174302. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nyomdatermékek rendezésére
7 174302 8 kori helyzete all cellás kerék elfordulási mértékének függvényében látható. Az 5. ábrán azt látjuk, hogy a második 13 továbbítószakasznak jobbra az előző továbbítószakaszhoz képest történő elállítására is van mód, s ezáltal a 30 ék végét a két 31 és 32 terelőlemez közötti tér után egyenes helyzetbe lehet hozni. Ezáltal az is lehetővé válik, hogy az első 13 továbbítószakasztól a következő továbbítószakaszig tartó átmenetnél az egyszer már bedugott VPj előterméket középen ki lehet nyitni, úgyhogy az ezután bedugásra kerülő második VP2 előtermék az első VPi előtermékre fekszik fel. A 6—9. ábrákhoz fűződő magyarázat megkönynyítése érdekében minden egyes ábrán nagy betűkkel — A, B, C, D — jelöltük meg azokat a forgásnegyedeket, amelyekben az egymásnak megfelelő kerékszakaszok összesen hat cellája látható. Mivel mindegyik cellának más a szögállása, ezért a 6. ábrán egy cellának egymás feletti képét a 24 nyfl által jelzett forgásirányban látjuk. Ebben az értelemben a 6. ábrából az derül ki, hogy a 25 szállítószalag által szállított nyomdapéldány éppen abban a helyzetben van, hogy az AB negyed második cellájába essék. Ez a mozgás a harmadik cellában folytatódik mindaddig, amíg a behajtás a cella aljához ér (5. cella). Ez az állapot mindaddig fennáll, amíg a cella a BC negyedbe jut, és lefelé kezd forogni (lásd a 2. cellát a BC negyedben). Ezután a főtermék radiális irányban kifelé kezd elcsúszni mindaddig, amíg a 11 cellás kerék irányába fordult 28 szalag végére nem jut (5. cella a BC negyedben.) A BC negyednek a CD negyedbe történő elfordulási átmeneténél a cella előtoló szerkezete axiális irányban működni kezd és ugyanakkor megmozdul a 29 nyomógörgő a cella egyik oldaláról és a cella másik oldalához halad, miáltal a HP főterméket az előtoló szerkezethez szorítja (2. cella a CD negyedben.) A 29 nyomógörgő nyomóhatása révén a HP főtermékben kidudorodás keletkezik (lásd a 3. cellát a CD negyedben) és mivel ugyanakkor a főtermék a 12 adagolónyílástól aXiális irányban a következő 13 továbbítószakasz felé tolódik el, a kitüremkedés révén keletkezett résen a 30 ék hegye a következő továbbító szakaszból benyomul. Az előtolási mozgás egészen a DA negyedig tart, úgyhogy a főtermék a 12 adagolónyílás tartományában levő cellából az axiális irányban következő, legközelebbi 13 továbbítószakasz adott cellájába halad tovább. Más szavakkal ez annyit is jelent, hogy a 12 adagolónyílás tartományában levő cella a DA negyeden történő áthaladás folyamán kiürül és ugyanakkor a 29 nyomógörgő ismét abba a helyzetbe tér vissza, amikor szoritóhatást fejt ki a cella átellenes oldalán. (Lásd 4—6 cellákat, a DA negyedben, valamint az 1 cellát az AB negyedben.) Az axiális irányban, egymás után következő továbbítási szakaszokban levő valamelyik cellából a másik cellába történő áthaladás alkalmával (lásd a 7. ábrán a CD negyedben levő 3 cellát) a főtermék - mint már említettük - a 30 át végére csúszik, az előtolás által előidézett kényszermozgás következzen szétnyílik, majd a cellában levő előtolás hatása megszűnik. így a nyomtatott termát egyidejűleg ismét nyugalmi helyzetbe tér vissza (lásd a 7. ábrán a CD negyedben levő 6. cellát és a BA negyedben az első cellát). Az ily módon a 31 és 32 terelőlemezek által nyitva tartott főtermék továbbhalad a 13 továbbítószakasz következő cellájába, ott ismét (lásd a 7. ábrán a DA negyedben levő 4—6. cellákat) leesik a cella aljára, ahol, kinyílt helyzetben (V-alakban) továbbgördül. A 7. ábrán látható AB negyedben levő második cellában a VPi előtermék egy példánya azonnal a 33 nyílásba csúszik, majd a már rendelkezésre álló HP főtermékbe kerül bele (lásd a 7. ábrán az AB negyedben levő negyedik cellát). Ezután ismét az előbbivel azonos folyamat játszódik le, (amilyent a 6. ábrán látható BC negyed kapcsán már leírtunk) mindössze azzal a különbséggel, hogy a további, új folyamatok egy továbbítőszakasz cellájában játszódnak le és ezért mind a főtermékre, mind pedig a már beledugott első VPi végtermékre egyaránt vonatkoznak. Analóg módon zajlanak le a 8. ábrán a „pillanatfelvétel” módjára ábrázolt operációk. A különbség csupán annyi, hogy itt a második VP2 előtermék mozog. A 8. ábrán látható BC negyedben levő ötödik és hatodik cellában az EP végtermék — amely lényegében a HP+VP2-ből tevődik össze — már készen van és a berendezésből kieshet. E célra mindenesetre először tovább kell haladnia az előtolás révén a 14 kidobószakasz megfelelő cellájába, amely a 13 adagolószakasz megfelelő cellájával ellentétben nem rendelkezik semmiféle késleltető szerkezettel. Ezt a folyamatot a 9. ábrán a CD negyedben levő 2. ábrától kezdődően az ábra BA negyedében levő 6. cella révén ábrázoltuk. Egy bizonyos nyugalmi idő eltelte után az EB végtermék vagy saját súlyánál fogva, vagy erőhatás következtében a rögzített helyzetű 34 vezetősínek révén a 14 kidobószakasz szintje alatt elrendezett 27 szállítószalagra esik. Már előbb is említettük, hogy az egyes szakaszokban levő valamennyi cellához mind előtoló szerkezet, mind pedig legalább egy 29 nyomógörgő tartozik. Az előtoló szerkezet és a 29 nyomógörgő kiviteli példáit a 10. ábra kapcsán írjuk le. Ezen az ábrán metszetben, vázlatosan ábrázoltuk a 12 adagolónyílást ill. a 14 kidobószakaszt, a 2. ábrán levő X nyíl irányából nézve. Ebből az ábrából legelőször is azt látjuk, hogy az egymással szomszédos cellák válaszfalainak tartományában görgők vannak kialakítva, amelyek radiális irányban széttartó 35 hengerekből állnak, s ezek szabadon elforgathatóan vannak a 11 cellás kerék cső alakú 36 tengelyben a 37 csapágyakra szerelve. Mindegyik 35 hengernek van egy 38 tengelycsonkja, amely a 36 csőtengelybe nyúlik bele. Az egyes görgőkből a 10. ábrán csak egy 35 henger látható, mivel a hengerek a rajz síkjára merőleges helyzetben vannak elrendezve. A 11 cellás kerék tengelyének adott magasságában elrendezett hengerek 38 tengelycsonkjai ennélfogva egy pálcákból álló koszorú alakját idéző formában helyezkednek d, melynek befdé mutató, szabadon elforgatható hengerei vannak. Az így kialakított koszorú egy körülfordulás alatt egy 39 kulissza oldalfelületére fut fel, amely azon szektoron van (lásd a BC 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
