174298. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vibrálásos tömörítésre
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 174298 Bejelentés napja: 1975. III. 28. (El—608) Nemzetközi osztályozás: B 28 B 1/08 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. IV. 28. Megjelent: 1980. V. 30. Feltaláló: Szabadalmas: Nagy Hugó okL gépészmérnök, Budapest Építéstudományi Intézet, Budapest Eljárás vibrálásos tömörítésre 1 A találmány eljárás vibrálásos tömörítésre, főleg szilikátipari anyagokból készülő termékek, pl. betonelemek, sablonban, zsaluzatban, illetve csoportzsaluzatban való előállításához. Az eljárásnál az anyag bedolgozása a gyártandó termék sablonjával 5 vagy zsaluzatával érintkezésbe hozott, legalább két darab és a termékhez képest aszimmetrikusan is elhelyezhető rezgéskeltő berendezéssel történik. A szilikátipari termékek, főleg az előregyártott beton- és vasbetonelemek gyártósablonban való be- 10 dolgozására a gyártandó termék sablonjával, illetve zsaluzatával érintkező egy vagy több vibrátort használnak. Nagyobb kiterjedésű elemek eset&en ezeket több ponton vagy élek mentén támasztják meg, és a szabadon maradó részeken helyeznek el is vibrátorokat. A vibrátorokat egyszerre működtetik, és azok a gyártandó elemhez képest általában legalább egy szimmetriatengelyhez képest szimmetrikusan helyezkednek el. A legújabb betontechnológiái tapasztalatok alap- 20 ján azonban arra a következtetésre lehetett jutni, hogy az eddigi vibrációs bedolgozás a termékek végső minősége, illetve egy terméken belül a bedolgozás térbeli egyenletessége szempontjából nem megfelelő. Ennek oka abban keresendő, hogy a fix 25 helyeken elhelyezett és egyidejűleg ki- és bekapcsolt vibrátorok csupán egyetlen rezgési állapot, ún. „vibrálási kép” kialakulását tették lehetővé. Az a tény, hogy a vibrátorok közül mindegyik egyidejűleg működött, illetve nem működött, azt is 30 2 eredményezte, hogy a betontermék valamennyi pontjával nem lehetett azonos vibrációs energiamennyiséget közölni. így óhatatlanul kialakultak a terméknek olyan zónái, amelyek nagyobb sűrűségű és olyan zónái, amelyek kisebb sűrűségű betont tartalmaztak. E kedvezőtlen jelenségen azáltal igyekeztek segíteni, hogy hosszú ideig tartó vibrálást alkalmaztak. Ez a módszer azonban egyrészt gazdaságtalan, másrészt a betontermék sűrűségeloszlásának egyenletességét csak nagyon kismértékben képes elősegíteni. A betontermék előállítására szolgáló fejlett eljárások egyike ismerhető meg az 1 584 701 lajstromszámú NSzK közzétételi iratból. Az eljárás segitségével ún. sztend rendszerben lehet még nagy víz-cement tényezőjű friss betonból is építőelemeket előállítani. A gyártás során egy felső lemezen nagy frekvenciájú vibrátort, míg egy további alsó lemezen egy másik vibrátort helyeznek el az előbbivel szimmetrikus helyzetben. Az alsó vibrátort a szokványos frekvenciával járatják, majd a tömörítés végén hirtelen megállítják. A másik vibrátort csupán kikapcsolják, és hagyják kifutni. A fölső lemezre helyezett vibrátornak az a feladata, hogy azt kismértékű rázóhatásnak tegye ki, és ennek következtében levegő tudjon a felső nyomólemez alá behatolni. A behatoló levegő a kizsaluzást megkönnyíti, és így ép szélű, sértetlen elemeket lehet előállítani. 174298
