174364. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényes ón-ólom ötvözet galvanikus leválasztására
MAGVAS NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 174364 0 Bejelentés napja: 1977. III. 16. (01—210) Nemzetközi osztályozás: C 25 D 3/32, C 25 D 3/36 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. V. 28. Megjelent: 1980. VI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Haskó Ferenc kémiai tud. kand. 60%, Orion Rádió és Villamossági Vállalat Kovács Etelka üzemmérnök, 40%, Budapest Budapest Eljárás fényes ón-ólom ötvözet galvanikus leválasztására 1 A találmány tárgya eljárás fényes ón-ólom ötvözet galvanikus leválasztására. Az elektronikus ipar részben az alkatrészek forraszthatóságának biztosítására, részben a nyomtatott áramkörök gyártásához marásálló maszkként 5 ón vagy ónötvözet rétegeket alkalmaz. Az ón-ólom számos előnnyel rendelkezik az ónnal szemben, mint pl.: a hosszú ideig biztosított forraszthatóság, az ónpestis és a wishkerképződésre való hajlam hiánya stb. !0 Fényes ón-ólom leválasztására már több eljárás ismert. Ezek többsége egyidejűleg többféle szerves anyagot tartalmaz, primer fényadalékként. Pl.: aldehidek, fenolok, akrilszármazékok. (Pl.: Brit 1 351 875, 1 438 701, 1 368 318) A primer fény- 15 adalékon kívül szekunder fényadalékként sok eljárásnál használnak formaiint. Ezek az adalékanyagok többnyire az adalékanyagok oldatban tartására felületaktív anyagokat tartalmaznak. A primer fényesítő adalékok többségére jellem- 20 ző, hogy azok többé-kevésbé bonyolult szerves vegyületek, melyek előállítása költséges. Tekintve az ón és ólom érzéketlenségét inhibitorokkal szemben, e vegyületeket meglehetősen nagy koncentrációban kell alkalmazni. Az eljárások egy másik 25 csoportjának hátránya az, hogy nagy fémtartalmú fürdővel dolgoznak és így a fürdők szóróképessége rossz (pl.: a Brit 1 408 148). Előnyösnek látszott olyan eljárás kidolgozása, mely különböző lánchosszúságú polietilénoxidokkal 30 2 kondenzált fenolok keverékét alkalmazza. Ennek az eljárásnak azonban az a hátránya, hogy az optimális hatás eléréséhez az ún. HLB számot pontosan kell beállítani, ami a gyakorlati megvalósítást megnehezíti. (M.Sz. 164106) Egyike az első fényes ón-ólmozó eljárásoknak a hidroxi-mezitilént, alkoholt és zsírsavamid-etilénoxid-kondenzátum keverékét, valamint formaiint mint szekunder fényadalékot alkalmaz. (M.SZ. 162 296) Ez az eljárás kitűnik a fényadalék nagy stabilitásával, de nagysebességű katódmozgatást és nagy formalin koncentrációt igényel, ami a gyakorlati alkalmazást nagyon megneheziti. A felsorolt eljárások közös jellemzője, hogy a felületaktív anyagok a vízben többnyire rosszul oldódó primer fényadalék oldatban tartására szükségesek. Egyes esetekben a vegyületek oldatban tartásához a felületaktív anyagon kívül nagy mennyiségű alkohol vagy más szerves oldószer is szükséges. Az eljárás fejlesztése közben arra a nem várt eredményre jutottunk, hogy abban az esetben, ha a hidroxi-mezitilént valamely emulgeátorban közvetlenül oldjuk, a fényadalék sokkal hatásosabb, mint bármely más módon készült adalék. Ezt az állításunkat az bizonyítja, hogy míg az oldószer közvetítésével oldatba vitt hidroxi-mezitilénből 16g-ra volt szükség egy liter fürdőhöz, addig a módszerünkkel készített fényadalék esetében csak 2—4g-ra. Eljárásunk további előnye, hogy az emui-174364
