174413. lajstromszámú szabadalom • Kombinált nedves/száraz hűtőtorony
3 174413 4 szült hőkicserélőelemekkel, a műanyagból levő hőkicserélők hőellenállása 2-3 nagyságrenddel nagyobb, úgy, hogy a hőátbocsátási tényezők, amelyeknek értékétől függ a hőcserélőfelületek nagyságának meghatározása, ennek megfelelően alacsonyabbak. A találmány alapját azon feladat képezi, hogy egy kombinált nedves/száraz hűtőtornyot úgy alakítsunk ki, hogy az ismert ilyen berendezések hátrányait a lehető legnagyobb mértékben ki lehessen küszöbölni. Főképpen az a fontos, hogy a hűtőtoronynak még az alacsonyabb környezeti hőmérsékletek mellett is gőzfelhőmentesen kell dolgoznia és laposabb hűtési jelleggörbével kell rendelkezzen, mint a jelenleg ismeretes berendezések, s a műanyagból készített hőkicserélőelemek alkalmazását is lehetővé tegye anélkül, hogy az ezen elemek nagyobb hőellenállása hátrányosan hatna. Olyan nedves/száraz hűtőtoronynál, amely mind konvektiv hőátadással dolgozó elemeket, mind pedig elpárologtatásos hűtéshez szolgáló permetezőfelületekkel is rendelkezik, s amelynél a hőkicserélőelemek a hűtőtorony feneke felett vannak elhelyezve, és gyakorlatilag annak egész keresztmetszetét kitöltik, mimellett a hűtőlevegő sugárirányban lép be a talaj, illetve a fenékrész, valamint a hőkicserélőelemek között, s utóbbiakon alulról felfelé haladva átáramlik, a találmány lényege abból áll, hogy'a hó'kicserélőfelületek egy része tisztán permetezőfelület, míg a többi hőkicserélőfelület olyan hőkicserélőfelületként van kialakítva, amely a szükségletnek megfelelően teljes egészben, vagy részben akár konvektiv hőátadáshoz, akár elpároiogtatásos hűtéshez szolgáló hűtőfelületként alkalmazható, s amely csőszerű üreges testekből — előnyösen műanyagból - áll. Meglepetésszerűen az derült ki, hogy a hűtőfelületeknek ilyen módon történő megosztásával épített nedves/száraz hűtőtornyok méretei olyanok lehetnek, amelyek csak kismértékben térnek el a normál nedvesüzemű hűtőtornyokétól. A találmány szerinti nedves/száraz üzemű hűtőtornyoknál úgy járunk el, hogy a nedves hőcserélőfelületeknek a száraz hőcserélőfelületekhez való viszonyát a külső hőmérséklet változása szerint változtatjuk annak érdekében, hogy bármilyen külső hőmérséklet mellett elérhessük a gőzfelhőképződés-mentes üzemelést. továbbá, hogy lehetőség legyen a teljesítményváltozásra, illetőleg a járulékos vízmennyiség változtatására. A hűtőtoronynak gőzfelhőképződésmentes visszahűtőberendezésként való alkalmazásakor laposabb hűtési karakterisztika adódik, mint az eddig ismert úgynevezett kombinált hűtőtornyoknál. Azoknál a hőkicserélőelemeknél, amelyek mind a konvektiv hőátadásra, mind pedig az elpárologtatásos hűtéshez egyaránt alkalmazhatók, s amelyeket a továbbiakban „NTB”-(nedves/száraz üzemű)-elemeknek fogunk nevezni, a hűtendő közeget a száraz üzemhez az elemeken vezetjük keresztül, a nedves üzemhez pedig a hűtőelemek felületére juttatjuk, s elpárologtatás útján hűtjük. A találmány értelmében úgy is eljárhatunk, hogy a levegőt a nedvesen és szárazon dolgozó hűtőtorony-szakaszokhoz párhuzamosan vezetjük hozzá, ahol is a hűtendő folyadék a nedvesen és szárazon üzemelő szakaszokon akár párhuzamosan, akár sorban áramolhat át. A 2 157 070 számú USA szabadalomból ismert javaslatnál például azt vették tervbe, hogy a hűtendő folyadék egyik részét elpárologtatás útján, míg másik részét az elpárologtatással lehűtött folyadékhoz az elemfalakon át történő hőátadással hűtik. Ezzel ellentétben a jelen találmány szerinti visszahűtőberendezésnél, amikor az NTB-elemek nedves üzemre vannak kapcsolva, az előzőekben az elemeken át áramló teljes vízmennyiséget az elem felületére osztjuk el. A vízoldali párhuzamos kapcsoláskor tehát, az NTB-elemek nedves üzemelésekor nincsen az elemeken keresztül semmiféle vízáramlás. A vízoldali sorbakapcsoláskor a találmány értelmében a vizet először az NTB-elemeken vezetjük át, és ezután egyrészt a tisztán permetezőfelületekre, másrészt pedig azon NTB-elemek felületére juttatjuk, amelyeket nedvesen kell üzemeltetni. Ekkor a tulajdonképpeni vízhűtés a permetezett film felületén valósul meg. Ennek különösen a műanyagból készült NTB-elemek esetében van nagy jelentősége, mivel az NTB-elemek nedves üzemeltetésekor nem kell az ilyen NTB-elemek falának viszonylag nagy hőellenállását leküzdeni. Ezáltal lényegesen magasabb teljesítményadatok érhetők el, mint az eddig ismert eljárásmód mellett, azaz a hőcserélőfelületek locsolásával, ahol is a hőt állandóan a hőcserélő-elemek falán keresztül kellett elszállítani, elvezetni. A találmány további jellemzőit az aligénypontok tartalmazzák. A találmányt a továbbiakban példaképpeni • kiviteli alakok kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül:- az 1. ábra a találmány szerinti hűtőtornyot vázlatosan mutatja, — a 2. ábrán az NTB-elemek és a permetezőberendezés kapcsolását láthatjuk, — a 3. ábra az NTB-elemek és a permetezőberendezés kapcsolásának egy másik kiviteli formáját szemlélteti,- a 4. ábrán a beépített NTB-elemek perspektivikus képe látható, a nedvesrész permetezőlápjai mellett, a hozzátartozó vízelosztással,- az 5. ábra egy NTB-elemrész metszete, — a 6. ábra az NTB-elem egy részletének perspektivikus rajza, nagyobb léptékben. Az 1. ábrán látható hűtőtorony 1 köpenyből áll, amelynek alsó tartománya, a talaj felett meg van szakítva, a levegőbelépőnyílások kialakítása érdekében. Ezeken át a levegő a 2 jelű nyilak irányában lép be és azután alulról felfelé a hőkicserélőelemeken átáramlik, amely elemek gyakorlatilag a hűtőtorony egész keresztmetszetét befedik. A levegő végül a felső kilépőnyíláson keresztül áramlik ki a toronyból. A hőkicserélőelemek a 3 beépített nedves elemekből és a 4 beépített NTB-elemekből állnak. A hűtendő vizet az 5 főcsővezetéken át vezetjük a hűtőtoronyhoz és ormán belép a vízelosztóba. Innen a víz egyrészt a 16 permetezőaggregáthoz áramlik, amely a nedves elemek felett helyezkedik el, másrészt a 6 szabályozószerveken 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
