174522. lajstromszámú szabadalom • Oxigénfúvóka és eljárás fémfelületek sorjamentes szelektív hántolásához
3 174522 4 sának szélessége, ezt csak két egymást követő löket során tudjuk elvégezni oly módon, hogy a munkadarab vagy a fúvókák eltolásával egymást átfedő hántolási sávokat alakítunk ki. Ez természetesen mind idő, mind költség szempontjából meglehe- 5 tősen gazdaságtalan. Egyéb megoldások is ismertek. Az 1 385 466 számú angol szabadalmi leírásban például olyan eljárást ismertetnek, amelynek segítségével úgy lehet a munkadarabok hántolása során a löket 10 vége felé fellépő hibákat elkerülni, hogy megváltoztatják az előtolás mértékét vagy fokozatosan felemelik a fúvókákat. Ez a megoldás sem ad azonban útmutatást arra, hogy a hántolási sávokat határoló soiják kialakulása hogyan kerülhető el. 15 Az 1 158 469 számú angol szabadalmi leírásban olyan megoldás látható, amelynek segítségével adott esetben egy munkadarabnak nem csupán egyik lapja, hanem teljes felülete egyidejűleg hán- 20 tolható. A háníolás sorban egymás mellett elhelyezett hántoló fejekkel történik, de ez a megoldás sem tartalmaz utalást arra vonatkozóan, hogy a párhuzamosan dolgozó fúvókák ne hozzanak létre sorjacsíkokat. 25 A jelen találmánnyal tehát célunk a fenti hátrányok kiküszöbölése és olyan oxidáló fúvóka, illetve eljárás kidolgozása fémfelületek sorjamentes szelektív hántolására, illetve felületi hibák, például zárványok, reve vagy öntési hibák eltávolítására, 30 amelynek segítségével megoldható olyan sorjamentes sáv hántolása, amelynek szélessége megegyezik az oxigénfúvóka kibocsátónyílásának szélességével. A kitűzött feladatot a találmány szerinti oxigén- 35 fúvókával úgy oldjuk meg, hogy a kibocsátónyílás párhuzamos alsó lap és felső lap által határolt középső szakaszból és legalább egy szélső szakaszból áll. A szélső szakaszoknál a kibocsátónyílás magassága kifelé haladva fokozatosan csökken, de a 40 magasság legkisebb értéke is nagyobb mint nulla. Az így kialakított fúvókákkal megoldható egymás mellett párhuzamos sávokban történő hántolás oly módon, hogy a hántolt sávok sorjamentesek és közöttük nem alakulnak ki oxidálatlan fémből levő 45 bordák vagy az átfedés következtében mélyedések. A találmány szerinti fúvóka egy célszerű kiviteli alakjánál a kibocsátónyílásnak két szélső szakasza van, így az adott fúvókák éppúgy használhatók egyenként, mint csoportosan felszerelve. A talál- 50 mány szerinti megoldásnál alkalmazhatók olyan fúvókák is, amelyeknek csak az egyik oldalán van speciális szélső szakasz kialakítva, ezek azonban önálló fúvókákként nem használhatók, csak csoportosan. Az ilyen kialakítású fúvókák egyik 55 oldalát a hasonló kialakítású fúvókának a megfelelő oldalához kell illeszteni, és ezt a kívánt sávszélesség eléréséig lehet folytatni. Az ilyen fúvókáknál a fúvókák középső szakasza tulajdonképpen az egyik szélső szakasz végétől a fúvóka másik végéig terjed. 60 Azoknál a fúvókáknál, amelyek kibocsátónyílásának mindkét vége speciálisan van kialakítva, azaz megfelelő szélső szakasszal van ellátva, a középső szakasz a két szélső szakasz közötti hosszat foglalja el. 65 A találmány szerinti eljárás során ismert módon lapos oxigénsugarat irányítunk az oxigénfúvókából a munkadarab felületére oly módon, hogy az oxigénsugár a munkadarab felületével hegyesszöget zárjon be, és így fémolvadékból álló reakciózónát alakítunk ki, a termokémiai reakció beindulása után pedig a munkadarab és az oxigénsugár között relatív elmozdulást hozunk létre. A találmány szerinti eljárásnál legalább olyan széles hántolási sávot alakítunk ki, mint amilyen az alkalmazott fúvóka szélessége, és az oxigénsugár intenzitását a fúvóka szélső szakaszainál kifelé folyamatosan csökkentjük egészen olyan mértékig, amíg az oxigénsugárral már hántolás helyett csupán sorjamentes sávot biztosítunk. A találmány további részleteit kiviteli példákon, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1. ábra egymás mellé helyezett, párhuzamosan működtetett fúvókákból álló hántolóegység távlati képe, a 2. ábra az 1. ábrán bemutatott egység A-A nézete, a 3. ábra a 2. ábrán bemutatott oxigénfúvókák kibocsátó nyílásának metszete, a 4. ábra a találmány szerinti oxigénfúvóka egy másik kiviteli alakján levő kibocsátó nyílás metszete, az 5. ábra a találmány szerinti megoldás egy további kiviteli alakján levő kibocsátó nyílás metszete, és a 6. ábra az 1. ábrán bemutatott egység fölülnézete működés közben, egy hántolandó munkadarabbal. Az 1. ábrán látható az egyes 10 hántolóegységekből kialakított berendezés. A 10 hántolóegységekben 1 és 2 fűtőtömbök vannak, ahol az 1 fűtőtömb 5 alsó lapja és a 2 fűtőtömb 6 felső lapja 7 résfúvókát fog közre. A 7 résfűvóka 8 kibocsátónyílásban végződik. A 2. ábrán az 1. ábrán bemutatott összeállítás A-A nézete látható. Ebben a nézetben jól megfigyelhetők a 10 hántolóegységek 1 és 2 fűtőtömbjei által alkotott 7 résfúvókák 8 kibocsátó nyílásai. Látható, hogy mind az 1, mind a 2 fűtőtömbön a hagyományos módon 3 és 4 lángszóró betétek vannak elhelyezve. Valamennyi 10 hántolóegység 8 kibocsátó nyílása C központi szakasszal van ellátva, és ezeken a C központi szakaszokon a 8 kibocsátó nyílások magassága állandó. Ezen a szakaszon a 8 kibocsátó nyílásokból egyenletes, lapos oxigénsűgár áramlik ki, amely egyenletes intenzitással rendelkezik a C központi szakasz szélessége mentén. A 8 kibocsátó nyílások végeinél 11 és 12 szűkítő betétek vannak elhelyezve, és ezek all, illetve 12 szűkítő betétek alakítják ki a 8 kibocsátó nyílások 15 és 16 szélső szakaszait. A 15 és 16 szűkítő betétek úgy vannak kialakítva, hogy beillesztésükkel a 8 kibocsátó nyílás a 15 és 16 szélső szakaszokon folyamatosan csökkenő magasságú, és így a 8 kibocsátó nyíláson kiáramló oxigénsugár intenzitása folyamatosan csökken. Ennek következtéén a széleken az oxigénsugár intenzitása már nem lesz elegendő ahhoz, hogy valódi hántolást 2
