174534. lajstromszámú szabadalom • Eljárás több cölöpöt tartalmazó cölöpalapozási szerkezet készítésére; verőberendezés, valamint betonozó tartály az eljárás foganatosítására
Az alkalmazott teclinológia eredmtujckínt , cólöp anyaga erőteljesen a környező talajba sajtolódik, ami a köpenysúrlódást természetesen kedvezően befolyásolja. Ugyanakkor a technológia lényegesen korszerűbb és gazdaságosabb, mint a bevezetőben leírt mikrocölöpkészítés' módszer, mivel a külön fúrási művelet elmarad, tehát a furat falazatának járulékos megtámasztásáról nem kell gondoskodni, a betonozás a verés után az ekkor már a talajban levő csövön át azonnal végrehajtható. A lépcsős cölöpök felső, megvastagított részébe épített vasszereléssel az egyes cölöpök vízszintes terhelésekkel szembeni ellenállóképessége nagymértékben megnövelhető. A meneszt őfej és a cső közötti gumigyűrűs kapcsolat egyrészt biztonsággal meggátolja, hogy talajvíz kerüljön a csőbe annak lehajlása során, másrészt könnyen oldható, bontható, így a kihúzásnál ellenállás nem jelentkezik a cső és a bentmaradó menesztőfej szétválasztásakor. A találmány szerinti eljárással tehát magas műszaki színvonalú, gazdaságos és gyorsan megépíthető alapozási szerkezet hozható létre. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek egyrészt az eljárás fázisait szemléltetik, másrészt az eljárással készült alapozási szerkezeteket mutatnak. A rajzokon az la—ld) ábrák a találmány szerinti cölöpalapozási szerkezet előállítási eljárás fázisait szemléltetik, a 2. ábra az la) ábrán bejelölt „A” részletet nagyobb méretarányban mutatja, a 3. ábra a találmány szerinti eljárással készült alapozási szerkezet egy előnyös kiviteli példáját a 4. ábrán bejelölt C—C vonal mentén vett függőleges metszetben tünteti fel, a 4. ábra a 3. ábrán bejelölt B—B vonal mentén vett vízszintes metszetet mutat, az 5. ábra egy további kiviteli változatot szemléltet függőleges metszetben, a 6. ábra az 5. ábrán bejelölt E-E vonal mentén vett vízszintes metszetet mutat, a 7. ábra egy további kiviteli példát szemléltet közvetlenül az ez esetben négyszögalaprajzú összefogótest alatt vett vízszintes metszetben, a Sa) ábra perspektivikus nézetben szemlélteti a csőleverésre szolgáló találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli példáját, a 8b) ábra a találmány szerinti verőfej és talp nagyobb méretű perspektivikus rajza, a 9. ábra a 8. ábrán bekarikázott Y részletet nagyobb méretarányban mirtatja, a 10. ábra a 9. ábrán feltüntetett csuklót nagyobb méretarányban, részben oldalnézetben, részben függőleges tengely metszetben tünteti fel, a 11a) ábra egy betonozótartályt vázlatos függőleges metszetben szemléltet, a 11b) ábra* a 11a) ábra szerinti tartály felülnézete, a 12. ábra vázlatos oldalnézetben mutat egy találmány szerint kialakított csőfejet, • -•p ■ ■Múltét, fut ÿôleges aieis.■ ’s1 j nagy . ítmérőjű, mint a töboi része, a 14. ábra szerinti cöiöp előállítására szolgáló csövet mutat részben oldalnézetben, részben függőleges metszetben. A ia) ábra szerint az alapon*, szerkezet egy-egy egészében 15 hivatkozási zmima! jelölt cölc >-nek (ld. ábra) készítése a kűos 1 menesztőíejnek és az ahhoz csatlakozd tt fém, vagy. megfelelő erősségű, arra feltámaszkodó vastagfalú 2 csőnek a talajba hajtásával veszi kezdetét. A 2 cső lehajtása valamely önmagában ismert, például sűrített levegővel működő „Atlas Copco” verőberendezés és megfelelő verőállvány segítségével történhet, de bármilyen verőberendezés alkalmazható, amely a 2 cső és 1 menesztőfej megfelelő sebességű lehajtását biztosítani képes Az 1 fejnek felfelé álló 5 nyakrésze van, amelyhez az egyeilen 3 acélbetétből álló vasszerelés van előnyösen hegesztéssel rögzítve, ’mi biztosítja, hogy á vasszerelés a betonozási művelet során tervszerinti helyzetéből ne mozduljon el. Az 5 nyakrészt oldalt a 4 gumigyűrű veszi körül, amely a 2 cső belső felületének szorulva meggátolja a talajvíznek a 2 cső 13 belső terébe hatolását. Megjegyezzük, hogy az 1 fejet, a 2 köpenycsövet, valamint a 3 betonacél-betétet egy egységként helyezzük a verőállványra és leverésük is természetesen együtt történik. Az Ib) ábra a cölöpkészítésnek azt a fázisát mutatja, amikor az 1 fej már elérte a tervezett alapozási mélységet. Ezt követően a 2 csőre a 14 gyorskapcsoló segítségével 7 tömlőt csatlakoztatunk, és az egészében 8 hivatkozási számmal jelölt, önmagában ismert betonozóberendezés segítségével - amelynek fő részei a 9a motor, a 10 tengelykapcsoló, a 9b szivattyú és a 11 tartály — megkezdjük a 15 cölöp betonozással történő előállítását oly módon, hogy a például betonból álló 6 utószilárduló anyagot a 7 tömlőn és a 2 csövön át, ez utóbbi fokozatos visszahúzása közben az 1 fej felett kialakuló 13a üregbe nyomjuk. Az la) és lb) ábrákon jól látható, hogy a 13a üreg valamivel nagyobb átmérőjű, mint a 2 cső 13 belső terének átmérője, mivel az 1 fej átmérője is meghaladja a 2 cső átmérőjét. Az le)ábra a művelet egy közbenső fázisát, az ld)ábra pedig egy elkészült 15 cölöpöt mutat. A fent leírt eljárás végrehajtásához a már felsorolt segédberendezések mellett természetesen megfelelő kihúzóberendezésre is szükség van a 2 cső kihúzásához. A beton adalékanyaga 5—20 mm max. szemcseátmérőjű homokos kavics, 400-600 kg/ms nagyszilárdságú (C. 500—C. 600-as) cementet, s konzisztendajavító anyagként „Daracem”-et tartalmaz. Benyomása 5—7 att-val, nagynyomású habarcsszivattyúval történik. A 2. ábrán feltüntetett részletmegoldásból látható, hogy a 4 gumigyűrű egy 12 horonyba illeszkedik, amely az 1 fej 5 nyakrészének palástfelületien van kialakítva, és átmérője úgy van megválasztva, hogy a 2 cső belső falának szoruljon. Ez tehát a 2 cső leverése kőién vízzárást biztosit, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
