174358. lajstromszámú szabadalom • Eljárás legalább három szénatomos alfa-ol efinek polimerizációjára

3 174358 4 niumot és halogénatomot tartalmazó olyan vegyület és/vagy keverék, amelyben a halogén és magnézium aránya 1 vagy 1-nél nagyobb, és a következő termé­kek egyike: BI.) titántetraklorid (aj) és valamely XMgOR álta­lános képletű alkoholát — ahol R 1-4 szénatomos alkil-csoport, X halogénatom vagy OR-csoport - amelyben R jelentése az előbbi - vagy magnézium­­enolát (a2) valamely A1R„ X>n általános képletű alu­­míniumhalogenid (a3) — ahol R jelentése a fenti, X halogénatom, n= 0—3, célszerűen azonban 3 alatti szám — reakciótermékének 0,15—30, előnyösen 1-20 közötti Mg/Ti, valamint 0,2—20, célszerűen 0,8—10, előnyösen 0,8—3 közötti Mg/Al arányú keveréke, vagy B.II.) valamely AlRmXj_m általános képletű alumí­­niumhalogenidből (bi) — ahol R és X jelentése a fenti, m= 0—3 közötti szám — magnéziumalkoholát­­ból vagy magnéziumhalogenidből (b2) titán-alkoho­­látból (b3) és adott esetben alumíniumalkoholátból (b4) álló, 0,5-30, előnyösen 0,5-20 közötti Mg/Ti arányú, 0,5—15, előnyösen 0,8-10 közötti Mg/Al ará­nyú és 0,01-2,0, előnyösen 0,01—0,5 Ti/Al arányú keverék. Az elektrondonor-vegyületek alumíniumalkílekkel alkotott addíciós és/vagy szubsztitúciós termékein olyan vegyületeket értünk, amelyek eletrondonor-ve­­gyületekből és alumíniumalkilok komplexeiből, to­vábbá olyan vegyületekből állnak, vagy olyan vegyüle­teket tartalmaznak, amelyeket aluminiumalkilekből mozgékony hidrogénatomot tartalmazó elektron­­donor-vegyületekkel történő reakcióval képeztünk és amelyek az alumíniumalkilekkel szubsztitúciós reakci­óban például az alábbi reakcióegyenlet szerint rea­gálnak: 2 A1R3+R’NH2----y R2 Al-lji-AlRj+2 RH R’ Az alumíniumalkilekkel addíciós és/vagy szubszti­túciós vegyületet alkotó tetszés szerinti Lewis-bázis megfelel e találmány szerinti katalizátor A) kompo­nenseként. Ilyen vegyület például a periódusos rend­szer első négy főcsoportjába tartozó fémek szerves savakkal alkotott sói vagy amidjai, aminok, amidok, éterek, észterek, ketonok, nitrilek, foszfinek, sztibi­­nek, arzinok, foszforamidok, tioéterek, aldehidek, al­koholátok és amidok. Aktivitás és sztereospecifikus tulajdonság szempontjából a legjobb eredményeket észterekkel vaev diaminokkal értük el. Az előbbi vegyületekre tipikus példaként a követ­kezőket említjük: etilbenzoát, p-metoxi-benzoesav­­metilészter, dietilkarbonát, etilacetát, dimetilmaleát, trietilborát, orto-klórbenzoesav-metilészter, etilnafte­­nát, etiltoluát, p-butoxibenzoesav-etilészter, ciklo­­hexán-karbonsav-etilészter, etilpivalát, N,N,N’,N,-tet­­rametil-etilén-diamin, 1,2,4-trimetil-piperazin és 2,5- dimetilpiperazin. A Lewis-bázis aránya az alumíniumtrialkilhoz rend­szerint 0,8 alatti érték és észterek vagy diaminok esetében 0,1-0,6 között ingadozik. A katalizátorok aktivitását és sztereospecifikus tu­lajdonságát általában a Lewis-bázisnak az alumínium­­alkilhoz viszonyított mólaránya ellentétes értelemben befolyásolja, vagyis a katalizátor aktivitása annál ala­csonyabb, minél nagyobb az előbbi mólarány és a sztereospecifikus tulajdonság, annál fokozottabb, mi­nél kisebb az adott mólarány. A találmány szerinti célra alkalmazott alumínium­­trialkilok tág vegyületcsoportból választhatók. Külö­nösen megfelelnek olyan vegyületek, amelyek legfel­jebb 20 szénatomos egyenes vagy elágazó láncú alkil­­csoportokat tartalmaznak, vagy ezek vízzel, ammóniá­val vagy a primer aminokkal alkotott reakciótermé­kei, vagyis olyan vegyületek, amelyek két vagy több alumíniumatomot tartalmaznak és oxigén- vagy nitro­génatomon keresztül kapcsolódnak egymással. Ilyen vegyületekre tipikus példaként a következő vegyülete­ket soroljuk fel: alumíniumtrietil, alumíniumtrimetil, alumínium-n-butil, alumínium-tri-n-propil alumínium­­tri-izohexil, alumínium-tri-izooktil, A1(C 12 H2 s )3, (C2Hs)2A1—O—A1(C2Hs)2, (C2Hs)2Al—N—A1(C2H5)2 és alumínium-izopropil. C6Hs A katalizátor A komponense különböző eljárással állítható elő. Célszerű olyan eljárás alkalmazása, amelynél a Lewis-bázist megfelelő mólarányban az alumíniumalkillal reagáltatjuk és az így kapott A komponenst ezt követően a B komponenssel reagál­tatjuk. További eljárás szerint az alumíniumtrialkilt a B komponenssel reagáltatjuk, majd a Lewis-bázist az így kapott reakciótermékhez hozzáadjuk. A találmány szerinti B katalizátorkomponens előál­lítására alkalmas alumínium-, magnézium- és titánve­­gyületek számos vegyület közül választhatók. Az (ai) típusú vegyület a titántetraklorid. Az (a2 ) típusú vegyület például a magnéziumalko­­holátok, főként az 1-20, előnyösen 1-10 szénato­mos egyenes vagy elágazó szénláncú alkoxigyököt tar­talmazó magnéziumalkoholát, a magnézium halogén­­tartalmú alkoholátjai, főként klóralkoholátjai, ame­lyek valamely előbbi típusú alkoxi-csoporttal készít­hetők, acetilacetonátok, magnézium-metilglioximá­­tok, magnéziumdietil, magnéziumdifenil és hasonló vegyületek lehetnek. Az (a3) típusú vegyületekre példaként az AlRnX3-n általános képletű alumíniumhalogenideket említjük, ahol X klór, R legfeljebb 20 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú alkil-csoport, mely előnyösen 1-10 szénatomot tartalmaz, főként alumi­­niumetil-szeszkviklorid és aluminium-etil-diklorid. A (bi ) típusú vegyületekre példaként az (a3) típu­sú vegyületeknél megnevézett vegyületeken kívül az alumíniumtríhalogenideket, főként az alumíniumtri­­kloridot említjük. A (b2 ) típusú vegyületek a vízmentes vagy hidrát­­tartalmú magnéziumhalogenidek, főként a magnézi­­umklorid vagy magnéziumoxiklorid. A (b3) típusú vegyületekre az alábbiakat soroljuk fel: Ti(0—iC3H7)4, Ti(0-nC3H7)4, Ti(0-iC4H»)4 , Ti(0-nC4H»)4, Ti(OC6Hs)4 és Ti20(0-iC3H7)*­­Ezek a titánvegyületek tetszés szerint kisebb mennyi­ségű vanádiumvegyülettel, például VOCl3-dal vagy VC14-dal együtt alkalmazhatók. t , . A (b4) általános képletű vegyületek olyan ahimfl»­­umalkoholátok, alumíniumalkil-alkoholátok vagy alu­­míniumhalogénalkohdátok, amelyeknek alkil-cso­­portja legfeljebb 10 szénatomos, a halogénatom pedig 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents