174625. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kiflik előállítására

3 174625 4 feleld távolságban rakja le ezekre, és egy második, a tésztagombócokat a kelesztő csészékből a tészta­gombócokat félkész árukká alakító formázóberen­dezésnek átadó második átadószerkezete és egy harmadik, a formázóberendezésből érkező félkész darabokat utókelesztő szekrénybe átadó harmadik átadószerkezete valamint negyedik átadószerkezete van, amely a készre kelt nyersdarabokat a sütő­kemencébe bevezeti. A formázóberendezésben a tésztagombócokat hosszúkás zsemlékké vagy császárzsemlékké formázzák. Egy ilyen zsemleelő­állító sorban két okból nem lehet kifliket előállí­tani: Elsősorban, amikor a kifliket a feltekercselés és hajlítás után egy csésze alakú kelesztőlapra he­lyezik le, akkor nagyon széles kelesztő csészékre lenne szükség, amelyek nagyságuk miatt nagyobb kelesztőberendezést tennének szükségessé, amelyben a csészéket el lehet helyezni. Nagyon sok keleszto­­csészére van szükség, mivel a szükséges kelesztési idő legtöbbször 50 perc. Másodszor, amikor a tésztát a kelesztő csészéből a sütőkemence szalagjára adják át, a csészét gyorsan kell átfordítani, a mikor is a kifli lendülettel esik rá a szalagra és a még nem teljesen megkelt kiflik deformációja nem kerülhető el. Ez a kifli deformálásához vezet és a megsütött kiflik minő­ségét rontja. A találmány célja olyan eljárás és berendezés létrehozása kiflik készítéséhez, amely egyrészt lehe­tővé teszi a kiflik gépi előállítását, és másrészt az ismert folyamatos sütésmódok hiányosságát kikü­szöböli. Ezt a feladatot egy olyan eljárás esetében, amelynél a megdagasztott tésztát először egyenlő súlyú részekre osztják szét, ezeket ezt követően formázzák és egy előkelesztő folyamatnak teszik ki, ezután a kiformázott tésztadarabokat kinyújtják és tekercsekké tekercselik, ezeket meghajlítják és utókelesztő folyamatnak teszik ki és végül meg­sütik, a találmány értelmében azzal valósítjuk meg, hogy a kiflik teljesen automatikus előállítása céljából a tekercselt darabokat először utókelesztő folyamatnak tesszük ki és csak a végső megkelt állapotban vagy közel ehhez hajlítjuk kiflikké, és adott esetben ezután a felső oldalukat vízzel megnedvesítjük és sóval, köménymaggal, cukorral, mákkal vagy hasonlóval megszórjuk és közvetlenül ezután megsütjük. A kelesztőberendezés relatív nedvességét emellett vagy olyan alacsonyan tartjuk, hogy ne tudjon a felületen bőr képződni, azonban egy nem ragadó, könnyen száradó felületet kap­junk, vagy pedig hogy egy magasabb relatív légnedvességnél kelesztünk és a kelesztő folyamat utolsó szakaszában a felületet szárítjuk. A kelesztés végállapotában vagy közel végállapotában történő hajlításból a kívánt előnyök adódnak, nevezetesen kisebb és egyszerűbb kelesztő csészék, ennek következtében kisebb és gazdaságosabb végkelesztő berendezés, továbbá a hajlított, teljesen megkelt kiflik deformációjának kiküszöbölése - ha a közbenső szállítószalagra vagy a sütőszalagra kíméletlenül helyezik rá -, aminek következtében a sütési teljesítmény nő, minősége pedig javul. A találmány szerinti eljárás foganatosításához alkalmazott berendezést, amely folyamatosan és automatikusan működő tésztaelosztó- és formázó­gépből áll, első átadószerkezettel előkelesztő szek­rényhez, amelynek előkelesztő csészéi egymástól szokásos távolságban vannak elhelyezve és az első átadószerkezet a tésztagombócokat az előkelesztő csészék távolságának megfelelő távolságban rakja erre le és amelynek egy második, a tésztagombó­cokat az előkelesztő csészékből félkész árukká alakító formázóberendezésnek átadó második át­adószerkezete és egy harmadik, a formázóberen­dezésből érkező félkész darabokat utókelesztő szek­rénybe átadó harmadik átadószerkezete, valamint a készre kelt nyersdarabokat a sütőkemencébe be­vezető negyedik átadószerkezete van, az jellemzi, hogy a formázóberendezés csupán önmagában is­mert tekercselőegységként van kialakítva, míg a második átadószerkezet az átadásnál az előkelesztő csészében két, egymás mellett fekvő tésztagombóc közötti távolságot mintegy megkétszerezi, és hogy az utókelesztő szekrény és a negyedik átadószer­kezet között hajlítószerkezet van elhelyezve. Ezek kölcsönös távolsága az előkelesztő szekrény egyik csészéjén levő két tésztagombóc közötti távolság­nak felel meg és az előkelesztő szekrény csészéinek mozgáspályájába minden második csészével együtt­működő és azok közé befordítható billenŐge­­reblyéje van és az átadószerkezet csészéi a teker­cselőegység hozzávezető szállítószalagjaira üríthe­­tően vannak kialakítva. Előnyösen a billenőgereblye az előkelesztő szekrény páratlan számú csészéit üríti. További jellemző szerint a tekercselőegységek szállítószalagjaik szállításirányában egymás mögött, egymáshoz képest eltoltan vannak elhelyezve és valamennyi tekercselőegység elvezetőszerkezetei a tekercselt darabokat közös, harmadik átadószer­kezetként kialakított gyűjtőszalagra helyezik rá. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti beren­dezés példakénti kiviteli alakjait tüntetik fel. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés oldalnézete. A 2. ábra a találmány szerinti berendezés felülnézete. A 3. ábra a találmány szerinti berendezés elölnézete. A 4. ábra a második átadószerkezet felülnézete. Az 5. ábra a 4. ábra szerinti átadószerkezet oldalnézete. A 6. ábra a billenőgereblye oldalnézete. A 7. ábra a 6. ábra szerinti billenőgereblye elölnézete. A 8-10. ábrák a találmány szerinti berendezés egy másik kivitelét ábrázolják, mégpedig a 8. ábra oldalnézetben, a 9. ábra felülnézetben és a 10. ábra elölnézetben. A találmány szerinti berendezés folyamatos, automatikusan dolgozó 1 tésztaelosztó- és formázó­­gépből áll, amely első 2 átadószerkezet segítségévei a 3 előkelesztő szekrény 4 csészéibe kiformázott 5 tésztagombócokat helyez be. A 3 előkelesztő szekrény átfutása után a lépésenként továbbhaladó 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents