174496. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet villámzár szövéssel történő előállítására

5 174496 6 goi továbbá ezeket a műveleteket a szövés üte­ménél. megfelelően lehet végezni. A .találmány tárgyát képezi a bevezetőben említett villámzár-előállításra szolgáló szerkezet is. Erre a szerkezetre az jellemző, hogy a hurokképző tüske egy, a kapcsolótag-képző láncfonal vezetésére alkalmas nyílással ellátott tüsketartóban van be­fogva. Egy hurok előállításához a kap­csolótag-képző láncfonal a tüsketartóban levő veze­­tőnyfláson van keresztülvezetve, úgyhogy az ott elhelyezkedő tüskevég teljes körülhurkolása után kiindulási helyzetébe tér vissza. Ehhez a kap­csolótag-képző láncfonalnak a tüsketartóban a tüske körül körív mentén kell haladnia. A hurok­képző tüske befogott, rögzített vége a kapcsolótag­­-képző láncfonalak szádképzési zónájában van el­helyezve. A kapcsolótag-képző láncfonalnak a nyíláson való átvezetése a legegyszerűbb esetben egyedül a szádképzéskori mozgást előidéző vezetőelemek ré­vén történik. A tüsketartó és az abban levő vezetőnyilás különféle módon lehet kialakítva, amikor is minden lehetséges megoldásnak vannak speciális előnyei. Az egyik kialakítási lehetőség abban áll, hogy a tüsketartó vezetőnyílással rendelkező csapágyból és a hurokképző tüske surágirányú játékát felvevő betétből áll. A vezetőnyílást egyedül a sugárirányú játék hozza létre. Egy gyakorlati kiviteli alaknál a betét egy golyóból áll, amelybe a tüske vége be van fogva, és amelyet sugárirányú játékkal csészék vesznek körül, úgyhogy a kapcsolótag-képző lánc­fonal a golyó és csésze közötti hézagon juthat át. A betét és az ágyazóelem közötti sugárirányú játék biztosítása helyett a betétet sugárirányban egy­mással átellenben elrendezett peckek közé is fog­hatjuk, miközben a vezetőnyílást ebben az esetben azáltal hozhatjuk létre, hogy a peckek egymás után a betéten való felfekvésükből felemelkednek és ezáltal egy időnként megnyíló vezetőnyílás kelet­kezik a kapcsolótag-képző láncfonal vezetéséhez. Különösen előnyös azonban, ha az ágyazóelem­ben a hurokképző tüske befogott végében befogadó forgástestet helyezünk el. Ebben az esetben a tüsketartó egy vezetőnyílással ellátott, csapágyból és szegélyoldali kikönnyítéssel rendelkező forgás­testből áll, amely egyrészt a hurokképző tüske tartására szolgál, másrészt a kapcsolótag-képző láncfonalnak a szövés ütemével megegyező ütem­ben működtetett fonalvezetővel történő mozgását végzi. A kapcsolótag-képző láncfonal az ágyazó­elemben kialakított résen át a forgástest excent­rikus kikönnyítésébe jut, amely résen át a kap­csolótag-képző láncfonal a hurokképző tüskén kö­rülhalad, amikor a forgástest forog. A leg­egyszerűbb esetben a forgástestnek ezt a forgó­mozgását a kapcsolótag-képző láncfonal befutó mozgása hozza létre, miközben a forgástest a kapcsolótag-képző láncfonal befutó mozgása által működtetett lendítő tömegként van kiképezve. Abból a célból, hogy a forgástest mozgását az ágyazóelemben adott esetben megszakíthassuk, vala­mint hogy a forgómozgás kezdetét és végét pontosan tudjuk vezérelni, ajánlatos, hogy a forgás­test egy, ezt a forgómozgást reteszelő szervvel legyen ellátva, például egy kilincs vagy zárófog formájában, amely váltakozva hatékony és nem hatékony helyzetbe állítható, s amelyet a betét vagy a forgástest vezérel. Végül arra is lehetőség van. hogy a forgástest a szövés ütemében működtethető hajtással álljon összeköttetésben, ami által kényszermozgás jön létre, amelynek segítségével a kapcsolótag-képző láncfonal a saját mozgásától függetlenül vezethető a hurokképz.ő tüske körül. Miután a hurokképző tüskének a kapcsolótag­­-képző láncfonal általi körülhurkolása a tüsketartó közelében történik, amely tüsketartó, amint már említettük, egyrészt a fonalvezető elemek, másrészt a lekötési hely között van elrendezve, tehát a lekötési helytől bizonyos távolságban helyezkedik el, igen lényeges, hogy az előállított menethurok a lekötési helyre jusson. Ennek érdekében célszerű a hurokképző tüskét a befogott részétől kiindulva nem egyenes vonalban vezetni, hanem kihajlítani, azaz a hurokképző tüske a befogott végétől kiindulva a szövési síkhoz és/vagy a lánc-hossz­irányhoz képest kitévő irányban halad. A kihajlítás történhet a vízszintes szövési síkhoz képest, vagy a láncfonalak hosszirányához képest, célszerű azon­ban, ha a kihajlítás mindkét vonatkoztatási síkhoz képest történik. Ehhez célszerűen állandó hajtással kialakított hurokképző tüskét alkalmazunk. Célszerű, ha főként a tüsketartót többféle funkció ellátására alkalmasan képezzük ki, és erre a célra egy meghajtott forgástestet magában foglaló csapágyat alkalmazunk, amelynek a forgásten­gelyéhez képest excentrikusán elhelyezett nyílása van a kapcsolótag-képző láncfonal vezetéséhez. A hurokképző tüske célszerűen szabadon forgathatóan van a forgástestben elhelyezve, úgyhogy a forgás­test forgásakor a hurokképző tüske nem forog ezzel együtt. Forgás közben a kapcsolótag-képző láncfonal nemcsak a hurokképző tüske körül van vezetve, ami által megtörténik a kapcsolótag kép­zése érdekében a tüske körüli körülvezetés, hanem ezzel együtt a kapcsolótag-képző láncfonal szád­képzéskori mozgatása is végrehajtásra kerül a szövés műveletéhez, mert a nyílás, amelyen a kapcsolótag-képző láncfonal át van vezetve, a forgástengelyhez képest excentrikus, így két, egy­mással szembeníékvő forgási helyzetben a kapcsoló­tag-képző láncfonalat egyszer az alsó szádágba, máskor pedig a felső szádágba juttatja. Ennél a kiviteli alaknál r. láncfonal tartósan a forgástest vezetőnyílásában marad, és ily módon nemcsak időközönként, a hurokképző tüske körüli vezetése céljából kerül érintkezésbe a forgástesttel, amint ez a korábban ismertetett, kiviteli alaknál történt. Annak érdekében, hogy szádképzc.kor a kap­csolótag-képző láncfonal megfelelő szádképzéskori mozgását biztosítok, a nyílás excentricitásának a forgástest forgástengelyéhez képest nagynak kell lennie, aminek előfeltétele, hogy a forgástest átmérője nagy legyen. Ahhoz, hogy a tüsketartó ilyen nagyterjedelmű kialakítása ne nehezítse meg ezen alkatrész elhelyezését a szövőgépben, a forgás­­testet célszerűen körtárcsa formára képezzük ki, és forgástengelyével a kapcsolótag-képző láncfonalak szádképzéskor kialakuló síkjára lényegében merő-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents