174384. lajstromszámú szabadalom • Formázóminta kerámiaipari termékek előállítására
3 174384 4 leket teljes mértékben kielégítő formázóminta kidolgozása. A találmány szerint ezt a feladatot azzal oldjuk meg, hogy légátnemeresztő vagy csaknem légátnemeresztő anyagból kiképzett falában mindazokon a helyeken, ahol a fal és a formadarab között légzárvány alakulhat ki, egy nyílt pórusos szerkezetű, légáteresztő anyagból kiképzett elem van elrendezve. A találmány szerinti formázóminta további jellemzője az, hogy a nyílt pórusos szerkezetű elem nedvességszívó anyagból van kiképezve, a nyílt pórusos szerkezetű anyagból kiképzett elem felülete részben vagy egészben az öntőminta formázó felületével egybeesőén van elrendezve, a nyílt pórusos szerkezetű elem hidrofil anyagból van kiképezve, a nyűt pórusos -szerkezetű elem egy a fal fenékrészeként beépített keramikus betét, a nyílt pórusos szerkezetű elem egy fémszűrőből kiképzett betét, mely a fal fenekének egy részeként van beépítve, a nyüt pórusos szerkezetű elem a fal peremébe van beágyazva, célszerűen behabosítva, a fal műanyagból, célszerűen poliuretánból, főként soványitószerrel kevert, de azzal nem telített önmagában nyüt pórusos szerkezetű poliuretánból vagy soványítószerrel kevert epoxi-gyantából van kiképezve, ahol soványítószerként célszerűen por alakú kvarc, korund, földpát vagy samott, főként pedig ipari alumíniumoxid, kvarchomok vagy földpát van bekeverve az elem anyagába, az önmagában pórozus szerkezetű poliuretánszármazék poliuretán alapú keményhab vagy integrált hab vagy cellás elasztomer, különösen poliuretén alapú integrált habból kiképzett elemek összefüggő tömörített, finompórusos szerkezetű felületi bevonattal ellátott külső rétege van, melynek vastagsága 0,3—2,0 mm között, célszerűen 0,8-1,2 mm között van, és melynek felületi bevonata ill. finompórusos szerkezete felületi feldörzsöléssel el van távolítva ill. fel van nyitva. A találmányt a továbbiakban a találmány szerinti formázóminta két célszerű példakénti kiviteli alakjának rajza segítségével részletesen ismertetjük. A rajzon az 1. ábra az első változat metszete, a 2. ábra a második változat metszete. A találmány szerinti formázóminta 1. ábrán feltüntetett változatánál a légátnemeresztő vagy csaknem légátnemeresztő anyagból kiképzett 1 falának fenékrészében eg*/ 2 levegőjárat van kiképezve. A 2 levegőjárat fölött egy hidrofil, nyüt pórusú keramikus anyagból kiképzett 3 betét van beépítve. Ennél a kiviteli változatnál a formázóminta teljes fenékrésze a találmány szerinti légáteresztő elemből van kiképezve. A találmány szerinti formázóminta 2. ábrán feltüntetett kiviteli változata lényegében az 1. ábrán megrajzolt kiviteli alakkal azonos. A két megoldás közötti különbség abban van, hogy a második változat 2 levegőjárata fölött egy igen finom szövésű fémszitából készített 4 betét van beépítve. A második különbség pedig abban van, hogy a 2. ábra szerinti változatnál a légáteresztő elem a formázóminta fenekének csak egy kis részébe van beépítve. A találmány szerinti formázóminta fent ismertetett kialakítását az indokolja, hogy csésze- és fazékszerű keramikus termékek formázásánál mindig kerül levegő a formázóminta fenekébe. Mivel a formázó minta és a formázó anyag között keletkező légzárvány a gyártott terméket tönkretenné, ezt a levegőt el kell távolítani. Ezeknél a formázóminta típusoknál a találmány szerinti nyíltpólusos szerkezetű, légáteresztő anyagból kiképzett elemet a formázó minta fenekeként vagy fenekének egy részeként kell beépíteni. Kísérleteink során azt találtuk, hogy a betételem anyagaként célszerű nedvességszívó és/vagy hidrofil légáteresztő anyagot megválasztani. Ilyen típusú anyagokból kiképzett elemek beépítésével ugyanis a gyártástechnológia során elkerülhetetlenül szükséges szárítási és a megformázott nyers munkadarabnak a formázó mintából való eltávolítási műveleteit rendkívüli módon meg lehetett könnyíteni. A találmány szerinti betételemek kiképzéséhez bármilyen légáteresztő, nyüt pórusos szerkezetű anyagot fel lehet használni. Kísérleteink során a legkedvezőbb eredményeket hidrofil, nyitott pólusú kerámiákból, valamint finomszövésű fémszitákból kiképzett betétekkel értük el. A találmány szerinti elemeket ezen túlmenően elektron sugaras kezeléssel előállított pórusszerkezetű fémekből is ki lehet képezni. A találmány szerinti formázóminta keramikus betéteit célszerűen keramikus mintázó anyagból formázzuk és kb. 1320°C hőmérsékleten égetjük ki. Alapanyagként leginkább csiszolási célokra előállított bauxitot és agyagot használunk. A bauxitot és az agyagot kötőanyagként különféle műgyantákkal összekeverve formázzuk. Légáteresztő, nyitott pólusos szerkezetű anyagokként való felhasználásra rendkívül alkalmasak továbbá a különféle szintertechnológiával előállított szerkezetű anyagok is. Ilyen anyagokat ismertet szakcikkében G. Stempel a VDE folyóirat 1960-as évfolyamának 1302-1306. oldalain. A találmány szerinti betételem szerkezeti anyagának megválasztásakor azt a szabályt kell figyelembe venni, hogy a betét légáteresztő anyagából legalább a formázóminta többi részét képező légátnemeresztő anyag szüárdságj tulajdonságaival rendelkező anyagot kell megválasztani. A találmány szerinti mintázó formával végzett kísérleteink azt bizonyították, hogy előállításának egy rendkívül célravezető módja az, melynél a betételem anyagát a formázóminta 1 falába helyszíni habosítással ágyazzuk be. Itt kell megjegyeznünk, hogy a találmány szerinti formázó mintát az 1 fal tetszőleges, a gyártandó termék alakjától függő helyeire építjük be a légáteresztő elemet. A betételem rögzítése történhet alakzáró beépítéssel vagy ragasztással is. A találmány szerinti formázóminta 1 falának anyagául a legcélszerűbb műanyagot, különösen poliuretánt- és epoxi-gyanta-alapú anyagokat megválasztani. A poliuretán származékok közül azok az önmagukban pórozus szerkezetű anyagok jöhetnek számításba, melyeknek porozitása nem biztosít ki5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
