174464. lajstromszámú szabadalom • Gáztalanító berendezés kazántápvíz termikus gáztalanítására
3 174464 4 tatni a gáztalanítóba, hogy a víz itteni felforralása rögtön a víznek a gáztalanító térbe lépését követően megtörténjen. Ezek a megoldási változatok további beruházási költségeket jelentenek és emellett a gáztalanításra fordított termikus veszteséget is fokozzák. A találmány szerinti gáztalanító berendezés segítségével az ismert ilyen berendezések hiányosságai és hátrányai maradéktalanul kiküszöbölhetők. A találmány elé kitűzött cél, hogy kisebb helyszükségletű legyen s ennek ellenére hatásosabb, vagyis minőségileg jobb gáztalanítást biztosítson s ehhez fajlagosan kevesebb futőgözt igényeljen, mint az ismert berendezések. A vázolt célt lényegében azáltal éri el a találmány szerinti berendezés, hogy csaknem teljes egészében kizárja, hogy a mélyebb részeken kilépett gázok a fölöttük levő és lefelé haladó vízen keresztüláramoljanak. Ily módon az újbóli elnyelődés a találmány szerinti berendezésben eleve nem fordul elő. A kitűzött célnak az említett módon való elérése annak köszönhető, hogy a találmány szerinti berendezés szerkezeti felépítése folytán biztosítja, hogy a fűtőgőz és a gáztalanítani szándékolt víz a hatásos berendezési részben egymásra keresztirányban halad. A találmány szerinti berendezésnél ugyanis az egymás alatt levő tálcák között halad lefelé a finoman elosztott víz, míg a gőz egy — célszerűen cső alakú — ház fala és az ezzel koncentrikus betétcső közötti térbe van vezetve s innen a betétcsövön több szinten kialakított nyíláson keresztül áramlik befelé, lényegében sugárirányban. A tálcákon keresztül van vezetve a középvonal mentén egy köpenycső, amelynek falán szintén több szinten áttörésekkel kialakított nyílások vannak. Ennek a betétcsőnek a belső tere összeköttetésben áll a gázkivezető csővel, amely a berendezés felső részénél van. A tálcák feletti vízelosztó biztosítja azt, hogy a tálcákra egyenletesen kerüljön a gáztalanítani szándékolt víz. A találmány szerinti berendezés lényege tehát, hogy célszerűen hengeres ház felső részében levő vízelosztója alatt egymás után elhelyezett több tálcája vagy tálcapárja van, továbbá a házon belül, annak falával gőzbevezető csőcsonkkal ellátott zárt teret képező és axiális irányban legalább a tálcák tartományára kiterjedő betétcső, míg a tálcákon végighaladó és a gázkivezető csövek összeköttetésben álló köpenycső van, s mind a betétcső, mind a köpenycső több szinten levő nyílásokkal van ellátva. Egy célszerű kiviteli alakját képezi a találmány szerinti berendezésnek az olyan megoldás, amelynél tálcapárokat alkalmazunk s ezek közül a felsők tömör tálcák, míg az alattuk levők perforáltak. Ezek a tálcapárok képeznek függőleges irányban sorozatot. Ezzel a kialakítási móddal elérhető, hogy a gáztalanítani szándékolt víznek a berendezésben való tartózkodási ideje megnő és így a gáztalanítás hatásosabbá válik. Dy módon ugyanis a diffúzió következtében gáztalanítás is szóbajön, illetve jelentősebb szerephez jut, a forralásos gáztalanítás mellett. A találmány szerinti cső alakú berendezés lehetővé teszi, hogy magában a gáztalanító házában ülepítő teret alakítsunk ki. A vízben levő lebegő szennyezők hatásosabb kiválasztására olyan vízterelő építhető be a tálcák alatti térbe, amely irányelterelésre, csaknem 180°-os fordulatra készteti a legalsó tálcán is túljutott vizet. A vízterelő célszerű kiviteli alakja a lefelé halad-2 va előbb szűkülő, majd bővülő szakaszból van összetéve. Dy módon ugyanis a szűkülő szakaszban kissé felgyorsul a víz és az irányeltereléskor — vagyis a vízterelő aljánál — hatásosabb lesz a szennyeződés kiválása. Vízterelő alkalmazása esetén a gáztalanított víz elvezetése a vízterelő alsó szélénél magasabban van. Ajánlatos bukógátat is beépíteni a vízterelő és a ház fala közé, mely esetben a gáztalanított vizet elvezető csőcsonk a bukógát felső része és a vízterelő alsó vége közötti magasságban van. A bukógát alkalmazása az elvezetett víz iszaptól mentességét szolgálja. További célszerű kiviteli alakja állítható elő a találmány szerinti berendezésnek, ha a ház alsó részébe hőcserélőt építünk be. Ezt a hőcserélőt a gáztalanító ülepítő terébe célszerű beszerelni. A hőcserélő környezetében a már gáztalanított és felmelegített víz van, belső részében pedig a gáztalanítani szándékolt vizet vezetjük keresztül. Ennél a kiviteli alaknál a gáztalanítani szándékolt hideg — legalábbis relatíve hideg — vizet a berendezés alján vezetjük. Általában szükséges elosztó teret kialakítani a hőcserélő alsó részénél a víz számára, míg a hőcserélő felső részénél gyűjtőtérre van szükség. Ebből a gyűjtőtérből felszálló csövön keresztül áramlik a víz a tálcák feletti vízelosztóba. Ez a kiviteli alak lehetővé teszi, hogy akár 20 °C-os vizet vezessünk be a gáztalanítóba, mert ott úgyis előmelegszik. Lehetővé válik továbbá az ilyen, hőcserélővel ellátott berendezésben a kazánlúg és a kazániszap hőtartalmának a hasznosítása is. Ebből a célból a gáztalanítóberendezés házához a hőcserélő környezetében levő, a kazánlúg és a kazániszap be- és elvezetésére, illetve a gáztalanító iszapjának elvezetésére szolgáló hőcsonkok vannak. Mint már említettük, a tápvízből kilépett gázok elvezetése a berendezés tetőrészéhez csatlakoztatott gázkivezető csövön keresztül történik. Ez a gázkivezető cső összeköttetésben áll a köpeny cső belső terével, mert ez utóbbiban halad felfelé az egyes szinteken a vízből kilépett gáz. Annak érdekében, hogy a tálcák mellett felfelé áramló gázok is el vezethetők legyenek, a gázkivezető csőhöz kapcsolt, lefelé nyitott harangot célszerű alkalmazni. Ez a harang részben övezi a vízelosztót, így elegendő rések maradnak arra, hogy azokon keresztül is eljusson a gáz a gázkivezető csőbe. A harangon még furatok is lehetnek ugyanerre a célra. A találmány szerinti berendezést a csatolt rajzon szemléltetett példakénti kiviteli alak kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajz a berendezést vázlatosan, függőleges metszetben mutatja. Az 1 gáztalanítónak célszerűen körkeresztmetszetű, csőszerű 21 háza van. Ez a ház alkalmas arra, hogy a kazánnyomással azonos belső nyomás mellett történjen a gáztalanítás. Dyen megoldás mellett a gáztalanítóból a már gáztalanított vizet minden segédeszköz nélkül, közvetlenül lehet a kazánba juttatni. Tekintettel arra, hogy a csőszerű ház méretei lényegesen kisebbek, mint az ismert gáztalanítóké, így a találmány szerinti gáztalanítót a kazánház csővezetékeivel együtt, azokkal azonos módon, azokéhoz hasonló szigeteléssel lehet készíteni, illetve szerelni. A 21 ház alsó részében foglal helyet a 25 hőcserélő, úgyhogy a 21 ház és a 25 hőcserélő között ülepítő tér alakul ki. A 25 hőcserélő alsó részénél a 2 elosztó tér van kiképezve, míg a felső részénél a 3 gyűjtőtér van. A 2 elosztó térbe torkollik a 21 házhoz tartozó, a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
