174302. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nyomdatermékek rendezésére
11 174302 12 nek, akkor azok az 55’ nyomdapéldányok, amelyek a szállítóberendezést elhagyni készülnek, lefelé lógó helyzetbe kerülnek. Az 52 szállítóberendezés a cellás kerékhez képest tangenciális irányban halad. A csipeszek a cellás kerék cella-osztásainak megfelelően olyan távolságban vannak egymástól, hogy azokkal a fogasléc-fogaskerék mechanizmus kapcsolódásának megfelelően tudnának kapcsolódni. Ezért — amint a rajzból szemléletesen is kiderül — az 55’ nyomdapéldányok a cellás kerék celláinak nyitott oldala felé haladnak, majd amikor a szállítószalag csipesze a celláskerék cellájára függőleges helyzetbe kerül, akkor az 56 függőleges csipesz szétnyílik és a nyomdapéldány a cellába esik. Ez az eljárás vonatkozik nemcsak a főtermékre, hanem az előtermékre is. A 6a ábrából azt látjuk, hogy a főtermékpéldányok továbbtolódnak, majd később az ékek ezeket kinyitják, később pedig - amint a nyomdapéldányok további utat tesznek meg - az első előtérnék és adott esetben ennek nyitása után a második előtermék kerül a helyére. Az első kiviteli példához képest mutatkozó különbségnek megfelelően itt a nyomdapéldányokat minden egyes kerékszakaszban a 29 nyomógórgők (szorítószerelvénynek is lehet ezeket nevezni) még az AB negyed elhagyása után rögzítik, majd a BC, illetve CD negyedben a kiesés ellen biztosítják. Ezáltal feleslegessé válik az említett negyedeken áthaladó cellákon keresztülfutó végtelenített 28 szalag által alkotott zárás. A nyomdapéldányok radiális irányú ide-oda mozgatása ebben az esetben nem megy végbe. A 2a ábrán és a 6a—8a ábrákon látható megoldások közötti összefüggés ugyanaz, mint a 2 illetve 6—8. ábráké. A művelet lezajlása közben fáziseltolódás van annyiban, hogy a második kiviteli példa szerint a nyomdapéldányok a DA negyed tartományába az AB negyed mellőzésével jutnak el. Ugyanez érvényes természetesen az előtermékre is. A folyamat azonban változatlan, úgyhogy a 2a ábra a 2. ábrához fűzött magyarázat fényében minden további nélkül érthetővé válik. A végterméknek a második kiviteli példa szerinti elkészülte után történő kivétele — mivel erre leírásunkban még nem tértünk ki — a 9. ábra szerint zajlik le. E megoldás szerint is - amint a 9a ábrából látható — egy 57 csipeszekkel kialakított 58 szállítószalag van elrendezve, amely a nyomdapéldányok kivételét hajtja végre. Az 58 szállítószalagot az 59 görgő vezeti oly módon, hogy a szállítószalag alsó szakasza a cellás kerék felett tangenciális irányban halad. Az 57 csipeszek közötti távolság ebben az esetben is úgy van megválasztva, hogy az a cellás kerék cellaosztásainak felel meg, tehát az 57 csipeszek a cellákkal fedésbe kerülnek. Természetesen a berendezésben olyan járulékos szerelvények is vannak, amelyek segítségével a csipeszek az 59 görgő elhagyása után zárnak, ennélfogva a nyomdapéldányok nem esnek le és a cellás kerék megfelelő cellába vezethetők. Ezt a 60 pozícióban látjuk. Ezután a csipeszek ismét bezáródnak, tehát a függőleges helyzetű cellából a nyomdapéldányt a csipesz a 61 pozícióban kiemeli. Mivel a lógó helyzetben továbbított példányok továbbfeldolgozásra alkalmas pozíciót foglalnak el, azok rendezése, összefűzése, stb. minden további nélkül végrehajtható. Amint már említettük, a találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezés nemcsak arra alkalmas, hogy segítségével összehajtott nyomdapéldányba egy másik példányt dugjunk bele. Ettől függetlenül, vagy ezzel kombinálva számtalan más operáció is végrehajtható. Ezek közül néhány példát az alábbiakban leírunk. Az előzőkben adott magyarázat természetesen és értelemszerűen kiindulási alapja a járulékos műveleteknek. A 12. ábrán azt mutatjuk be, hogy a találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezéssel hogyan lehet a nyomdagépből áramló különálló nyomtatott lapokat összerendezni egységes egésszé. Ilyen műveletre akkor van szükség, hogyha például egy meghatározott teljesítőképességű gépsorból folyamatosan érkező lapokat meghatározott mennyiségű lapokká kell összerendezni, ill. felosztani. Természetesen egyéb okok miatt is lehet szükség ilyen műveletre. A 12a ábrából látható, hogy a cellás kerék első kerékszakaszába a nyomdapéldányokat egy 62 szállítószalag viszi el, amely a cellás kerékkel úgy van szinkronba beállítva, hogy csak minden második cellába kerül egy-egy nyomdapéldány. A 12b ábrából viszont az derül ki, hogy egy második 63 szállítószalag útján továbbított nyomdapéldányok a cellás kerék szomszédos celláiba kerülnek. A VA axiális előtolás hatása alatt a 62 illetve 63 szállítószalagokról a cellás kerékbe juttatott kétféle lapok a 12c ábra szerint a cellás kerék utolsó szakaszába kerülnek és onnan a már ismert módon egy harmadik 64 szállítószalag segítségével jutnak ki a berendezésből. Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy a kétféle lapokat villámzárszerűen lehet egymással összeilleszteni. A 64 szállítószalag útján továbbított példányokat egyetlen lapcsomaggá lehet így összerendezni. A műveleti lépések világosabb értelmezésére szolgálnak a 12a-12c ábrák forgásnegyedei axiális irányú előtolással vagy anélkül. Annak előrebocsátása mellett, hogy egy példánynak egy másik példányba történő bedugása, vagy a lapok összerendezése — gyűjtése — rokonműveletek, — a szakmában járatos ember előtt világos, hogy a bedugási művelet elvégzésére szolgáló berendezés mindkét kiviteli példájából felismerhető az, hogy ezek a műveletek végső soron újságok - napilapok - komplettírozására szolgáló műveletek. (A bedugási művelet magyarázatánál elmondottuk, hogy először a borítólap, azután az egyes belső lapok kerülnek a berendezésbe.) Egyéb, rokonműveletektől való elhatárolás végett ezt a folyamatot gyűjtésnek nevezzük. Emellett felismerhető a kiviteli példa magyarázatából az is, hogy a kinyitott borítófedeleket egymás mellé lehet rendezni, például úgy, hogy amint több kötet könyvet közös burkolószalaggal fognak össze. Az elmondottakból világos az is, hogy az összerendezés nemcsak a példányok kívülről befelé történő előtolása, hanem ennek fordítottja révén is végrehajtható oly módon, hogy a cellás kerék egyik végén a legbelső szakasz kiindulási szakasz és így következnek a következő kerékszakaszok egymás 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
