174371. lajstromszámú szabadalom • Közvetett rendszerű hőközpont, amelyben a hőhordozó közeg víz, elsősorban lakóépületek fűtésére és/vagy használati melegvízellátásra

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 174371 Bejelentés napja: 1976. XI. 10. (PE-1004) Nemzetközi osztályozás: F 24 D 5/00, F 28 F 1/36 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. V. 28. Megjelent: 1980. VI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Vakaró József fejlesztési osztályvezető, Pécsi Távfűtő Vállalat, Pécs Nagy Ferenc fejlesztési előadó, Hegyi László tervező, Pécs Közvetett rendszerű hőközpont, amelyben a hőhordozó közeg víz, elsősorban lakóépületek fűtésére és/vagy használati melegvíz-ellátására 1 A találmány tárgya közvetett rendszerű hőköz­pont, főleg olyan hőközpont, amelyben a hőhor­dozó közeg víz és amely hőközpontot elsősorban lakóépületek fűtésére és/vagy használati melegvíz­­-ellátására lehet előnyösen alkalmazni. A találmány 5 szerinti hőközpont azonban nemcsak lakóházakkal kapcsolatban alkalmazható, hanem például mező­­gazdasági célokat szolgáló épületek, illetve épület­­csoportok, továbbá gyógyintézetek, szanatóriumok, üdülők és hasonlók, élelmiszeripari üzemek, mint 10 például konzervgyárak, hőellátására is. Az ismert közvetett rendszerű hőközpontoknál csőköteges hőcserélőkben történik a szekunder víz felmelegítése, akár fűtési célra szolgál az, akár használati meleg víz gyanánt alkalmazzák. IS A csőköteges hőcserélők hőátszármaztatásí té­nyezője igen alacsony, ezért adott hőmennyiség átvitele esetén viszonylag nagy fütőfelület válik szükségessé. A nagy fűtőfelül et következményeként az egész hőcserélő helyigénye nagy. Nyilvánvaló, 20 hogy a hőcserélő nagy mérete miatt, az ismert hőközpontok esetében, ki van zárva a hőcserélő és a hozzá tartozó szerelvények előre gyártása és egy egységként történő szállítása. Annak ellenére, hogy egyes részegységek előregyártása folytán bizonyos 25 blokkok alakultak ki, a gyakorlatban csaknem egyedüli megoldás, hogy a hőközpont egységeit a helyszínen szerelik össze a hőközpont helyiségben. Ezek a körülmények az ismert hőközpontok gyár­tási és szerelési munkaidő igényét nagymértékben 30 2 fokozzák és végső fokon a hőközpont előállítási költségét növelik. Az ismert hőközpontok szerkezeti adottságaiból következően nemcsak a gyártási és szerelési mun­kák terén jelentkezik többlet, hanem a tervezési és szállítási költségek is viszonylag magasak. A ter­vezési tevékenységnél ugyanis csak egyedi tervezés jöhet szóba, tekintettel arra, hogy a hőközpontok mint egységek nem voltak az ismert szerkezetek alapján tipizálhatók. Mindössze csak a hőközpont­ban alkalmazott egyes szerelvények, műszerek, jelző és vezérlő eszközök tekintetben vált lehetővé ezek egyszerű, számszerű többszöröse. Az egész hőközpont tervezése azonban esetenként, egyedi módon volt csak lehetséges. A találmány tárgyát képező hőközpont elé ki­tűzött cél az volt, hogy a hőközpontot úgy alakít­suk ki, hogy az megfelelő hőteljesítményű blokkok gyanánt üzemben előre elkészíthető legyen, egyet­len szerelési egységet képezzen és mint üyen egyet­len egységet lehessen a helyszínre szállítani. A helyszínen egy ilyen szerelési egységet az üzembe helyezés céljából a fűtési melegvízhálózat csőcsonk­jaihoz kellett csak csatlakoztatni, továbbá a hőköz­pontban alkalmazott villamos működtetésű beren­dezési részletek villamos csatlakoztatása vált szük­ségessé. A találmány szerinti hőközpont a vázolt célki­tűzést azáltal éri el, hogy csőköteges hőcserélő helyett olyan hőcserélőt foglal magba, amelynél 174371

Next

/
Thumbnails
Contents