174436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-alkoxi-3-brómmeticefém-származékok előállítására

9 174436 IO A találmány szerinti eljárás során szulfid és foszfit halogén-gátlószerként használhatunk például dimetil-szulfidot, di-n-propil-szulfidot, diciklohexil­­-szulfidot, metil-etil-szulfidot, trimetil-foszfitot, tri­­etil-foszfitot vagy tri-n-butil-foszfitot. Olefin és ace­tilén gátlószerként használhatunk például dietil-ace­­tilén-dikarboxilátot, viniléterként például metil-vinil­­étert, etil-vinilétert, vagy más hasonló alkil-viniléte­­reket, vinilészterként használhatunk például vinil­­acetátot. Redukáló szervetlen sóként használhatunk például nátrium-biszulfitot, kálium-biszulfítot, nát­­rium-meta-biszulfitot, kálium-tioszulfátot, nátrium­­-ditionitot vagy más hasonló redukáló sókat. A halogén-gátlószereket a brómozó-alkoxilező reakció teljes lezajlása után adjuk a reakcióelegy­­hez, a reakció lezajlását például összehasonlító vékonyrétegkromatográfiával határozzuk meg. A gátlószert előnyösen akkor adjuk a reakcióelegyhez, amikor annak hőmérséklete még nem érte el a 0 °C-ot. Abban az esetben, ha az előzőekben ismertetett redukáló szervetlen sók vizes oldatait használjuk gátlószerként, adagolásuk a reakcióelegy feldolgozásának első lépését jelenti. Ugyanakkor, ha a reakcióhőmérséklet alacsonyabb mint -20 °C, az előzőekben ismertetett szerves halogén-gátlószereket a halogénező reakció kezdete előtt is hozzáadhat­juk a reakcióelegyhez. így például a 4’-metoxi­­benzil-7-(2- tienil-acetamido)-7-metoxi-3-brómmetil­­-3-cefém-4-karboxilátot úgy állíthatjuk elő, hogy egy ekvivalens mennyiségű 4’-metoxibenzil-7-(2-tie­­ni 1 - a c e tamido)-3-metilén-cefám-4-karboxilát tetra­­hidrofuránnal készült oldatát hozzáadjuk 8 ekviva­lens lítium-metoxid, 8 ekvivalens 'orom és 8 ekviva­lens trimetilfoszfit tetrahidrofuránnal készült, -60 °C hőmérsékletű elegyéhez. A trimetilfoszfit alacsony reakcióhőmérsékleten nem reagál a bró­­mozószerrel, de amikor a metoxilezés és brómozás után a reakcióelegy hőmérséklete emelkedik, a tri­metilfoszfit reagál az elegyben levő fölös mennyi­ségű brómmal. Az előzőekben megadottak szerint, halogén­­-gátlószer nélkül kivitelezett reakció terméke a 4’-metoxi-benziI-7-[2-(5-brómtienil)-acetamido]-7- -metoxi-3-brómmetil-3-cefém-4-karboxilát. Megjegy­zendő, hogy bár az oldallánc halogéneződése általá­ban előnytelen, az ilyen reakció során keletkező 3 - b r ó mme til-cefém-származékokat használhatunk más, 3-brómmetil-cefém-származékok előállítására, így például a 4’-metoxi-benzil-7-[2-(5-brómtienil)­­-acetamido]-7-metoxi- 3-brómmetü-3-cefém-4-karb­­oxilát az oldallánc hatására alkalmas reakciófeltéte­lek között, gyakorlatilag vízmentes reakcióelegyben (foszforpentaklorid, piridin, metanol), hasítható, amikor a megfelelő 4’-metoxi-benzil-7-amino-7-met­­oxi-3-bró mmetil-3-cefém-4-karboxilát alapésztert kapjuk, amelyet ezután szükség szerint újra acilez­­hetünk. Ezért a 3-metilén-cefám-származékok átala­kítása olyan 7-alkoxi-3-brómmetil-cefém-szárma­­zékokká, amelyek halogénatommal szubsztituált oldalláncot tartalmaznak, szintén a találmány oltal­mi köréhez tartozik. A használt halogén-gátlószer mennyisége nem lényeges, azon túlmenően, hogy elegendő mennyi­ségben legyen jelen ahhoz, hogy inaktiválja a reak­­dóelegyben jelenlevő fölös mennyiségű brómozó szert. A halogén-gátlószert általában 1—10-szeres vagy többszörös mennyiségben adagoljuk a reakció­elegyhez. Abban az esetben, ha halogén-gátlószereket hasz­nálunk, a 3-brómmetil-cefémeket általában nagyobb mennyiségben kapjuk meg. Éppen ezért a talál­mány szerinti eljárás során akkor is használunk halogén-gátlószereket, ha az exometilén-cefám kiin­dulási vegyület nem rendelkezik halogén-reaktív oldallánccal. A halogén-gátlószerek általános hasz­nálata előnyös a találmány szerinti eljárás során. A találmány szerinti eljárás során előnyösen egy protikus savat adunk a reakcióelegyhez, mielőtt annak hőmérséklete 0 °C fölé emelkedne. A sav jelenlétének előnye, hogy meggátol bizonyos előny­telen mellékreakciókat a 7-alkoxi-3-brómmetil­­-cefém és a reakcióelegyben jelenlevő bázis között. Előnyösen használhatunk mind szerves, mind szer­vetlen protikus savakat. így például adhatunk a reakcióelegyhez hangyasavat, ecetsavat, propion­­savat, trifluorecetsavat, metánszulfonsavat, para­­■toluolszulfonsavat, sósavat, vagy más hasonló szer­ves vagy szervetlen savakat. A találmány szerinti eljárás során használt reak­ció 5 perc és 60 perc közötti idő alatt játszódik le, bizonyos mértékig függ az egyes reagensektől, a használt oldószerektől és a reakcióhőmérséklettől. A reakció az előnyös hőmérsékleten általában 5 és 15 perc közötti idő alatt teljessé válik. A reakció előrehaladását könnyen vizsgálhatjuk, például össze­hasonlító vékonyrétegkromatográfiával megállapít­hatjuk, mikor vált teljessé a brómozó-alkoxilező reakció. A találmány szerinti eljárással előállított termé­keket ismert elkülönítési eljárásokkal izolálhatjuk és tisztíthatjuk. Ezen eljárások közé tartozik pél­dául a kromatográfiás elkülönítés, szűrés, kristá­lyosítás és újrakristályosítás. Az I általános képletű 3-brómmetil-cefém-szár­­mazékokat előnyösen használhatjuk antibiotikumok előállításakor köztes termékként. A szulfoxidokat ismert eljárásokkal, például dimetilformamiddal ké­szült reakcióelegyben foszfor-tribromiddal vagy foszfor-trikloriddal redukálhatjuk, amikor a megfe­lelő 3-brómmetil-cefém-származékokat kapjuk. A 3-brómmetil-cefém-észtereket az észtercsoport hasí­tásával aktív antibiotikumokká alakítjuk (lásd a 3 658 799 számú Egyesült Államok-beli szabadalmi leírást). Az észterhasítást az észtercsoport természe­tétől függően bármely ismert eljárással, például savas, például trifluorecetsavas, hangyasavas vagy sósavas kezeléssel, cink és egy sav, például hangya­sav, ecetsav vagy sósav reakciójával, szuszpenzióban levő, vagy egy hordozóra, például báriumszulfátra, szénre vagy alumíniumra vitt palládium, platina vagy ródium jelenlétében kivitelezett hidrogénezés­­sel végezhetjük. Az I általános képletű 7-alkoxi-3-brómmetil­­-cefémeket más 3-(szubsztituált)-metü-cefém-szárma­­zékokká is átalakíthatjuk a brómatom nukleofú helyettesítésével. Ilyen eljárások ismertek a szak­emberek előtt, sok ismert, aktív 3-heteroaril-tio­­metil-cefém előállítása kapcsán. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents