174516. lajstromszámú szabadalom • Berendezés légáteresztő gumi- vagy műanyagipari félkész- vagy késztermékek vulkanizálására, vagy bakelizálására, illetve szárítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 174516 Bejelentés napja: 1975. X. 9. (TA-1372) Nemzetközi osztályozás: B 29 H 5/00 w Közzététel napja: 1979. VI. 28. F 26 B 9/06 ORSZÁGOS Megjelent: 1980. III. 15. TALÁLMÁNYI HIVATAL í á : Feltalálók: Szabadalmas: Penziás Tibor oki. gépészmérnök, Budapest rAh^RU? Gum'*pari Vállalat, Dr. Szabó Károly oki. vegyészmérnök, Leninváros, Budapest Mészáros Miklós oki. gépészmérnök, Budapest Berendezés légáteresztő gumi- vagy műanyagipari félkész- vagy késztermékek vulkanizálására, vagy bakelizálására, illetve szárítására 1 2 A találmány tárgya berendezés végleges alakjukat formában elnyerő, légáteresztő gumi- és műanyagipari félkésztermékek vulkanizálásra, illetve bakelizálására, valamint késztermékek szárítására, mely berendezés a kezelendő testek befogadására alkalmas 5 perforált formákat tartalmaz. Légáteresztő szerkezettel rendelkező félkésztermékek végleges formáját rögzítő hőkezelésre, illetve a késztermékek szárítására az iparban a jelenlegi gyakorlat szerint kétféle típusú, az osztrák Fehler cég 10 által gyártott szárítószekrény konstrukciót tartanak a legmegfelelőbbnek, és ezeket alkalmazzák a legelterjedtebben. Ezek egyike a szárítószekrényben előre elhelyezett formákat tartalmaz, melyekbe a kezelendő testeket 15 be kell helyezni. Ehhez azonban a kb. 40 kg-os formákat kézzel kell a felépítő asztalra húzni, majd azokat a fűtött térbe vissza kell tolni. A termék szempontjából döntő hátránya a megoldásnak, hogy a meleg légáram csak a formák külső felületét éri és nem 20 hatol azokon át, bár az alkalmazott formák perforált falakkal rendelkeznek. Korszerűbb az ugyancsak a Fehler cég által gyártott másik szárítószekrény típus, amelynél folyamatosan továbbítható szalagon juttatják be a kezelendő 25 testeket már tartalmazó formákat a szárító térbe. Ez a berendezés azonban meglehetősen komplikált mechanizmussal üzemel és szintén érvényes rá az a megállapítás, ami szerint a meleg légáram lényegében csak a perforált formák külső felületét éri. Egyik megoldásnál sem juttatják ugyanis át kényszerített áramlással a levegőt a formákon, emiatt a szárítás hatásfoka nem optimális. Szárítási hatás szempontjából tehát az ismertetett két megoldás tökéletesítésre szorulna még. Hőenergia gazdálkodás szempontjából rendkívül előnyös megoldást ismertetnek az 1 237 263 sz. brit szabadalmi leírásban. A leírt berendezés egy kamra bevonatos üreges tárgyak szakaszos szárítására, és lényegében az ismert, szárítószekrény jellegű berendezések hátrányait szándékoznak vele kiküszöbölni, főleg a ki-be rakodásnál fellépő hőveszteség csökkentésével. A berendezésnél hőhordozó közegként levegőt alkalmaznak, melyet recirkuláltatnak, és amely a kamra kettős falán átáramolva alul lép be és fölül szívják el; a kezelendő tárgyat a kamra alján keresztül helyezik be, így a hőveszteség a jellegzetes áramlási viszonyok következtében kisebb. Ez a berendezés azonban, bármennyire is előnyös egyébként, nem alkalmas légáteresztő tulajdonságú, gumi- illetve műanyagipari félkész, illetve késztermékek kezelésére, hanem lényegében magasabb hőmérsékleten üzemeltetik és üreges testekre bevonatok, pl. zománc ráégetésére használják. Amint tehát a fentiekből látható, meglévő és eddig ki nem elégített igényeket elégítene ki olyan megoldás, amely az előzőekben részletezett termékek hőkezelését megfelelő módon és kellő hatásfokkal képes 174516
