174429. lajstromszámú szabadalom • Gép üvegedények előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS 174429 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1973. VII. 06. (Dl-236) C 03 B 23/12 Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1972. VII. 07. (P 22 34 063.2) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: I97-+. II. 28. Megjelent: 1980. VI. 30. Dichter Hans-Joachim gyáros, Nyugat-Bcrlín Gép üvegedények előállítására 1 A találmány tárgya gép üvegedények, különösen ampullák előállítására üvegcsőből, több megmunkálóhelyen áthaladó, párosával elhelyezett saját tengelyük körül forgó befogó szerszámokkal, mely gépnél a mindenkor két befogószerszám között 5 elhelyezkedő csőszakaszt egy égőfej segítségével lágyítjuk és a csőszakaszt legalább egy alj képzése mellett két részre választjuk, a leválasztott részt tartó befogószerszám pedig eltávolodik a másik befogószerszámtól, mi alatt e rész vége és az égőfej !0 közötti távolság növekszik. Ismeretesek, már a fentiekben leírt típusba tartozó gépek, melyekkel egyedi és kettősampullák állíthatók elő. és amelyeknél az égőfejet az elválasztási művelet alatt olyan síkon vezetik, hogy a 15 befogószerszámtól, - amely a mindenkori csőszakasznak az üvegcsővőn maradó részét tartja -. állandó távolságban van. Egy ilyen elrendezés következménye, hogy a csőszakasznak az említett befogószerszám által tartott részének vége mindig 20 erősebb hevítésnek van kitéve, mint a másik befogószerszám által tartott csőszakasz-rész. miután ezt a csőszakaszt mozgatható befogószerszám segítségével az égőfej lángjának körzetéből eltávolítják. 25 Mivel az égőfej által fejlesztett hőnek minden esetben elégnek kell lennie a segítségével szétválasztott csőszakasz mindkét végének meglágyításához, kényszerűen bekövetkezik a láng körzetéből el nem téwlodó alj túlhevítése. Ez a túlhevítés - ahogy 30 2 azt megállapították egyes üvegfélcségeknél rendkívül káros. Megmutatkozott ugyanis, hogy az üveg mértéken felüli melegedése ampullaaljak kialakítása közben ahhoz vezet, hogy az üveg olyan anyagokat ad le. amelyek az ampullák belsejében lecsapódnak és a töltés után az ampulla tartalmában feloldódnak. Ezen anyagok között elsősorban a nátront és borkősavat kell említeni. Az említett anyagok lebomlásának oka feltételezhetően az. hogy a keletkező hőmérsékleten az üvegcsőben levő legillanóbb alkotóelemek gőz. nyomása jelentősen megnövekszik és ezek az alkotóelemek elpárolognak, hogy azután egy tobbé-kevésbe széles gyűrűben, az ampulla alja felett, a belső fal egy hidegebb helyén lecsapódjanak. Nyilvánvaló, hogy a lecsapódott anyagoknak a töltött ampulla tartalmával való keveredése a legkevésbé sem kívánatos. Jóllehet, a megmunkálási hőmérséklet csökkentésével az anyagok kiválását az üvegből alapvetően befolyásolhatjuk, de a leválasztott üvegcső végeinek eltérő hevítéséből származó hátrányok ezzel azonban nem küszöbölhetők ki. A találmány alapfeladata olyan, az előzőekben leírt típusba tartozó gép kialakítása, amelyhez az üvegcsőszakasz szétválasztása során keletkező mindkét rész egymással szembenfekvő végeihez olyan hőmennyiséget vezetünk, amelyek egymástól sokkal kevésbé különböznek, mint az eddig ismert gépeknél. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg. hogy az égő és az üvegcsőszakasz 174429
