174597. lajstromszámú szabadalom • Szélerőmű

3 174597 4 tosan, megbízhatóan üzemel, azonnal a szélirányba állítható, anélkül, hogy nehezen legyőzhető, vagy éppen legyőzhetetlenül fellépő erőhatásokkal kel­lene számot vetni, és optimális kihasználási fokban, gazdaságosan lehet üzemeltetni. Ezt a feladatot a találmány szerint úgy oldottuk meg, hogy a szélkerék forgástengelyét a szélkerék vagy szélke­rekek precesszióját megengedő módon egy további képzetes tengely útján, s e kettővel egy-egy adott szöget bezáró billenőtengely körül, a tartószerke­zeten kilendíthetően csapágyaztuk, s a berende­zésbe egy olyan pozicionálóberendezést építettünk be, amely a forgórész vezérsíkját a magassági tengely beállítását végrehajtó szerkezettel együtt akkor és úgy végzi el, hogy a forgórész vagy forgórészek a vízszintes szélirányváltozásoktól füg­gően a megfelelő pozícióba beálljon, illetve beállja­­nak, s erre a célra legalább egy állítószerkezet van elrendezve, amely közvetlenül vagy közvetve a forgórész forgástengelyére olyan forgatónyomatékot gyakorol, amelynek mind a forgórész forgástenge­lyére, mind a magassági tengelyre merőleges össze­tevője van, s ennek értékét a forgórész fordulat­számától, valamint a megkívánt és a forgórész, vagy forgórészek szélirányba állításához szükséges mozgástól függően, a magassági tengelyt beállító szerkezet forgat ónyo matékával összhangban egy vezérlőberendezéssel lehet vezérelni a perdület-pre­­cesszió törvényszerűségeinek figyelembevételével. A találmány szerint megadott szélerőműnek a technika jelenlegi színvonalához mérten lényeges előnyei vannak. Az ismert szélerőműveknél a forgórész forgatásához, valamint a tartószerkezet­nek a függőleges tengely körüli elforgatásához szükséges forgatónyomaték és a szögelfordulás értékének szorzata a rendszerbe vitt munka meny­­nyiségének felel meg, amely a forgórész vagy forgórészek forgómozgásának lassulásában jelent­kezik. Ennek az energiának a befektetése kettős veszteségként tekintendő, mivel az az energia, amelyet arra fordítunk, hogy a rendszer a függő­leges tengely körül elforduljon, a forgórész vagy forgórészek mozgási energiájának a veszteségeként jelentkezik. Ezzel szemben a találmány szerinti megoldás azon a felsimerésen alapul, hogy a szélerőmü forgórészét vagy forgórészeit pörgettyű­nek tekintjük és külső forgatónyomaték útján a pörgettyűn létrejövő precessziót a forgórész vagy forgórészek pozicionálására, azaz szélirányba tör­ténő beállítására használjuk ki. A találmány szerinti szélerőműben mindegyik forgórész három, egymással mindenkor szöget be­záró tengelyre mégpedig a forgórész forgástenge­lyére, a függőleges tengelyre és járulékosan még egy billenőtengelyre van csapágyazva. Ha a beren­dezés ismertetésénél abból indulunk ki, hogy a magas­sági tengely függőleges, a forgórész forgástengelye víz­szintes, a billenőtengely pedig lényegében vízszintes és ferde helyzetet foglal el a szélirányhoz képest, akkor a forgórészt tartó szerkezetnek valamilyen beállítószerkezet révén a magassági tengely körül történő elforgatása esetén (a b eállító szerkezet lehet például egy forgást létesítő hajtómű, vagy vezérsík) - azon feltétel mellett, hogy a forgórész vagy a forgórészek forognak és ezáltal pörgettyűt alkot­nak —, a forgórész tengelyének a tartószerkezet magassági tengelye körül történő elfordulása értel­mében, a forgórész vagy forgórészek a billenő­tengely körül felfelé vagy lefelé billennek a fellépő precesszió hatása alatt. A billenőtengely elrendezése révén elkerülhető tehát, hogy a precesszióval szemben ható csapágyerők a tartószerkezetre tétele­ződjenek át. Ilyen csapágyerők nagy átmérőjű (nagyságrendben 100 méter) forgórészek gyors for­dulatánál (de még akkor is, ha ezek lassan forognak) olyan nagy értéket képviselnek, hogy megfékezésükhöz olyan nagyméretű tartószerkeze­tet kellene felépíteni, amelynek kialakítása már gazdaságtalan. Egyébként a korábban már említett kettős energiaveszteséget a magassági tengely körüli elfordulásnál (ha nem lenne billenőtengely) az ismert szélerőműveknél figyelembe kellene venni. Ezzel szemben a találmány szerinti szélerőműnél a tartószerkezetet könnyű kivitelben lehet felépíteni, mert a tartószerkezetnek csak a forgórész, illetve forgórészek súlyát kell felvenni, de nincs szükség arra, hogy a precesszió által létrejött csapágyerőket is felvegye. A találmány szerinti szélerőművet - melynél a rendszernek a magassági tengely körül történő elforgásakor a forgástengely felfelé vagy lefelé elmozdul — járulékos állítóberendezés nélkül csak olyan esetekben lehet üzemeltetni, amikor a vízszintes irányú szél lényegében egyenletes, mind­azonáltal a forgórészt a vertikális irányú szélmozgás változásaihoz — például fel- vagy leszálló légáram­lásváltozásokhoz - mindig hozzá kell igazítani, Ezt olyan szélkeréknél lehet elképzelni, amely például egy mély völgyben, a völgy irányára ferde helyzet­ben van felépítve, ahol a szél állandóan a völgy irányából fúj, - de ugyanakkor a szélerő völgy­irányú komponensei változhatnak. Ha a találmány szerinti megoldásnak megfelelően kialakított szél­­erőműnél a forgórészt nemcsak a függőleges irányú (fel, vagy leszálló) légmozgások változásá­hoz, de a vízszintes irányban fúvó szél kompo­nenseinek változásához is be kell állítani, akkor a találmány szerint járulékosan még egy beállító­berendezésre is szükség van, mely lehetővé teszi a forgórésznek a billenőtengely csapágyazására ható forgatónyomaték érvényesülését. Ha a találmány szerinti megoldásnak megfelelően felépített szélerő­­mű forgórészei forgómozgást végeznek, akkor a billenőtengelyre ható forgatónyomaték révén a forgórészek által alkotott pörgettyű-rendszerben precesszió jön létre a magassági tengelyen, s ez a precesszió a forgórészt vagy forgórészeket a víz­szintes irányú szélmozgásnak megfelelően állítja be. Ha viszont mind a vízszintes irányú szélmozgásnak, mind a felfelé vagy lefelé szálló légmozgásoknak megfelelő beállítást kell elérni, akkor a precesszió kihasználása alatt a beállítószerkezet segítségével a rendszer magassági tengelyére és a billenőtengelyre egyaránt viszünk forgatónyomatékot. Beállító, illetve állítóberendezés gyanánt a magassági, illetve a billenőtengelyhez szerelt villamos motorok jöhet­nek számításba. A beállítószerkezet, illetve beren­dezés egy vezérlőberendezéssel van összeszerelve, amely arra szolgál, hogy a forgórész vagy forgó­részek fordulatszámúnak, valamint a forgórész for­gástengelyének szöghelyzetváltozásaira jellemző 5 10 15 10 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents