174328. lajstromszámú szabadalom • Kondenzációs berendezés hőerőgépekhez
5 174328 6 helyezkedik el, az előzőekben leírt folyamat a gravitáció hatására megy végbe, tehát külön szivatytyúra nincs szükség. A rendszerbe épített nyomás- vagy hőmérséklet szabályozású 5 zárószelep célja az, hogy téli üzemben hosszabb állásidő esetén a közvetítő közeg ne tudjon a külső környezeti hőmérsékletre lehűlni. Az említett zárószelepet úgy célszerű beállítani, hogy zárjon, ha a közvetítő közeg hőmérséklete vagy az ehhez tartozó telítési nyomása az üzemvitel szempontjából megkívánt szint alá csökken. Az 5 zárószelep az ismertetett kiviteli példánál 3 gőzvezetékbe van iktatva. Az említett szelep a 4 folyadékvezetékbe is beépíthető, melynek célszerűségét méretezési kérdések döntik el. A 2. ábrában ismertetett telepítési mód olyan megoldást mutat be, amelynél a hűtőkörök nem egy csoporthőcserélőhöz hanem hőcserélők csoportjához csatlakoznak, továbbá ahol az elrendezés kialakítása azt is lehetővé teszi, hogy egy meghatározott kondenzációs hőmérsékleti szint alatt a közvetítőközeg - tehát a halogénezett szénhidrogén — forrása és az intenzív hőcsere ne induljon meg. Az 1 hőcserélő valamint a másik 2 hőcserélő által alkotott zárt rendszerben a közvetítőközegen túlmenően az üzemi állapot során értelmezhető hőmérséklet- és nyomástartományban halmazállapotát nem változtató gáz (pl. levegő) kerülhet betöltésre. A rendszer nyomása ezzel úgy állítható be, hogy a megkívánt hőmérséklet szint alatt intenzív forrás ne lépjen fel. Ebben az esetben az 5 zárószelep elhagyható, viszont a rendszer más pontján 6 gázgyűjtő elemet kell beiktatni. Mind az 1., mind a 2. ábrán bemutatott esetekben igen egyszerűen oldható meg a 9 ventillátor vezérlése, amely a közvetítő közeg nyomása vagy hőmérséklete által szabályozható. A 2. ábra szerinti elrendezésnél ún. hőhasznosító kapcsolást mutatunk be, mikor is a kondenzációs energiát légfűtésre használhatjuk fel. E telepítésnél all nyilak a téli üzemben, a 12 nyilak pedig a nyári üzemben előállítható légáramlást mutatják be. A másik 2 hőcserélő hőhasznosító rendszer részeként is kialakítható, mely esetben nem levegő, hanem a hőhasznosító munkaközege, pl, víz áramlik át rajta és hasznosítja a kondenzációs hőenergiát. A hűtéstechnikai területen találmányunk szerinti kondenzációs berendezés főbb előnyei a következők: A hűtőkörök egymástól elkülönítettek, a hűtőgépektől a kondenzációs berendezésig vezető csővezetékek viszonylag rövidek és ebből következően a különböző rendeltetésű és így különböző töltetű gépek azonos kondenzációs berendezéssel üzemeltethetők. Nincsenek olajelosztási problémák, illetőleg ezek kiküszöbölésére nem szükséges bonyolult automatikát alkalmazni, mint a párhuzamosan kapcsolt kompresszorok eset&en. A helyszíni csőszerelési munka lényegesen csökken. A hűtőbútorokhoz irányuló nyomó- illetve szívóvezetékek a gépházból, egy helyről indulnak, így ezek kellő hosszban hővezető kapcsolatba hozhatók, ezzel biztosítva a hatékony hőcserét és csökkentve a fojtási veszteségeket. Találmányunk szerinti berendezés a téli üzemvitelt kevésszámú és egyszerű kivitelű automatikával biztosítja. A közvetítő közegként alkalmazott halogénezett szénhidrogén a fagyveszélyt kiküszöböli és a közvetítő közeg oldalon a rendszer olajmentes, így olajtranszportálási problémák elmaradnak. A rendszer a közvetítő közeg tisztaságára nem kényes. Szabadalmi igénypontok: 1. Kondenzációs berendezés hőerőgéphez, célszerűen hűtőgéphez, azzal jellemezve, hogy egymástól térben elkülönített hőcserélőkkel (1, 2) rendelkezik, melyek közül az egyik hőcserélő hűtőberendezés hűtőköreihez kapcsolódó hőcserélőként (1) van kialakítva, a további — másik — hőcserélő (2) pedig a környezeti vagy hűtőlevegővel és/vagy a hőhasznosító berendezés munkaközegével van kapcsolatban és az említett hőcserélők az azokat összekötő gőzvezeték (3), valamint folyadékvezeték (4) közbejöttével zárt áramlási rendszert alkotnak, mely rendszer termodinamikailag telített állapotú közvetítőközeget tartalmaz, aholis a közvetítő közeg folyadékfázisú része a hűtőkörökhöz kapcsolódó hőcserélő (1) hőátadó felületeit (7) ellepi, a közvetítő közeg gőzfázisú része pedig a zárt áramlási rendszer többi részét tölti ki. 2. Az 1. igénypont szerinti kondenzációs berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a zárt áramlási rendszer telített állapotú közvetítő közeg és gáz elegyével van töltve. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti kondenzációs berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hűtőkörökhöz kapcsolódó hőcserélő (1) hőátadó felületei (7) a hűtőközeg oldalán több, egymástól áramlástechnikailag elkülönített csatorna rendszert alkotnak. 4. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti kondenzációs berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a környezeti vagy hűtőlevegővel és/vagy a hőhasznosító berendezés munkaközegével kapcsolatban levő, másik hőcserélő (2) a hűtőberendezés hűtőköreihez kapcsolódó hőcserélőnél (1) magasabb geodetikus szinten helyezkedik el és ventillátora(i) (9) vagy szivattyú(i) a közvetítő közeget tartalmazó gőzvezetékkel (3) vezérlő kapcsolatban van(nak). 5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kondenzációs berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezetékrendszerbe nyomás- vagy hőmérsékletszabályozású zárószelep (5) és/vagy gázgyűjtő elem (6) van szerelve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
