174258. lajstromszámú szabadalom • Eljárás liposzómák vizes diszperziójának előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 174258 Bejelentés napja: 1976. I. 09. Nemzetközi osztályozás: (BA—3355) A 61 K 47/00, A 61 K 9/56 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. V. 28. Megjelent: 1980. V. 31. Feltaláló: Szabadalmas: Schneidet Michel vegyészmérnök, Grand Lancy, Svájc Battelle Memorial Institute, Carouge Geneve, Svájc Eljárás liposzómák vizes diszperziójának előállítására 1 A találmány tárgya új eljárás liposzómák vizes diszperziójának előállítására. Liposzómákon a Biológiai Lexikonnal (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975) összhangban olyan mikroszkopikus gömböket értünk, amelyek átmérője legfeljebb 10 000 Â nagyságrendű, előnyösen 300 és 2000 Â közötti, és amelyeket legalább egy bimolekuláris, mintegy 30—100 Â vastag, X-Y általános képletű vegyületből álló fal határol, ahol X egy hidrofil poláris csoportot, Y egy hidrofób apoláris csoportot jelent. Ezek a kis gömbök valamilyen vizes folyadékot tartalmaznak, például egy vagy több biológiailag aktív anyag vizes oldatát, és rendeltetésükre általában egy vizes közeggel képzett kolloid diszperzió, így például sóoldattal, előnyösen 0,9 százalékos nátriumklorid oldattal (fiziológiás konyhasó-oldat) képzett diszperzió alakjában használják őket. A liposzómák előállítása igen praktikus és hatásos eszköze vizes folyadékok kapszulázásának. A liposzómák előállítása különösen biológiailag aktív anyagoknak, elsősorban gyógyszereknek az élő szervezetbe való bejuttatása szempontjából fontos, mert a liposzómák révén elkerülhető, hogy a hatóanyagok a szervezetben rendeltetési helyük elérése előtt például a gyomor- és bélnedvek hatására elbomoljanak. Az X—Y általános képletű vegyület megválasztásával elérhető, hogy a liposzómák falai ellenálljanak a szervezet bizonyos közegeinek, és csak 2 olyan közegek hatására bomoljanak fel, melyek kizárólag ott találhatók, ahol a hatóanyagnak fel kell szabadulnia. A liposzómák előállítására két általános eljárás 5 ismeretes. Az egyik eljárás szerint a bekapszulázandó vizes . folyadékhoz egy lipidet adnak, az igy kapott heterogén keveréket a szobahőmérsékletet kissé meghaladó hőmérsékletre melegítik, azután ultrahangfrek- 10 venciás rezgés segítségével erőteljesen összekeverik. A másik eljárás szerint egy X-Y általános képletű vegyületet, ahol X és Y jelentése azonos a fentiekkel, például egy lipidet egy illékony oldószerben oldanak, az oldószert kidesztillálják, és így 15 filmet képeznek az edény oldalán, majd az edénybe betöltik a bekapszulázandó folyadékot, majd az edény tartalmát ultrahangfrekvenciás rezgés hatásának teszik ki. Ezeket az eljárásokat az alábbi szakirodalmi 20 források ismertetik részletesen: 2 249 552 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírás Nature, 235, 339—41 (1972), Science, 180, 300—1 (1973), Journal of Lipid Research 9, 310-318 (1968), Biochemistry, 11, (24), 4573 (1972), vala- 25 mint az Insolubilized Enzymes című könyv (New York, 1974) 165. oldalán található fejezet. A Biochim., Biophys. Acta című folyóirat 298. számának (1973.) 1015—1019. oldalán található közleményben arról olvashatunk, hogy egy lipid, 30 etanolos oldatát nagy mennyiségű bekapszulázandó 1242S8
