174417. lajstromszámú szabadalom • Berendezés stancolt és szalagban tartott alkatrészek, különösen jelfogó laprugók léptetésére és pozícionálására
MAGYAR SZABADALMI 174417 NÉPKÖZTARSASAjGt LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: W Bejelentés napja: 1977. VII. 29. (BE—1303) B 65 H 9/00, B 23 a 5/00, B 65 G 25/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1979. VI. 28. HIVATAL Megjelent: 1980.VI. 30. Feltaláló: Szabadalmas: Kiss Botond, oki. gépészmérnök, Budapest BHG Híradástechnikai Vállalat, Budapest Berendezés stancolt és szalagban tartott alkatrészek, különösen jelfogó laprugók léptetésére és pozicionálására 1 Találmányunk tárgya berendezés, amely stancolt és szalagban tartott alkatrészek, különösen jelfogó laprugók egy osztástávolságon belül két egyforma vagy különböző nagyságú léptetésére és pozicionálására alkalmas. 5 Lemezalkatrészek tömeggyártásánál el terjedt gyakorlat, hogy az alkatrészeket az alapszalagból nem vágják ki egyedi alkatrészekké, hanem a további megmunkálás során összetartó hidakat képezve szalagban tartják. Az alkatrészeket csak utolsó mű- 10 veiéiként választják szét az összetartó hidak átcsípésével. így a szalagban tartott alkatrészek egymástól mért osztástávolsága a gyártási tűrésen belül azonos. Stancolt alkatrészekből álló szalagok adagolására 15 - egyik műveleti helytől a másikig való szállítására, vagyis léptetésére - gyakran alkalmaznak alternáló mozgást végző kilincsszerkezetet. Ennél a megoldásnál a stancolt szalagba az előtoló kilincsszerkezet továbbító eleme előre haladáskor beakad 20 es magával viszi a szalagot, hátra haladáskor a szalagon visszacsúszik. A kilincsszerkezet továbbító elemének beakadása történhet a szalagban tartott alkatrészek stancolásakor eltávolított hulladék helyén, vagy az alkatrészen erre a célra kialakított 25 bázisfelületen. Ezzel a szerkezettel a szalag egy vagy több osztástávolságra továbbítható. A kilincsszerkezet továbbító elemének előtolás irányú mozgása mindig nagyobb, mint a szalagban levő, előtolásra felhasznált bázisfelületek osztástávolsága, 30 2 mert az előtoló kilincsszerkezet továbbító elemét a következő bázisfelület mögé kell hátrahúzni, hogy az újabb előrehaladáskor be tudjon akadni. Ezen megoldás hátránya, hogy az osztástávolságnál kisebb előtolás megvalósítására nem alkalmas. A stancolt és szalagban tartott alkatrészek léptetéses adagolására ismertek olyan berendezések, amelyeknél a szalagot szorító pofák megfogják, a szorító pofák a léptetés irányában mindig azonos mértékben elmozdulnak, majd a szorító pofák szétnyílnak és az eredeti helyzetbe visszaáUnak. Ha egy alkatrészosztáson belül az alkatrészeken kétszer kell ugyanazt a műveletet elvégezni, pl. a jelfogó rugók kontaktusozása során, akkor a szalagban tartott alkatrészeket is két lépésben kell egy osztástávolságra továbbítani. Ezen feladathoz a berendezést duplikál tan kell kiépíteni és külön-külön vezérlést, valamint mozgatást kell kiképezni, ami a berendezést bonyolulttá és helyigényessé teszi. Ismeretesek még olyan léptetéses adagoló berendezések is, amelyeknél szorító pofa helyett a szalag nyílásaiba behatoló csapokat alkalmaznak és ezeket a csapokat mozgatják előre, majd a szalagból való kiakasztás után hátra a kiinduló helyzetbe. Két lépés megtételéhez ebben az esetben is duplikált szerkezet szükséges, ami szintén növeli a bonyolultságot és a helyigényt. A megoldások közös hátránya, hogy a berendezés nagy helyigénye miatt a szalagban tartott alkatrészek pozicionálása a műveleti helytől csak 174417
