174465. lajstromszámú szabadalom • Füstszűrőbetétes egésszégvédő szipka
MAGYAR SZABADALMI 174465 népköztársaság LEÍRÁS Bejelentés napja: 1977. XI. 15. (LE-817) Nemzetközi osztályozás: A 24 F 13/06 Közzététel napja: 1979. VI. 28. ...... ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. VIII. 31. .... : . - ■■ Lénáit István marós, Budapest Füstszűrő betétes egészségvédő szipka 1 A találmány tárgya füstszűrő betétes egészségvédő szipka, szopókával ellátott alsó részből és cigarettabefogadó furattal ellátott felső részből álló szipkatesttel, amely szűrőbetétet befogadó üreget és központos füstelvezető járatot tartalmaz, ahol a szűrőbetét gyűj- 5 tőhengerből és benne dugattyúszerűen elmozdítható szűrőtestből áll. Ismeretes, hogy a dohányzás során — még a füstszűrővel ellátott cigarettákból is - számos az egészséget károsító kátrányféleség és egyéb égéstermék kerül 10 a dohányzó szervezetébe. Ennek megakadályozására már többféle egészségvédő szipka kialakításával kísérleteztek. Ezek mindegyike a szipka belsejében elhelyezett szűrőbetét, szűrőtest, terelőelem stb. segítségével csökkenti a szervezetbe jutó káros anyagok 15 mennyiségét. Az ismert megoldások egyik típusa olyan betéttestet tartalmaz, amely az áramló füstöt speciális anyagok, például kristályszemcsék vagy rostos anyagok segítségével szűri meg. A káros anyagok egy része az 20 üyen betéttestekben adszorpció vagy abszorpció útján kötődik meg. Ilyen megoldásokat ismertet például a 378 577, 348 265, 388 686, 438 815 sz. svájci és az 1 541 259 sz. francia szabadalmi leírás. Ezeknek a betéttesteknek alapvető hátránya, hogy 25 igen hamar telítődnek, illetve eltömődnek, és minthogy sem tisztításukra, sem regenerálásukra nincs mód, használatuk során mindig nagy mennyiségű tartalékbetétet kell kéznél tartani. További hátrányuk, hogy a betétek ellenállása a használat folyamán foko- 30 174465 2 zatosan növekszik, így a dohányzás nehézkessé válik. A szűrőbetétek másik típusa az úgynevezett aerodinamikai szűrőbetét. Ezek egyik faj áfájánál a szipka hengeres üregében lemezszerű terelőelemeket helyeznek el. A betétben a füst a terelőelemek egyik felületéről a másikra ütközik, miközben a káros anyagok egy része a lemezfelületekre lecsapódik. Az ilyen betétek szűrőképessége lényegesen kedvezőbb, mint az abszorpciós vagy adszorpciós szűrőbetéteké. A gyakorlatban azonban ez a megoldás mégsem terjedt el, mert a betéttest összeállítása nehézkes, gyártása pedig költséges. Ugyanakkor ezek a szűrőbetétek is néhány cigaretta elszívása után már eltömődnek és az eltömődött járatok tisztítása meglehetősen kellemetlen és komplikált művelet. Az aerodinamikai szűrőbetétek másik ismert kialakításának lényege az, hogy az áramló füstöt szűk furaton, illetve résen vezetik át, majd hirtelen kitágulásra kényszerítik. Ennek során a füst gyorsításával, ütköztetésével, illetve lassításával és hűtésével a kátránytermékek kicsaphatók. Ezek a megoldások fejlettebbek és jobb hatásfokkal dolgoznak, mint a lemezszerű terelőelemeket tartalmazó betétek, de számos hátránnyal is rendelkeznek. Szívásuk nagy erőt igényel, amely a dohányzót az élvezettől lényegében megfosztja. A jelentős szívási igényt a szűk furatok, illetve rések okozzák, minthogy ezeken a nyomásesés igen nagy. Ezen kívántak oly módon segíteni, hogy a furatok, illetve rések nagyságát megnövelték. Ez azonban aerodinamikai szempontból kedvezőtlennek bi-
