174338. lajstromszámú szabadalom • Tenyészedény-csoport palánták neveléséhez és ültetéséhez

5 174338 6 palántanevelés folyamán fölreped. A fal szerkezetére, kialakítására jellemző, hogy a tenyészedényekben le­vő föld határoló felületeit képező, nem szőtt 29 tex­tília rétegek egymáshoz vannak erősítve úgy, hogy a palántaállapotban való termesztés folyamán a kötések elvesztik ragasztó tulajdonságukat és ezt követően a nem szőtt textília rétegek csupán egyik szélükön van­nak egymáshoz erősítve, azaz a 29 textília rétegek csak a 30 láncszerű kapcsolódáspontnál csatlakoznak egymáshoz. A nem szőtt szálas 29 textília rétegek közötti ragasztókötés ragasztóanyagból, elmálló köz­benső rétegből, például papírból vagy kartonlemezből és hasonló anyagból lehet. A 29 textília rétegek szélei­nél levő 30 láncszerű kapcsolódáspont létrehozható a 29 textília rétegek egymásra hajlítása révén, amely hajlított részt ugyanabból a ledarabolt munkadarab­ból alakítjuk ki, vagy elkészíthető két különálló 29 textília réteg valamely ismert módon való összeerősí­­tése révén is, úgyhogy az összeerősítés még a palánta alakban való termesztés befejezése után is tartós összeerősítés marad. A tenyészedények 28 falának anyagában előnyösen különleges papír van, melynek mindkét oldalán egy nem szőtt 29 textília réteg van. A réteges szalagban, réteges anyagban levő papír­nak az a szerepe, hogy a 27 sejtrendszer előállítása során a nem szőtt 29 textília rétegnek elegendő sűrű­séget, szilárdságot és merevséget kölcsönözzön, és hogy a 27 sejtrendszer megtöltése és vetés során a sejtrendszer kellően szilárd és merev legyen ahhoz, hogy a műveleteket mechanikus úton, gépekkel és önműködően lehessen végezni. A papír elmállási sebessége szabályozható. A papír a többi anyag tartása, összeerősítése révén az elmállás­­sal szemben ellenállásának időtartama alatt szabályoz­za a gyökérzet növekedését. A papír a gyökérzet növekedését úgy szabályozza, hogy amikor a gyökér­zet csúcsa a papírréteget megközelíti, ennek hatására a gyökérzet részei különböző irányokban fejlődnek tovább és olyan aktív gyökérzet jön létre, amely a tenyészedényben levő földet bőségesen átszövi. Az ültetésre kerülő növény további fejlődéséhez ilyen bőséges gyökérzetre van szükség. A gyökérzet növekedésének ismertetett szabályozá­sa megakadályozza, hogy a gyökérzet az egyik te­­nyészedényből a másikba átnőjön. Ez a palántaneve­léssel és ültetéssel szemben támasztott szükséges kö­vetelmény, mivel ha a szomszédos tenyészedényekben kifejlődő gyökérzet átnőhetne a másik tenyészedény belső terébe, a tenyészedényeket, illetve az ezekben levő földet és gyökérzetet nem lehetne a gyökérzet sérülése nélkül szétválasztani. A találmány szerinti tenyészedénycsoport tehát a gyökérzet megsérülését is kiküszöböli. A nem szőtt textília, amelyben ismert műanyag szálak, például polipropén, poliamid, poliészter, poli­­akrilnitril, polivinilalkohol stb. szálak vannak, nagy­mértékben porózus hálót képező műanyag szálakból 5 áll, amelyek a talajban lassan mállanak és ragasztással vagy valamilyen más módon vannak összeerősítve. A 28 fal anyagának az a feladata, hogy a tenyészedény­ben levő földet és gyökérzetet a palántanevelés után, a papír szilárdságának teljes elvesztése után is össze­lő tartsa és így lehetővé tegye a mechanikus úton való átültetést. Mivel a papír cellulóz anyagának felbomlása előre programozható és az anyagoknak gyökérzetnövekedé- 15 sét szabályozó hatása a felbomlással egyidőben meg­szűnik, a nagymértékben porózus, lyukacsos nem szőtt 29 textília réteg a növény gyökérzete számára lehetővé teszi, hogy az előre tervezett termesztési programnak megfelelően, azaz az ültetés idején, vagy 20 közvetlenül ezután keresztülnőjön a textíliarétegen. A nem szőtt 29 textília réteg a tenyészedényeket és az ezekben levő növényeket eléggé erős szalagok for­májában tartja össze ahhoz, hogy a palántanevelés és 25 ültetés során ezeket önműködően, gépi úton tudjuk kezelni. Szabadalmi igénypont 30 1. Tenyészedény-csoport palánták neveléséhez és ültetéséhez, amely tenyészedény-csoportban a te­nyészedények több párhuzamos vonalban vannak el­helyezve. két-két szomszédos tenyészedényvonalnak 35 közös fala van, amely a palántanevelés folyamán föl­reped, továbbá a közös fal középrészében egy szét­­málló vagy felbomló, különleges papír vagy kartonle­mez van, azzal jellemezve, hogy a fölrepedő fal (28) középrészén levő papír vagy kartonlemez mindkét 40 oldalára a talajban lassan elmálló műanyag szálakból levő, nagymértékben lyukacsos hálóként kialakított nem szőtt textília réteg (29) van ragasztás vagy más eljárás révén rétegesen erősítve, a fal (28) középrészé­nek mindkét oldalán levő, nem szőtt textília rétegek 45 (29) a fal (28) egyik szélénél tartósan vannak egy­máshoz erősítve úgy, hogy a sejtrendszerben (27) elhelyezett tenyészedény-csoportban a nem szőtt tex­tília réteg (29) láncszerű kapcsolódáspontjai (30) a két szomszédos, fölrepedő fal (28) végeinél a sejtrend- 50 szerben (27) a tenyészedény-csoport különböző olda­lain vannak elhelyezve, és ezáltal a palántanevelés folyamán és után a tenyészedénycsoport az egész kezelőtéren keresztül folytonos, sejtszerű idomokból álló szalagként (31) van kialakítva. 3 rajz, 4 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 80.8776.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen - Felelős vezető: Benkő István igazgató 3

Next

/
Thumbnails
Contents