174483. lajstromszámú szabadalom • Készítmény állatok elriasztására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 174483 Bejelentés napja: 1976. IX. 30. (NE-572) Nemzetközi osztályozás: A 01 N 23/00 1Pr Közzététel napja: 1979. VI. 28. V' ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. VI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Monostory Adorjánná dr. ok. vegyészmérnök, 35% Nehézvegyipari Kutató Intézet, Dr.Benkő István fizikus, egyetemi tanár, 30% Veszprém Dr. Nádasy Miklós oki. vegyészmérnök, 15% Dr. Kovács Miklós oki. vegyész, 10% Dr. Prágay István oki. növényvédő szakmérnök, 10% Veszprém Készítmény állatok elriasztására 1 Találmányunk tárgya olyan készítmény, amely porózus filmképző anyagból, kininből, vagy cinchona­­fa kérgének alkaloidáiból és hordozó(k)ból áll és alkalmas a növénykultúrák megvédésére az állatok okozta KSíosítás ellen. 5 Találmányunk egy alkalmazási területeként az erdőgazdaságot jelöljük meg. Mielőtt találmányunk lényegét kifejtenénk, rövi­den ismertetjük annak műszaki színterét. Ismeretes, hogy a kis fák, cserjék fiatal hajtásai 10 — különösen a téli hónapokban — vadrágás miatt milyen erősen károsodnak. Fiatal gyümölcsösökben és faiskolákban jelentős a károsodás nyúlrágás miatt. (L. pl. Ueckermann, E.: „Die Wildschadenverhü­tung in Wald und Feld” 59. old. Hamburg - Berlin, 15 Verlag Paul Parey 1960.) A vadkárok ellen kenhető, vagy permetezhető vad­riasztó szerekkel védekeznek. A jó készítménynek az alábbi követelményeket kell kielégítenie (3) : 20- jó riasztó hatású legyen,- hatása tartós legyen,- a növényre ne legyen fitotoxikus,- hatása akkor is biztosított legyen, ha a széljárás változik, 25- felvitele kevés munkával járjon és- jól rászáradjon a védendő felületre. (L. pl.: Reich J. Mitt. des Obstauversuchringes des Alten Landes 8,261 1953.) 30 2 Az erdészetben gyakran használnak íz-, szag- és/vagy mechanikus hatás révén - pl. az állat fogai közé kerülő homok — riasztó készítményeket. őz és szarvas vadkár ellen cink-dietil-ditiokarba­­mátciklohexil-amin komplexét használják gyakran polietilén-poliszulfiddal kombinálva (L. pl.: Beckwith S. L., Stith L. G. Sunshine State Agricultural Rept. for March 1965, 5. old.), valamint tetrametil-tiurán­­diszulfidot (Baumgartner L. L. Powell S. E. Contrib. Boyce Thompson Inst. 15,411. 1949.). Nyulak kártevése ellen a fentieken kívül termé­szetes gyantákat, mint pl. kolofóniumot használnak. (L. pl.: Thompson V. Armour C. J. Plant Pathol, 7, 18 1952.) Szarvasmarha, juh és disznó kártevése ellen N,N-1,1 -tetrametil-2-butinil-aminnal védekeznek (Howell D. E. Goodhue, Agr. Chem, 23, [4] 27, 1968.). Vadrágás ellen szisztemikus szerek is ismertek, azaz olyan szerek, amelyeket a fiatal fák, cseijék kiültetésekor használnak oly módon, hogy a szert ásott gödörbe juttatva, ezek a növényi részekbe felszívódva fejtik ki hatásukat. Az így kezelt növényi részek rágásakor az állatoknál szubletális mérgezés lép fel, amelyre az állatok gyorsan reagálnak és a kezelt területeket elkerülik. Ilyen készítmény pl. a tetra­­metilén-diszulfo-tetraminból készült vadriasztó szer, amely a kezelt területen két évig hatásos (L. pl.: Hecht G., Henecka H., — Angew. Chemie 67, 365, 1949.). A mérgezéssel riasztó szereket a vadgazdálko­dásban nem szívesen alkalmazzák. 174483

Next

/
Thumbnails
Contents