174587. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiazolidin-származékok előállítására

7 174587 8 hasonlók alkalmazásával. A reakcióelegy feldolgo­zása során előnyösen ügy járunk el, hogy a reakcióelegybe gáz alakú hidrogén-bromidot, vagy hidrogén-kloridot vezetünk, amint a reakcióelegy savas kémhatást nem mutat, azután a reakcióele­­gyet 55 °C alatti hőmérsékleten, csökkentett nyo­máson bepároljuk és a maradékot előnyösen meta­nollal, etanollal, vagy izopropanollal eldörzsöljük. A kivált szervetlen sót szűréssel vagy centrifugálás­­sal elkülönítjük, majd az oldószert újból elpárolog­tatjuk és így maradékként a kívánt (I) általános képletű tiazolidin-származék megfelelő savaddíciós sóját kapjuk, a reakcióterméket azonban valamely, az a) eljárás-változat esetében említett lecsapószer hozzáadásával is leválaszthatjuk az oldatból. Karb­­aminsav-halogenidként elsősorban karbaminsav-klori­­dokat alkalmazhatunk. Az (I) általános képletű vegyületek sóinak képzése, illetve az V általános képletű vegyületek acilezése céljából e vegyületeket erre alkalmas oldószerben reagáltatjuk a megfelelő savval, például valamely H-Z általános képletű savval, ahol Z jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerinti­vel. E reakció gyakorlati kivitelezése során az (I) illetőleg (V) általános képletű vegyületet 0 °C és 40 °C közötti hőmérsékleten adhatjuk hozzá a megfelelő szabad savhoz, amennyiben az alkalma­zott sav cseppfolyós halmazállapotú vagy 40 °C-nál nem lényegesen magasabb hőmérsékleten olvad. Előnyösen azonban valamely oldószer, például víz vagy valamely szerves oldószer, mint dioxán, tetrahidrofurán, éter, az alkil-részben 1—4 szénato­mos ecetsav-alkilészter, acetonitril, nitro-metán, ace­­ton, metil-etil-keton stb. jelenlétében folytatjuk le a reakciót. Különösen az 1—4 szénatomos alko­holok bizonyultak e célra alkalmas oldószereknek. A sóképzési reakcióhoz az (I) általános képletű vegyületek 1 móljára számítva 1-1,5 mól savat, illetőleg az (V) általános képletű vegyületek acile­­zésénél I mólra számítva 2-2,5 mól savat alkal­mazunk hogy az esetben is sót kapjunk, lefolytat­ható azonban a reakció ennél nagyobb mennyiségű sav alkalmazásával is. Célszerűen 0 °C és 40 °C közötti, előnyösen 10—25 °C hőmérsékleten dol­gozunk. A reakció mérsékelten exotherm lefolyású. Vizes oldatban lefolytatásra kerülő reakció ese­tén az (I) általános képletű vegyület a H—Z általános képletű sav hozzáadása után azonnal oldódik, a képződött savaddíciós só csak ritka esetben válik ki az oldatból. A kapott só elkülöní­tése céljából a vizet kíméletes körülmények között, például liofílizálás útján távolíthatjuk el. Szerves oldószerben lefolytatásra kerülő reakció esetén a képződött savaddíciós só sok esetben már a H-Z általános képletű sav hozzáadása után közvetlenül kiválik nehezen oldódó termék alakjában. Ha a reakcióelegy oldat marad, akkor a képződött savaddíciós sót — adott esetben az oldat előzetes betöményítése után - valamely erre alkalmas le­csapószer hozzáadása útján választjuk le. Lecsapó­szerként itt is azok a szerves oldószerek alkalmaz­hatók, amelyeket hasonló célból az a) eljárás-válto­zat ismertetése során említettünk. A képződött savaddíciós vegyületek sok esetben igen nagy tisztasági fok esetében is viszkózus olaj vagy amorf üvegszerű termék alakjában képződnek. Az ilyen amorf termékeket valamely szerves oldó­szerrel való kezelés útján kristályosíthatjuk ki, adott esetben 40—80 °C hőmérsékletre történő melegítés közben. A kristályosodást elősegítő oldó­szerekként különösen az alkil-részben 1-4 szén­atomot tartalmazó ecetsav-alkilészterek, mint metil­­-acetát, etil-acetát vagy n-butil-acetát, továbbá rö­­vidszénláncú dialkil-ketonok, mint aceton vagy metil-etil-keton, rövidszénláncú dialkil-éterek, mint dietil-éter, diizopropil-éter vagy di-n-butil-éter, ace­tonitril-, nitro-metán, egyes esetekben rövidszén­láncú alkoholok, mint metanol, etanol, izopropanol vagy n-butanol alkalmazhatók. A kapott savaddíciós vegyületek valamely erre alkalmas oldószerben, 1 mól bázissal való depro­­tonálás útján alakíthatók a megfelelő szabad (I) általános képletű vegyületté. Bázisként erre a célra például szervetlen hidroxidok, mint lítium-, nát­rium-, kálium-, kálcium- vagy bárium-hidroxid, karbonátok vagy hidrogén-karbonátok, mint nát­rium-karbonát, kálium-karbonát, nátrium-hidrogén­­-karbonát vagy kálium-hidrogén-karbonát, továbbá ammónia vagy aminok, mint trietil-amin, diciklo­­hexil-amin, piperidin vagy metil-diciklohexil-amin, jöhetnek tekintetbe. Az (I) általános képletű vegyületek valamely bázis feleslegének hozzáadása esetén könnyen to­vábbi deprotonálást szenvednek, az acilszulfamoil­­-csoporton, és így a megfelelő (XVI) általános képletű sóvá alakulnak át - ahol R1, R2, R3, Y és M jelentése a fentivel egyező - ezért az amfoter jellegű (I) általános képletű vegyületek előállítása során igen szűk pH-tartományban kell dolgozni, ez a pH-tartomány az R1, R2 és R3 szubsztituensek jellegétől függően 4 és 6 között van, pontos értéke egy titrálási görbe felvétele útján állapítható meg. Vizes közegben történő dolgozás esetén a ka­pott (I) általános képletű szabad bázisok adott esetben nehezen oldódó termék alakjában kiválhat­nak a reakcióelegyből. Ilyen esetben a terméket szűréssel, vagy pedig valamely szerves oldószerrel, előnyösen etil-acetáttal történő extrahálással külö­níthetjük el a reakcióelegyből. Szerves reakciókö­zegben történő dolgozás esetén különösen 1-4 szénatomos alkoholok, mint főként à metanol vagy etanól alkalmazhatók, megfelelnek azonban erre a célra az ecetsav-észterek, a dietil-éter, tetrahidro­furán, dioxán, dietilénglikol-dimetiléter, dimetil­­-formamid és hasonlók is. Az (I) általános képletű vegyületeket szolgáltató reakció általában spontán végbemegy. A reakciót —35 °C és +100 °C közötti, előnyösen 0 °C és 25 °C közötti hőmérsékleten folytathatjuk le. Ha reakcióközegként valamely vízzel elegyedő szerves oldószert alkalmazunk, akkor a szabad bázis alakjában kapott (I) általános képletű vegyületet - adott esetben a reakcióelegy előzetes betöményítése után — víz hozzáadásával választhatjuk le a reakcióelegyből. Vízzel nem elegyedő szerves oldószer reakcióközegként való alkalmazása esetén előnyösen oly módon dolgo­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents