174408. lajstromszámú szabadalom • Elektronikus berendezés analóg mintajelek erősítésére diszkrét értékeket felvevő erősítési tényezővel
23 174408 24 114, R 115) át a testtel van összekötve, és az ellenállásértékek aránya az alap erősítési tényezővel összefüggésben van megválasztva, és a differenciálerősítő (A 113) kimenete az erősítő (110) kimenetét képezi. 9. Az 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alak- 5 ja, azzal jellemezve, hogy az erősítő (110) differenciálerősítőt (A 113) tartalmaz, amelynek nem invertált bemenete („+”) az erősítő (110) bemenetével (111) van összekötve, kimenete (112) az erősítő kimenetét képezi, és invertált bemenete („—”) vissza- 10 csatoló ellenálláson (R 114) keresztül a kimenethez csatlakozik, és az első üzemmódnál az invertált bemenet („—”) ellenálláson (R 115) keresztül a földdel van összekötve, és ennek aránya a visszacsatoló ellenálláshoz (R 114) viszonyítva az alap-erősítési tényezővel 15 van összefüggésben, és a második üzemmódban az invertált bemenete („—”) ellenálláson (R 117) keresztül a logikai vezérlő áramkörrel (180) vezérelten vagy a maximális átalakítási jelfeszültségre, vagy pedig a földre van kapcsolva, és ezen ellenállásnak (R 117) a 20 visszacsatoló ellenálláshoz (R 114) viszonyított aránya a kettes értékű átalakítási erősítési tényezőtől függően van megválasztva. 10. A 6. vagy 7- igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az erősítő (110) 25 differenciálerősítőt (113) tartalmaz, amelynek nem invertált bemenete („+”) a jelbemenetet, kimenete (112) pedig az erősítő (110) kimenetét képezi, és invertált bemenete („-”) visszacsatoló ellenálláson (R 114) keresztül a kimenettel (112) van összekötve, és 30 az első üzemmódban az invertált bemenet („—”) ellenálláson (R 115) keresztül a földhöz van kapcsolva, amelynek értéke a visszacsatoló ellenálláshoz (R 114) képest az alap-erősítési tényezőtől függően van megválasztva, és a második üzemmódban az invertált be- 35 menet („—”) ellenálláson (R 117) keresztül a logikai vezérlő áramkörrel (180) vezérelten a maximális átalakítási jelfeszültséggel megegyező nagyságú pozitív vagy negatív feszültségforráshoz van kapcsolva, és ezen ellenállásnak (R 117) a visszacsatoló ellenálláshoz (R 114) viszonyított aránya a kettes értékű átalakítási erősítési tényezővel összhangban van megválasztva. 11. A 8., 9. és 10. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az analóg jelek számára bemeneti csatornája (VE) van, és az erősítő (110) bemenetét (111) váltakozva a bemeneti csatornával (VE) vagy a késleltető áramkör (120) kimenetével (122) összekötő, és ezáltal a bemeneti csatornára (VE) vezetett analóg jelből a mintavételt és 50 a vett minta erősítését lehetővé tevő kapcsolói (150, 140) vannak. 12. A 11. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a differenciálerősítő (A 113) invertált bemenetét („—”) a földdel összekap- 55 csoló ág az ellenálláson (R 115) kívül az erősítőt (110) legalább a mintavétel időtartamára egységnyi erősítéssel működtető vezérelt kapcsolóval (S 116) van összekötve. 13. Az 1-12. igényponté^ bármelyike szerinti be- 60 rendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a késleltető áramkör (120) egymással sorosan kapcsolódó első kapcsolót (S 123), első statikus analóg tárolóelemet (M 124), erősítőt (A 125), második vezérelt kapcsolót (S 126) és második statikus analóg tárolóelemet (M 127) tartalmaz, melyek vezérlő vonalaikkal a logikai vezérlő áramkörrel (180) vannak összekapcsolva. 14. A 13. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tárolóelem erősítőjének (125) egységnyi erősítési tényezője van. 15. A 13. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a késleltető áramkör (120) erősítőjét egy második erősítő (160) képezi, amely az első és a második statikus analóg tárolóelemek (M 124, M 127) közé van kapcsolva, és az első erősítőhöz (110) hasonló belső felépítése van, és a berendezésben a második erősítő (160) kimenetét egy második referenciafeszültséggel összehasonlító második komparátor (170) van, amely az első komparátorhoz (130) hasonlóan van kialakítva, és a második üzemmódban mindkét erősítőnek (110,160) egymással megegyező nagyságú erősítési tényezője és mindkét komparátomak (130, 170) azonos nagyságú referenciafeszültsége van. 16. A 15. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az első és második erősítőnek (110, 160) megegyező alap-erősítési tényezője és a komparátomak (130, 170) azonos első és második referenciafeszültsége van. 17. Az 1—12. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a késleltető áramkörben (120) két egymással párhuzamosan kapcsolt statikus analóg tárolóelem (M 124 ésM 127) van, amelyek mindegyikének vezérelt bemeneti kapcsolója (S 123, S 126) és vezérelt kimeneti kapcsolója (S 128, S 129) van, amelyek az erősítő (110) kimenetéhez (112), illetve bemenetéhez (111) vannak kapcsolva, és a bemeneti kapcsolók (S 123, S 126) váltakozó vezérlést biztosító módon vannak a logikai vezérlőáramkörrel (180) összekapcsolva, és ez olyan módon van a kimeneti kapcsolókkal (S 128, S 129) összekötve, hogy bármely tárolóelem kimeneti kapcsolója csak nyitott bemeneti kapcsolóállás mellett van zárt állapotban. 18. A 13—17. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy minden komparátor (130, 170) bemenete a hozzátartozó erősítő (110, 160) kimenetével az erősítőhöz kapcsolódó statikus analóg tárolóelemen keresztül van összekapcsolva. 19. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a késleltető áramkört (120) késleltető művonal képezi, amelynek egységnyi erősítési tényezőjű erősítő elemei vannak. 20. Az 1—19. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a komparátorok (130, 170) kimenete kimeneti csatornához (VN) csatlakozik. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 80.6 9.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen - Felelős Vezető: Benkő István igazgató 12
