174534. lajstromszámú szabadalom • Eljárás több cölöpöt tartalmazó cölöpalapozási szerkezet készítésére; verőberendezés, valamint betonozó tartály az eljárás foganatosítására
MAGVAK NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 174534 |É j| Bejelentés napja: 1975. VI. 10. (BA—3278) Nemzetközi osztályozás: E 02 D 27/12, ORSZÁGOS Módosítási elsőbbsége; 1978. VII. 26. (A 2., 12., 13. és 23. igénypontokra.) Közzététel napja: 1979. VII. 28. E 02 D 13/00, E 02 D 5/38 TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. VII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Füzesi Pál oki. mérnök, Budapest Bács Megyei Állami Építőipari Vállalat, Kanyó Miklós okL mérnök, Kecskemét Kecskemét Kertész Gábor oki mérnök, Kecskemét Eljárás több cölöpöt tartalmazó cölöpalapozási szerkezet készítésére, verőberendezés, valamint betonozótartály az eljárás foganatosítására 1 2 A találmány több cölöpöt tartalmazó alapozási szerkezet készítésére szolgáló eljárásra vonatkozik, amelynél menesztőfejjel ellátott csövet hajtunk a talajba, amelynek visszahúzása során a cső helyén a talajban kialakult üreget a csövön át utószilárduló 5 anyaggal töltjük ki, mimellett a cső alsó végéhez oldhatóan kapcsolt menesztőfejet a talajban hagyjuk. A találmány tárgyát képezi az eljárás foganatosítására szolgáló verőberendezés és betonozótartály is. 10 Cölöpalapozások a mélyépítés területén számos változatban ismeretesek. Csoportosításuk többféle szempont alapján történik. A készítés technológiája szerint előregyártott és helyben készült cölöpökből készült alapozási szerkezeteket szokás megkülön- 15 böztetni. Ez utóbbi kategóriába tartozik az az alapozási módszer, amelynél viszonylag kis átmérőjű (80—130 mm) cölöpökből (amelyeket a szakirodalomban és a gyakorlatban „mikrocölöpökként" ismernek) cölöpcsoportokat készítenek, ame- 20 lyeket elsősorban nagyobb méretű terepszint alatti műtárgyak (alagút, kéregvasút, METRO) létesítésével kapcsolatos épületkárok meggátlására, illetve a terepfelszín süllyedésének csökkentésére, nagyobb mélységű munkagödrök szabadonálló földfalainak 25 stabilizálására, .épület-megerősítésekre, vagy önálló alapozási szerkezetként használnak. Bár az egyes cölöpök viszonylag kis átmérője miatt azok teherbírási is viszonylag kicsi, a nagyobb fajlagos palástfelületből származó előny ezt a hátrányt 30 meghaladja, és a hagyományos cölöpalapozási módszerekkel összehasonlítva egyrészt gazdaságosabb, másrészt bizonyos esetekben helyi adottságok miatt csak ilyen „mikrocölöpözés” kerülhet alkalmazásra, hagyományos mélyalapozási módszer nem. A mikrocölöpcsoportokhoz az egyes cölöpök készítését úgy hajtják végre, hogy a talajban fúrógéppel furatot készítenek és azt injektálás útján cementhabarccsal töltik ki. A furat készítése például vízöblítéssel történhet, amikor a fúrógép öblítőcsöve legtöbbször fúró-marófejjel van ellátva, vagy hagyományos béléscsövezett furattal, szárazon. A furatot leggyakrabban béléscsővel, néha bentonit-szuszpenzióval támasztják meg. Injektáláskor a béléscsőbe vezetik az injektálócsövet és az előbbit fokozatosan kihúzzák, béléscsövezetlen furatban pedig általában több lépcsőben (több nyomásfokozattal) hajtják végre az injektálást. A jelenleg ismert mikrocölöpkészítési technológiák alapvető hátrányai a fúrás szükségességéből adódnak. A furatkészítés munka- és eszközigényes (vízöblítés vagy béléscső), a furat falazátának megtámasztásáról külön kell gondoskodni. Ezen túlmenően az injektálást külön munkakivitelben, külön céleszközökkel kell végrehajtani. Mindezen tényezők eredményeként a leírt mikrocölöpépítési eljárás viszonylag munka-, eszköz- és időigényes, következésképpen költséges is. A mélyépítési gyakorlatban alkalmaznak vert-injektált horgony-cölöpöket ferde kihorgonyzá-174534
