174289. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-izotiocianato-4-nitrodifeniléter előállítására

MAGYAR

NÉPKÖZTÁRSASÁG

SZABADALMI

LEÍRÁS

SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY

174289

0

Bejelentés napja: 1976. IV. 20. (EE—2420)

Nemzetközi osztályozás:

C 07 C 161/04

ORSZÁGOS

találmányi

HIVATAL

Közzététel napja: 1979. V. 28. Megjelent: 1980. VI. 30.

Feltalálók: Szabadalmas:

Magdányi László vegyészmérnök, 20%, Rákóczi Györgyné vegyészmérnök 14%, EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár, Kovács Lajos vegyészmérnök, 14%, Huták Antal vegyészmérnök, 14%, dr. Pallos Budapest László vegyészmérnök, 13%, dr. Magyar Károly állatorvos, 17%, dr. Gyenes János állatorvos, 4%, Fóris Péter vegyészmérnök, 4%, Budapest

Eljárás 4-izotiocianato-4’-nitro-difemléter előállítására

1

A találmány tárgya új eljárás a féregűző hatású,

(I) képletű 4-izotiocianato-4’-nitro-difeniléter előállítására.

Az (I) képletű vegyület előállítására több eljárás ismeretes. 5

Az egyik ismert eljárás szerint 4-hidroxi-acetanilid és 4-bróm-nitro-benzol nátriumhidrid jelenlétében végzett reagáltatásával, és a kapott 4-acetamino-4’-nitro-difeniléter etanol-sósavelegyben tör- 10 ténő dezacetilezésével (III) képletű 4-amino-4’-nitro-dífenilétert állítanak elő, amit az egyik eljárásváltozat szerint bázis jelenlétében tiofoszgénnel reagáltatva alakítanak (I) képletű 4-izotiocianato-4’-nitro-difeniléterré. Egy másik eljárásváltozat szerint a 15 (III) képletű vegyületet erős hűtés alkalmazása mellett vizes közegben tiofoszgénnel, avagy tiofoszgénből előállított N,N-dietil-tiokarbamoil-kloriddal reagáltatva kapják az (I) képletű vegyületet. Egy másik eljárásváltozat szerint a (III) képletű 4-ami- 20 no-4’-nitro-difeniléterből széndiszulfiddal és trietilaminnal éteres közegben ditiokarbaminsavas sót készítenek, s ezt foszfor-oxikloriddal oxidálják (I) képletű végtermékké [J. Org. Chem. 35, 311 (1970), 1 932 690 sz. Német Szövetségi Köztársa- 25 ság-beli közrebocsátási irat, 1 568 021 sz. Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírás]. Ismeretes olyan eljárás is, amely szerint tiofoszgén helyett foszgént használnak, és a kapott 4-izocianato-4'-nitro-difeniléterből foszforpentaszulfiddal 30

2

állítják elő az (I) képletű végterméket [1 568 021 sz. Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírás].

Egy másik eljárás során 4-nitro-káliumfenolát és klór-nitro-benzol rézpor jelenlétében történő reagáltatásával 4,4’-dinitro-difenilétert állítanak elő, melyet parciálisán redukálnak 4-amino-4’-nitro-difeniI- éterré [Zs. Obscs. Himii, 27 758 (1957)]. A továbbiakban a fentebb ismertetett eljárásváltozatok szerint járnak el.

Az ismert eljárásoknak számos hátrányuk van. A 4-halogén-nitro-benzolból kiinduló módszer esetében már a (III) képletű 4-amino-4’-nitro-difeniléter hozama is alig haladja meg a 10%-ot. A (III) képletű 4-amino-4’-nitro-difeniléternek az (I) képletű végtermékké alakításánál alkalmazott tiofoszgén, illetve foszgén igen mérgező tulajdonságú, az éteres közegben alkalmazott széndiszulfid rendkívül robbanásveszélyes, ezenkívül a foszforoxiklorid vízzel érintkezve hevesen reagáló, különleges kezelési és tárolási rendszabályokat igénylő anyag. Ezen eljárásváltozatok ipari alkalmazása csak különleges óvórendszabályok mellett lehetséges, ezenkívül a hosszú reakcióidő is kedvezőtlen, és 4-hidroxi-acetanilidre számolt összhozam mindössze 10—20%.

Reprodukáltuk az 1 568 021 sz. Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírásban szereplő élj árás változatot, amely szerint a (III) képletű 4-amino-4’-nitro-difenilétert széndiszulfiddal és trietilaminnal 28 órán át reagáltatják, majd foszfor-