174581. lajstromszámú szabadalom • Mezőgazdasági talajmegmunkáló szerszám
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 174581 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1976. III. 15. (GU-320) A 01 B 19/00 Német Szövetségi Köztársaság elsőbbsége: 1975. III. 17. (P 25 11 563.3) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. VII. 28. Megjelent: 1980. VIII. 30. Güttler Fritz agrármérnök, Weilheim/Teck Német Szövetségi Köztársaság Mezőgazdasági talaj megmunkáló szerszám 1 A találmány mezőgazdasági talajok megmunkálására szolgáló szerszámra vonatkozik, különösképpen a vetőmagágy előkészítéséhez alkalmas olyan boronára, amelynek fogai rugalmas kiképzésűek és egy kereten vannak rögzítve. 5 A magágy előkészítéséhez az szükséges, hogy a felszántott terület minden helyén azonos mélységű porhanyós talajréteg jöjjön létre. Valamennyi talajmegmunkálási eljárás, amellyel a magágyat létrehozzák, arra irányul, hogy ezt a célt elérjük. 10 Emellett ismeretes, hogy a gyenge eredménnyel alkalmazott talajlazítók mellett főképpen merev, vagy egyszerű rugózású olyan szerszámokkal ellátott, a bevezetésben említett jellegű talajmegmunkáló eszközöket használnak, amelyek kereten 15 vannak elhelyezve. A legkisebb elérhető munkamélység, amelynél a fogak sora még egyetlen, összefüggő porhanyós talajréteget hagy maga után, nem pedig csak egyedi karcolásokat készít a talaj felületébe, ez esetben a fogak közötti oldaltávol- 20 Ságtól (az úgynevezett pászta távolságtól) függ. Az egymástól távol álló fogaknak mélyebben kell a talajba behatolni, mint a szorosan egymás mellett elhelyezetteknek ahhoz, hogy a felületen összefüggő, porhanyós talajfelszín maradjon vissza. A 25 szemes termények esetében például azért kell a szemcsés talajréteg vastagságának, ami a vetésmélységnek felel meg, igen vékonynak lenni, mert az ilyen szemes terményeknek gyenge a csírázási energiája és ezért nem szabad túl mélyre helyezni 30 2 őket. Az ilyen vetőmagágy-előkészítés ismert eszköze a merev, vagy rugózott fogazatú borona. Ezeknek szűk oldalirányú fogtávolsága van és ezáltal lehetővé teszik a megkívánt sima felületű talaj megmunkálást, ha gondoskodunk az azonos mélységű vezetésről és a talajhoz történő illesztésről. Ezen boronáknak azonban hátrányát a relatíve nagy eltömődési veszély jelenti, ha növénymaradékok vannak a talajban. Ezek a növénydarabok ráfekszenek a fogakra és a fogak mentén felfelé sodródnak, amíg ahhoz a kerethez nyomódnak, amely a fogakat tartja és ott felhalmozódnak. Mindaddig, amíg a talaj nagymértékben mentes a növényi hulladékoktól, ez csak egyes fogaknál történik meg és a munkát nem terhelik számottevően. Azonban mihelyt a talajban nagyobb menynyiségű növényi maradvány található, sok fog felfogja ezeket és ekkor nem lehet megakadályozni, hogy ha két szomszédos fog körültekeredik növénydarabokkal, a közöttük levő közt a további növényi részek, a kemény földrögök vagy a kövek át ne hidalják úgy, hogy az egész fogazat rövidesen el ne tömődjön. Az ismert boronák további hátránya a merev, vagy rugózott munkaszerszámok relatíve nagy törési, illetve görbülési veszélye a köves talajokban. A fentiek alapján a jelen találmány feladata a mezőgazdasági talajokhoz olyan megmunkálószerszámot, különösképpen a vetőmagágy előkészítéséhez alkalmas olyan boronát javasolni, amely nem 174581