyületek a korábbi fejlődési fázisokban voltak a legaktívabbak. 11. példa ® A 2-karboxi- 3,4-metano-pirrolidin (A vegyület) hímsterilező hatását összehasonlítottuk egy kémiailag közelálló vegyület, a tiazolidin-4-karbonsav (B vegyület) hatásával ,,Maris Huntsman” fajtájú téli búzán. A •IQ kísérleteket az 1. példában ismertetett módon végeztük; a növényeket a szabadban neveltük. Meghatároztuk az egy kalászra eső búzaszemek számát, és a kapott eredményeket a XI. táblázatban mutatjuk be. ________________XI. táblázat__________________ 15 Vegyület Hatóanyag Egy kalászra jutó átlagos koncentrációja szemszám (ppm) 8. 9. fejlődési fázisban _________________________kezelt búzanövényeknél Kezeletlen — 57,2 57,2 kontroll 100 22,2 18,8 A 200 4,0 2,4 1000 54,8 60,2 B 5000 53,8 58,6 A táblázatból jól látható, hogy az összehasonlító anyagként alkalmazott tiazolidin-4-karbonsav a vizs- 2Q gált I általános képletű vegyülethez képest 10—50 szeu rés koncentrációban is csak a kezeletlen kontrollcsoportnak megfelelő hatást mutatja. 12. példa A 2-karboxi- 3,4-metano-pirrolidin (A vegyület) 35 himsterilező hatását összehasonlítottuk tiaszolidin- 4-karbonsav (B. vagyület) és 4,5-dehidro-2-karboxipirrolidin (Ç. vegyület) hatásával „Sappo” fajtájú tavaszi búzán. A kísérleteket a 4. példában ismertetett módon végeztük. Meghatároztuk az egy kalászra eső 0 búzaszemek átlagos számát, és a kapott eredményeket a XII. táblázatban foglaljuk össze: XII. táblázat Vegyület Hatóanyag Egy kalászra jutó átlagos koncentrációja .szám (ppm) 8. 9-/10. fejlődési fázisban kezelt búzanövényeknél Kezeletlen kontroll 41,6 41,6 A 50 4,1 38,9 100 0,1 22,1 B 1000 40,6 45,1 5000 42,1 31,8 C 100 40,2 39,0 500 39,1 39,9 Vegyület száma Egy kalászra jutó átlagos szemszám (a IX. táblázat- 7. 8. 9. ban) fejlődési fázisban 1 12,7 16,1 29,7 2 26,0 27,7 31,9 3 4,3 25.3 25,2 4 10.5 17,2 30,2 Kezeletlen kontroll 31,0 35,1 31,9 A XII. táblázatból világosan kitűnik, hogy a vizsgált (I) általános képletű vegyület kisebb dózisban 60 is lényegesen hatékonyabb, mint az összehasonlító vegyületek. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 65 1 • Eljárás főként gabonafdék hímsterilezésére és a növény növekedésének egyidejű gátlására, azzal jellemezve, hogy a növényeket hatóanyagként 0,5 — 95 5
