174365. lajstromszámú szabadalom • Biztosító berendezés bányatérségek fedőkőzetének alátámasztására

3 174365 4 vannak a telepen -, akkor a biztosító berendezést terhelő olyan erők léphetnek fel, amelyek felvéte­lére szolgáló szerkezeti elemekkel nem rendelkez­nek a biztosító berendezések. Ilyen rendellenes erőhatások folytán általában a hidraulikus tárnok válnak először használhatatlanná. Az ismert biztosító berendezéseknél alkalmaztak már a talp és a süveg közé iktatott különféle csuklós szerkezeteket azért, hogy ezek révén a már említett rendellenes erőhatások felvétele lehetővé váljon. Az ismert ilyen csuklós szerkezetek álta­lában a tárnok hossztengelyének irányában enged­nek meg elmozdulást, míg az említett irányra me­rőleges irányú erőhatásokat felveszik. Ezek a meg­oldások sem nyújtanak azonban kielégítő biztonsá­got. Hátrányosak az ilyen szerkezetek azért, mert a különböző és változó fejtési magasságok esetén a hozzájuk tartozó süveg nagymértékben eltávolodik a fejtési homloktól és így a fedü szükségtelenül széles sávja marad alátámasztás nélkül. Ezen túl­menő, további hátránya ezeknek az ismert szer­kezeteknek, hogy emelőkaros megoldásukból ki folyólag a támerőket az emelőkar áttételi arányá­nak megfelelően csökkentve tudják érvényesíteni a fedü alátámasztására. Az ismert szerkezeti megoldások egy másik el­terjedt formája a pantográf rendszerű, négycsuklós egyenesbevezetés. Ilyen szerkezettel ellátott bizto­sító berendezésnél el lehet kerülni azt, hogy vál­tozó fejtésmagasság esetén a süveg eltávolodjon a fejtési homloktól, e mellett azonban igen komoly hátrány is fellép. Az egyik lényeges hátránya ezek­nek a szerkezeteknek, hogy igen bonyolultak ami mind a gyártás, mind az alkalmazás során jelent gazdasági és műszaki szempontból is kedvezőtlen körülményt. Ezen túlmenő hátrány még, hogy a csuklónál elkerülhetetlen illesztési rések folytán e csuklóknál fellépő játék a biztosító berendezés ol­dalirányú stabilitását csökkenti. Ez a stabilitásbeli csökkenés olyan mértékű lehet, ami mellett a tárnok és azokkal együtt az egész biztosító beren­dezés is megkárosodik. E hátrányok szemléleténél figyelembe kell venni, hogy a bányászati körül­mények mellett alkalmazott berendezéseknél a sze­relhetőség miatt a csuklókat képező elemek igen nagy illesztési hézagot eredményezően készülnek, így e csuklók játéka szokatlanul ..agyobb, mint a gépészeti berendezéseknél általában előforduló játé­kok. A találmány szerinti berendezés célja és fel­adata, az ismert berendezések hátrányainak kikü­szöbölése vagy legalábbis e hátrányok nagymérvű csökkentése. E cél elérése érdekében a találmány szerinti berendezésnél egy olyan összekötőrudat al­kalmazunk, amely egyrészről a süvegtől a talp felé terjedő nyúlványhoz, másrészről a talptól a süveg felé kiálló bakhoz van csuklósán kapcsolva. Ez az összekötőrúd a berendezés hosszirányával megköze­lítően párhuzamos, és alkalmas arra, hogy a nem kívánt erőhatások fellépése esetén is a tárnok reak­cióerejének csökkentése nélkül biztosítsa a szer­kezet vezetését és ugyanakkor a káros erőhatásokat vagy legalább is azok túlnyomó részét maga fel­veszi. Lényeges, hogy az említett összekötő rúd két végénél jelentkező csuklók ne essenek egy függőlegesbe. A javasolt szerkezeti kialakítás lehetővé teszi a biztosító berendezés olyan kialakítását, amelynél az omlás oldali rész egyszerűen zárttá tehető, s így a berendezés belső részébe omladék nem kerül. A találmány szerinti berendezés lényege tehát, hogy a függőlegestől eltérő helyzetű olyan össze­kötő rúdja van, amely egyrészt a süvegtől a talp felé álló nyúlványhoz, másrészt a talptól a süveg felé terjedő bakhoz van csuklósán kapcsolva. A találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakjánál a talphoz rögzített bak a talp omlás felőli végén van. Egy másik előnyös kiviteli alak nyerhető, ha az összekötő rúd és a talp felé álló nyúlvány közé kétirányú csuklást biztosító csukló, például kardáncsukló van iktatva. Ez a kétirányú csuklási lehetőség biztosítható úgy is, hogy két, egymásra merőleges irányú csuklást le­hetővé tevő csuklókat alkalmazunk. A berendezés mozgatására, új fejtési helyzetbe történő előreléptetéséhez illetve visszamozgatásához célszerű ellátni a berendezést hidraulikus előtoló szerkezettel, amelynek egyik vége a talphoz van csukló révén csatlakoztatva, másik vége pedig cél­szerűen egy szállítószerkezet teknőséhez lehet szin­tén csuklósán kapcsolva, amely szállító szerkezet a berendezés homlok felőli oldalánál helyezkedik el. Mint már korábban utaltunk rá, a találmány szerinti berendezésnek az omlás felőli végét kifelé elzáró, csukló körül elforgathatóan szerelt lemeze van. A találmány szerinti berendezést részletesebben a csatolt rajzokon szemléltetett példakénti kiviteli alak kapcsán ismertetjük. A rajzokon az 1. ábra a példakénti berendezés vonalas vázlata, ami a berendezés oldalnézetének felel meg, a 2. ábra a példakénti berendezést oldalnézetben szemlélteti, míg a 3. ábra a 2. ábrának megfelelő bal oldali oldal­nézet, a szállítószerkezethez tartozó teknő nélkül. A találmány szerinti berendezés alsó részét az 1 talp képezi. Az 1 talphoz négy 2 hidraulikus tám van csuklósán csatlakoztatva, a 3 csuklók révén. Ezek a 3 csuklók célszerűen gömbcsuklók, amelyek minden irányú elmozdulást lehetővé tesznek. A 2 hidraulikus tárnok felső végei a 4 csuklók révén az 5 süveghez vannak kapcsolva. A 4 csuklók szintén célszerűen gömbcsuklók lehetnek. Az 5 süvegtől az 1 talp felé terjed a 6 nyúlvány, amelynek szabad végéhez a 9 csukló útján van kapcsolva a 11 összekötő rúd. A 11 összekötő rúd másik vége az 1 talphoz mereven kapcsolt 7 bak szabad végéhez van kapcsolva a 10 csukló segítségével. Célszerű és előnyös kiviteli alakhoz lehet jutni, ha a 6 nyúlvány az 5 süveg omlás felőli harmadá­ban van kialakítva. A 7 bak valamint a 6 nyúlvány függőleges irányban vett méreteit úgy kell meg­választani, hogy a szóbajöhető működési magas­ságok esetében ne okozzanak az 5 süveg mozgatá­sával szemben akadályt. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents