174253. lajstromszámú szabadalom • Berendezés alkatrészek szerves oldószerekkel történő tisztítására
3 174253 4 Ismeretes továbbá olyan megoldású berendezés, ahol hűtővíz helyett a kondenzáló falat beszívott levegővel hütik. Az ilyen rendszerrel dolgozó berendezések tisztítási teljesítményét azonban jelentősen korlátozza az a körülmény, hogy a bevihető hőmennyiséget - s ezzel együtt a keletkező gőzmennyiséget is - a konstrukcióból adódó hűtőfelület által elvonható hőmennyiség meghatározza, ami léghűtés esetén lényegesen kevesebb, mint amenynyit a folyadék - hűtőközeg alkalmazása lehetővé tesz. A találmány alapját azon feladat megoldása képezi, hogy egyrészt növelhető legyen az elvont hőmennyiség, másrészt csökkenjen az ehhez szükséges hűtővíz mennyisége. A feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy az ipari alkatrészek fonó oldószerrel — pl. tri- és perklóretilénnel — vagy annak gőzével való zsírtalanítását és tisztítását szolgáló berendezésnél, amelynek fűtőkészülékkel ellátott oldószertartálya és e tartály felett a tisztítandó alkatrészek befogadására is szolgáló hűtött, kettősfalú gőztere van, s a gőztér külső falának hűtésére hűtőkészülék van alkalmazva, a gőztér hűtött falát jellemző módon választólemezzel felső és alsó kamrára osztott hűtőfolyadékköpenyként alakítjuk ki, a felső kamrát az alsó kamrával csővezeték útján összekötjük, s ezen csővezetékbe hőcserélőt iktatunk. A találmány szerinti berendezés egyik előnyös kiviteli alakjánál a hőcserélő ventillátorral van ellátva. Másik célszerű kiviteli alakjánál az összekötő csővezetékbe keringtető szivattyú van iktatva. A találmány szerinti berendezés lényeges előnye, hogy jelentősen csökkenti, illetve adott esetben megszünteti a hűtővízfelhasználást a hűtőfelület tetszés szerinti növelésével, s emellett továbbra is kihasználja a folyékony hűtőközeg alkalmazásának előnyeit. A berendezés ezt azáltal teszi lehetővé, hogy a hűtőközeg által felvett hőmennyiséget a berendezésen kívül elhelyezett, a célnak megfelelően választott léghűtéses felületi hőcserélő alkalmazásával a környezetnek átadja, így a hűtőközeg a hőmennyiségét elveszíti és részben, vagy teljes egészében ismételten felhasználható. További előnyt biztosít a hűtőtér megosztása, éspedig azáltal, hogy a visszahűtött hűtőközeg felső kamra kifolyásához viszonyított alacsonyabb hőmérséklete a már kondenzálódott folyékony oldószer szintje felett — a környezettől elszigetelt kondenzáló térben - javítja a hőcsere hatékonyságát, s ezáltal növeli az elvonható hőmennyiséget. Különös jelentősége van az alsó kamra alacsonyabb hőfokának desztilláló üzemben, mivel a lecsapódott tiszta folyadék tartálya a készülék belső terében van kiképezve, a gőztér felől hőközlés történik, melyet ily módon ellensúlyozva, a hatásfok javul. A találmányt a továbbiakban annak két, példaképpen! kiviteli alakja kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül: — az 1. ábra vázlatos el ölnézetben mutatja a találmány egyik kiviteli alakját, amelynä a felületi hőcserélőhöz ventillátor csatlakozik, — a 2, ábrán hasonló ábrázolásmódban egy másik kiviteli alak látható, amelynél az összekötő csővezetékbe keringtető szivattyú van iktatva. Az 1. ábrán bemutatott berendezésnél az 1 fűtőpatronok gondoskodnak a 2 oldószer fűtéséről. Az Uy módon forralt 2 oldószer felett kialakul a 3 gőztér, amelybe a hideg munkadarabokat behelyezve, azokon az oldószer gőze kondenzálódik és a szennyeződést leoldja. A 4 hűtött fal felületén az oldószergőzök kondenzálódnak és a körbenfutó 5 peremes részben folyadék formájában összegyűlnek. Innen az oldószer a 14 nyíláson át a forrófázisba jut vissza, vagy a berendezésen kívülre vezethető el, pl. — nem ábrázolt — szórófej vagy alkalizátor alkalmazása esetén. Az 1. ábra szerinti berendezésnél a vízzel hűtött 4 fal köpenyrésze középen a 15 választólemez segítségével két részre: a 6 alsó kamrára és a 11 felső kamrára van osztva. A hűtővíz 8 bevezetése a 11 felső kamrában található. A hűtővíz ezen kamrában hőt von el a 4 hűtött faltól, s ennek során felmelegszik. A hűtővíz a 11 felső kamrából a 10 csővezetéken át egy célszerűen kialakított felületi 7 hőcserélőbe kerül, ahol felvett hőmennyiségét a környezeti levegőnek adja át, majd lehűlve a 12 csővezetéken keresztül a hűtött köpeny 6 alsó kamrájába kerül, ahol ismét hőt von el miközben újból felmelegszik. Végül a 16 elvezetésen át távozik a berendezésből. A felületi 7 hőcserélő hatásosságát a hozzá csatlakozó 13 ventillátorral növelhetjük. A 7 hőcserélő találmány szerinti alkalmazása ily módon biztosítja, hogy a szükséges hőelvonást lényegesen kisebb hűtővízfelhasználással érhessük el. A 2. ábrán bemutatott kiviteli alak működése megegyezik az 1. ábra alapján ismertetett kiviteli alakéval. A különbség annyi, hogy a 12 csővezetékbe iktatott 9 keringtető szivattyú alkalmazásával a hűtővíz rendszert teljesen zárttá tettük. Ebben az esetben célszerű, ha a 7 hőcserélőt nagyobb teljesítményűre választjuk és víz helyett speciális hűtőközeget használunk. Ilyen kialakítás esetén nincs szükség a hűtőfolyadék 8 bevezetésére és 16 elvezetésére. Mindkét ismertetett kiviteli példánál az oldószer-gőzöket tartalmazó levegő munkatérbe való eltávozását a - részletesebben nem ismertetett — 17 elszívó berendezés akadályozza meg. A találmány természetesen nincs a példaképpeni kiviteli alakokra korlátozva, azt az igénypontok keretében még számos módon meg lehet valósítani anélkül, hogy az oltalmi körből kilépnénk. így pl. megoldható az oldószer fűtése, valamint a hűtőközeg hűtése a rajzokon bemutatottól eltérő módon is. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés ipari alkatrészek zsírtalanítására és tisztítására forró oldószerrel — pl. tri- és perklóretilénnel - vagy annak gőzeivel, ahol a berendezésnek fűtőkészülékkel ellátott oldószertartálya van, e tartály felett kettősfalú gőztér található, amely a tisztítandó alkatrészek befogadására is szolgál, végül a gőztér külső falának hűtésére hűtőkészülék van alkalmazva, azzal jellemezve, hogy a gőztér (3) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
