174262. lajstromszámú szabadalom • Sörélesztő alapú takarmányadalék
3 174262 4 A friss, kezeletlen sörélesztő sertésekkel való feletetése azonban nehézségekkel jár. Ismeretes, hogy az élő élesztősejtek az állatok emésztőcsatornájában káros erjedést és tartós hasmenést okoznak. Ezenkívül a tápanyagok és vitaminok felszívódása az élő élesztősejtekből észrevehetően roszszabb, mint az elölt élesztőből. Ismeretes, hogy a friss sörélesztőt a sertésekkel való feletetés előtt megfőzik, ez azonban csökkenti a tápanyagok emészthetőségét, és ezzel az élesztő tápértékét. Ezért és nyilvánvalóan a viszonylag nagy beruházási költségek és a berendezések nagy munkaigényessége miatt is ez az eljárás (a friss folyékony sörélesztő főzése) eddig nem vált általánosan elteijedtté. Találmányunk célkitűzése olyan folyékony sörélesztő alapú takarmányadalék, amelyet az egyszerű gyomrú állatok előzetes felfőzés nélkül is hosszabb időn át zavarmentesen fogyaszthatnak, és tartósan tárolható. Azt találtuk, hogy az egyszerű gyomrú állatok takarmányozására szolgáló folyékony sörélesztő alapú takarmányadalékok a fent felsorolt hátrányoktól mentesek, ha 0,5-4 s% szerves savat tartalmaznak. Ebben az összefüggésben egyszerű gyomrú állat elnevezésen előnyösen sertéseket értünk. Folyékony sörélesztőn szorosabb értelemben például 8—18s% szárazanyagtartalmú sörélesztő, de körülbelül 23-25 súly% szárazanyagtartalmú kipréselt folyékony sörélesztő is értendő. A 0,5—4 s%-os érték a folyékony sörélesztő valóságos, vagyis szárazanyagból és vízből álló alakjára vonatkozik. 1% szerves savtartalom tehát azt jelenti, hogy például 99 kg folyékony vagy kipréselt sörélesztőhöz 1 kg szerves savat adunk. Szerves savon kis szénatomszámú szerves savakat, elsősorban propionsavat értünk, továbbá például ecetsavat, hangyasavat vagy akrilsavat vagy ezek keverékeit. Elsősorban propionsavat használunk. Különösen hatásosnak bizonyultak az 1 s% propionsavat tartalmazó takarmányadalékok. A találmány szerinti takarmányadalékokat úgy állítjuk elő, hogy a folyékony sörélesztőt összekeverjük a szerves savval. Például úgy járhatunk el, hogy a savat az élesztőbe vagy az élesztőt a savba öntjük, és alaposan összekeverjük. A találmány szerinti takarmányadalék előnye, hogy könnyen és egyszerűen előállítható, az egyszerű gyomrú állatok szívesen fogyasztják, fehérjetartalma könnyen emészthető, káros mellékhatása nincs, tartósan tárolható, míg a sörélesztő főzése körülményes, időrabló, és jelentős energiát fogyaszt, nem tárolható, továbbá a fehérje a főzés következtében nehezen emészthetővé válik. Ezzel szemben az új takarmányadalék előállítására a savat egyszerűen az élesztőhöz öntjük, és összekeverjük. A sörélesztő a sörgyártásban használt komlóból eredő keserű anyagokat tartalmaz, amelyek az élesztő izét rontják, és okai annak, hogy az állatok korlátozott mennyiségű sör éleszt őt hajlandók csak a takarmányban elfogyasztani. Ezért meglepő, hogy az állatok az új takarmányadalékból viszonylag nagy mennyiséget hajlandók a takarmányban fogyasztani, noha a sörélesztőből nem távolítottuk el a keserű anyagokat, és a hozzáadott sav hatására a keserű, savanyú íz erősödik. Meglepő továbbá az is, hogy a sörélesztő a találmány szerinti takarmányadalékokban csaknem teljesen megemésztődik, noha az élesztősejtek a szerves savas keverékben nem bomlanak fel, és feltételezhető volna, hogy az élesztősejtek belső tartalma nem érintkezik az emésztőnedvekkel. 1. példa A propionsawal kezelt folyékony sörélesztő értékesítése malacokkal Gyorsan fejlődő malacok nagy tápértékű takarmánnyal etetve a 10-25 kg-os súlytartományban nagyon erősen növekednek. Azok a takarmányok, amelyek tápértékét vizsgálni akarjuk, különösen jól értékelhetők ezekkel az állatokkal, mivel az össztakarmány nagy hányadát kitevő, rosszul vagy mérsékelten értékesíthető takarmányra azonnal elégtelen súlygyarapodással reagálnak. Ezért főképp a malackísérletben tapasztalt összes, illetve napi súlygyarapodás alapján biztosan értékelhető a vizsgált takarmány sertéstáplálékként való alkalmassága. Az 1% propionsawal kezelt folyékony sörélesztő (1 000 g/100 kg folyékony sörélesztő) tápértékének meghatározására malacokkal végeztünk kísérleteket. 24 db malacot légkondicionált istállóban tartottunk, súlyuk átlagosan 8 kg volt. 12 napos előtakarmányozási periódus után 12—12 állattal súly- és növekedésintenzitás tekintetében körülbelül azonos két takarmányozási csoportot képeztünk. A két állatcsoport 3 héten keresztül a következő táblázat szerinti eltérő összetételű takarmányt kapta: Az 1. állatcsoport (kontroll) takarmánya kukoricából és értékes, vitamin- és ásványi anyag tartalmú fehéijekoncentrátumból (65% halliszt) álló táp volt. A 2. állatcsoport a fehéijekoncentrátum helyett fehérjeforrásként 12-13% szárazanyagtartalmú folyékony sörélesztőt kapott, valamint vitaminadalékos ásványi tápot. Az adagokat úgy állítottuk össze, hogy a fontos aminosavakból (lizin, metionin, cisztein) mindegyik kísérleti állat körülbelül azonos mennyiséget kapjon. Mivel a sörélesztő-fehéije viszonylag szegény kéntartalmú aminosavakban, célunk elérésére a kísérleti állatoknak több fehérjét és energiát kellett kapniok, mint a kontrollcsoport tagjainak. Ennek ellenére ezek az állatok a kísérlet 3. hetében kevesebb metionint, ciszteint és lizint kaptak, mint a kontrollcsoportban levő malacok. A feltüntetett mennyiségű sörélesztőt az állatok készségesen elfogyasztották. A sörélesztővel táplált állatok ürüléke szilárd és a kontrollcsoport állatainak ürülékéhez hasonló színű volt. Hasmenést egyetlen állat sem kapott, mindegyik malac szőre fényes volt, és láthatóan jól érezték magukat. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
