174463. lajstromszámú szabadalom • Villamosenergiával működő zárt fűtőeszköz
3 174463 4 A találmány szerinti villamos energiával működő zárt fűtőeszköz az ismert villamosfűtésű radiátorok hátrányait maradéktalanul kiküszöböli. A találmány szerinti fűtőeszköznél víztöltés van, az a víztöltés azonban a radiátor belső terét csak kismértékben foglalja el. Ez a részleges víztöltés is megosztottan helyezkedik el a fűtőeszközön belül. Az a vízmennyiség, ami a villamos fűtőtest közvetlen hatása alatt áll, csak igen csekély mennyiségű, általában egy-két liter. Ez úgy foglal helyet, hogy legfeljebb éppen elárasztva tartsa a fűtőtestet. A víztöltet nagyobb része a fűtőtesttől elhatárolt helyen van átmenetileg, és szabályozott módon tud a fűtőtesteket befogadó térbe folyni, hogy pótolja az ott elpárolgott vizet. A találmány szerinti zárt fűtőeszköznél tehát a folyadéktér, ami tulajdonképpen a fűtőeszköz belső terét képezi, csak részben, mégpedig gyakorlatilag kis részben van vízzel töltve. Ennek megfelelően lehetőség van arra, hogy a fűtőtest hatására elpárologjon a víztöltet egy része, a gőz a határoló falakat képező fűtőfalon lecsapódjon és azon lecsurogjon a csapadékgyűjtő térbe. Ebből acsapadékgyűjtő térből azután szabályozható módon folyik vissza a lecsapódott víz a fűtőtestet befogadó forralóba. Lehetőség van arra, hogy a fűtőeszköz belső terében az atmoszferikus nyomásnál kisebb nyomást biztosítunk, annak érdekében, hogy 100°C-nál alacsonyabb hőmérsékleten működjön a fűtőeszköz, ennek megfelelően a fűtőfal környezet felől érinthető felületrészei ne legyenek kellemetlenül magashőfokűak üzem közben. A vázolt tulajdonságokkal rendelkező találmány szerinti fűtőeszköznél tehát rendkívül gyorsan felmelegszik a fűtőfal, ugyanis rendkívül kistömegű vizet kell a fűtőtestnek forrásba hozni és ily módon elpárologtatni, ennek megfelelően a fűtőeszköz bekapcsolása után néhány perccel már hatásos fűtés biztosítható a fűtőeszközzel. A találmány szerinti fűtőeszköznél a belső térben nem folyadék és fémfal között történik a hőátadás, hanem a fűtőfalon lecsapódó gőz és a fűtőfal közötti hőátadásról lehet beszélni. Ismeretes, hogy a legjobb hőátadási tényező a lecsapódó gőz és az azt határoló fal között biztosítható. Ebből eredően a találmány szerinti megoldásnál a belső térben a hőátadási tényező igen magas értékűre adódik, ami az egész fűtőeszköz hőátszármaztatási tényezőjét igen kedvező értékre állítja be. További jelentős előnye a találmány szerinti fűtőeszköznek, hogy nem kell számolni üzemeltetése esetén belső lerakódásokkal, vízkövesedéssel, mert minthogy a javasolt megoldás teljesen zárt, így desztillált vízzel tölthető, ami nem okoz vízképződést. A víz utántöltéséről sem kell gondoskodni, ezért nem szükséges, hogy az üzemeltető desztillált vizet tároljon az utántöltés céljára. A találmány szerinti megoldásnál tehát a fűtőeszköz belsejében különféle terek vannak egymástól elkülönítve. így a fűtőeszközben egy terelőfalakkal elkülönített tér van, amely belső részén nyitott. Ennek a terelőfalakkal elkülönített térnek az alsó részében van kialakítva a forraló, és itt foglal helyet a villamos fűtőtest is. A fűtőtestnek a forralóban levő környezete van vízzel elárasztva. A fűtőeszközt kifelé határoló fűtőfal és a korábban említett terelőfalakkal határolt tér alsó felében foglal helyet a csapadék és ezért ezt a teret csapadékgyűjtő térnek lehet tekinteni. A csapadékgyűjtő tér és a terelőfalakkal hatolt forraló között a víz utánfolyását biztosító eszközökről kell gondoskodni. Ezek egyszerű csővezetékek lenetnek, vagy pedig ki lehet alakítani az említett két tér közötti kapcsolatot biztosítóan egy külön kis kamrát. Ebben a kamrában egy úszó lehet, amely előre meghatározott vízszintet tart a forralóban. Az úszóval vezérelhető a csapadékgyűjtő térből kivezető csővezetékbe iktatott szelep, amelynek segítségével biztosítható a forraló megfelelő szintű elárasztása. Az utóbb említett kiviteli lehetőség esetében a kamra és a forraló között átömlő csövet kell alkalmazni, hogy ily módon biztosítva legyen a csapadékgyűjtő tértől a forralóig a folyadék áramlása akkor, amikor az úszóval vezérelt szelep nyitott. A találmány szerinti villamos energiával működő zárt fűtőeszköz lényege tehát, hogy belsejében terelőfalakkal elkülönített nyitott tér, és e tér alsó részében villamos fűtőtestet befogadó forraló van, a fűtőfal és a terelőfalak közötti tér alsó részét képező csapadékgyűjtő tér és a forraló közötti folyadékáramlást biztosító szervei vannak, és ezek közül legalább az egyik zárószervvel van ellátva. A találmány szerinti zárt fűtőeszköz egy célszerű kiviteli alakját képezheti az olyan megoldás, amelynél a csapadékgyűjtő tér és a forraló közé egy kamra van iktatva, s ez szelep útján kapcsolódik a csapadékgyűjtő térhez, míg a forralóval átömlő cső köti össze. Egy további előnyös kiviteli alakjánál a találmány szerinti zárt fűtőeszköznek a kamrában a közte és a csapadékgyűjtő tér közötti szelepet vezérlő úszó van. A találmány szerinti fűtőeszközt a csatolt rajzon bemutatott példakénti kiviteli alak segítségével a következő leírás ismerteti részletesebben. A rajzon az 1. ábra a találmány példakénti kiviteli alakjának keresztmetszetét szemlélteti, a 2. ábrán bejelölt I—I vonallal jelzett metszősík szerinti metszetben, míg a 2. ábra-az 1. ábrán II—II vonallal jelzett metszősík mentén vett metszetet tünteti fel. Az ábrákon bemutatott példakénti kiviteli alaknál az 1 fűtőfal egyben a fűtőeszköz határoló falát is képezi és így az egész fűtőeszköz külső burkolatát jelenti. A fűtőeszköz a 14 lábakon áll, amely lábak a könnyű továbbítás céljából kerekekkel lehetnek ellátva. Az 1 fűtőfallal határolt téren belül a 2 terelőfalakkal elkülönített tér foglal helyet. Ez a tér felül nyitott. A 2 terelőfalakkal elkülönített tér alsó részében van kialakítva a 3 forraló és itt van elhelyezve a 4 fűtőtest. Az 1 fűtőfal és a 2 terelőfal közti tér alsó részét képezi a 6 csapadékgyűjtő tér. A csapadékgyűjtő tér és a 3 forraló között van kialakítva a 8 kamra, amelyben a 7 folyadéktér biztosítható. A 6 csapadékgyűjtő tér és 8 kamra közötti folyadékáramlást a 9 szelep teszi lehetővé, amelyet a 10 úszó vezérel. A 8 kamra 7 folyadéktere és a 3 forraló közötti folyadékáramlást a 11 átömlő cső biztosítja. A 4 fűtőtestek az 5 csatlakozók révén kapcsolhatók a villamos hálózathoz. Ezek az 5 csatlakozók - valamint a 4 fűtőtestek is — önmagukban ismert kialakításúak lehetnek és a fűtési igénynek megfelelően lehet azok villamos teljesítményét megválasztani. A találmány szerinti fűtőeszköz működése során, a fűtőtest hálózatra való csatlakoztatását követően a 4 fűtőtestet elárasztó kismennyiségű víz rövid idő alatt 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
