174487. lajstromszámú szabadalom • Tiolkarbamátokat és szubsztituált diklóracetamid-vádőszereket tartalmazó gyomirtószer készítmények

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG 1 SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 174487 JÉsl Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1976. IV. 16. (NO-204) A 01 N 9/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1979. VI. 28. ' rBi HIVATAL Megjelent: 1980. VI. 30. Feltalálók: Dr. Matolcsy György vegyész, 40%, Dr. Bordás Barna vegyész, 20%, Füstössé Bezerédy Edit vegyész, 20%, Dr. Gitnesi Antal mezőgazdasági mérnök, 20%. Budapest Szabadalmas: Növényvédelmi Kutató Intézet, Budapest Tiolkarbamátokat és szubsztituált diklóracetamid védőszereket tartalmazó gyomirtószer készítmények 1 A találmány gyomirtó hatású,ugyanakkor a kultúr­növényre nézve szelektív kombinációs készítményekre vonatkozik, amelyek hatóanyagként tiolkarbamátot és diklóracetamid védőszert tartalmaznak. Ismeretes, hogy az I általános képletű tiolkarbamát 5 herbicidek — így például egyik legismertebb képvise­lőjük az NJí-di-n-propil-tiokarbaminsav-S-etilészter (EPTC) - a kultúrnövényekre nem kellően szelek­tívek, azaz nem csak a gyomokat irtják, hanem a kultúrnövényeket is károsítják. Ilyen tiolkarbamát 10 herbicideket, illetve az azokat tartalmazó készítmé­nyeket ismertetnek a 2 913 327, 3 175 897 és a 3 198 786 sz. amerikai szabadalmi leírások. A tiol­karbamát gyomirtószerek alkalmazása nem bizton­ságos, mert már enyhe túladagolásuk is nagy károkat 15 okozhat. Ez korábban gátolta a tiolkarbamátok alkal­mazásának széleskörű elterjedését. A fenti problémák miatt a kutatás olyan tiol­karbamátokat tartalmazó gyomirtószer készítmények kidolgozására törekszik, amelyek a gyomokat hatá- 20 sósán irtják, ugyanakkor a kultúrnövényeknek nem ártanak. E kutatások eredményeként dolgozták ki azokat a gyomirtószer készítményeket, amelyek például a 165 736 sz. magyar szabadalmi leírásból váltak is- 25 mértté. E készítmények hatóanyagként az I általános képletű tiolkarbamátokat - ahol Rj, R2 és R3 1-6 szénatomos alkil-csoport - és az R—CO-NR1 R2 általános képletű védőszereket —, ahol 30 2 R alkil-, halogénalkil- és szubsztituált alkil-, R1 és R2 azonos vagy különböző alkü-, alkenil-, helyettesített alkil-csoport — is tartalmazzák. E készítmények gyomirtó hatással rendelkeznek, ugyanakkor károsító hatásuk a kultúrnövényekre, elsősorban a kukoricára nézve kismértékű. A szelektivitást úgy érték el, hogy a kukoricára nézve erősen káros tiolkarbamát komponens mellé olyan védőszert kevertek, amely annak fitotoxikus hatását a kultúrnövényre nézve szelektíven csökken­tette, ugyanakkor a gyomirtó hatás megmaradt. Az elmúlt évtizedben számos, a gyomirtószer ké­szítményekben használható védőhatású hatóanyagot találtak, amelyeket többek között a 782 120 sz. és a 806 038 sz. belga szabadalmi leírások ismertetnek. Eddig az ismert védőhatású vegyületek közül az N,N-diallil-diklóracetamid bizonyult a legjobbnak, és eddig csak ez a hatóanyag került kereskedelmi forga­lomba gyomirtószer kompozíciók hatóanyagaként. Ennek megfelelően a találmányban leírt védőszereink hatását a kontrolként alkalmazott N,N-diallil-diklór­­acetamidhoz mértük. Az eddigi eredmények mellett azonban továbbra is fennáll annak az igénye, hogy a védőszerek ha­tásfokát, szelektivitását és választékát bővítsük, és olyan új védőszereket találjunk, amelyek ipari előállítása könnyen hozzáférhető nyersanyagok­ból viszonylag egyszerű technológiával megvaló­sítható. 174487

Next

/
Thumbnails
Contents