174249. lajstromszámú szabadalom • Konténer, ipari létesítmények üzemkész állapotban való szállítására és üzemi helyzetben való telepítésére

7 174249 8 környezetébe. A tartalék klimatizáló 6 berendezést példánknál napvédő 4 tető takarja. A nyílászáró 5 szerkezet olyan ajtó, melynek mérete megengedi a keze'ő személyzet belépését a konténer belterébe. A 3. és az 5. ábrákon látható, hogy a 7 zárt tartály a 14 szögvastartók segítségével van az 1 konténer külső falához erősítve. A 3. és az 5. áb­rák közötti különbség a hővezető 13 csövek elren­dezésében van. A 3. ábra az eddig tárgyalt kivitelt mutatja. A hővezető 13 cső — miután a 10. és 13. ábrákon mutatott módon, hőszigetelő tömítésen keresztül átvezettük az 1 konténer falán — ugyan­csak szigeteken lesz a 7 zárt tartály belterébe bevezetve. Az 5. ábrán azt mutatjuk, hogy az 1 konténer falán ugyan hőszigetelő tömítésen át ve­zetjük ki a hővezető 13 csövet, de a 7 zárt tartály egyik oldalához olyan — jó hővezető — 15 fal segítségével szorítjuk, mely maga a külső környe­zettel közvetlen hőátadó kapcsolatban van. (Ennek szerepéről később lesz szó). A 4. és 6. ábrák külön magyarázatot nem igényelnek. A 7. és 8. ábrákon látható, hogy az - üzemi helyzetében az 1 konténer külső falán elrende­zett — tartalék klimatizáló 6 berendezés a szállítás idején ügy helyezhető el az 1 konténer belterében, hogy ez alapvetően nem igényel bonyolult felerő­sítő szerkezeteket. Legegyszerűbben ez úgy oldható meg, hogy a két részből álló 6 berendezést két darab 8 bilinccsel szorítjuk az 1 konténer padló­jához. így mindössze négy darab kötőelem részére kell a padlóban ellendarabot kialakítani. A 9. ábrán látható, hogy a nyílászáró 5 szerkezet álló, illetve mozgó részének egymáshoz illeszkedő szakaszait lépcsőzetesen alakítjuk ki annak érdekében, hogy két helyen közéjük iktathassuk a 9 tömítőszala­­gokat (melyek pl. gumiból készíthetők). Ezek biz­tosítják, hogy az 1 konténer és a nyílászáró 5 szerkezet hőszigetelő falai (pl. Nike-cell) közötti légréseknél is fennálljon a hőszigetelő tömítés. A 10. és 11. ábrákon látható a hőkivezető 13 cső átvezetése az 1 konténer ugyancsak hőszigetelő anyagból készült 12 falán. A 10 tömítő persely és a fából készült 11 betét bedolgozása a 12 falba biztosítja, hogy a hővezető 13 cső az 1 konténer belteréből a hőt úgy vezethesse át a 7 zárt tartály­ba, hogy e vezetés útján a külső környezetből ne juthasson hő az 1 konténer belterébe. Az eddigiekben abból indultunk ki, hogy a kialakítás a 3. és 4. ábrák szerinti. A zárt energia háztartás mechanizmusáról már mondottak alapján azonban még további megfontolásokra is jutottunk. A konténerek alkalmazása gyakran olyan környe­zetben történik, ahol különböző napszakokban egy­mástól erősen eltérő hőmérséklet uralkodik és az átmenet időbeni lefolyása a fő hőtermelő részek hőtermelési sebességével nem mérhető össze, annál jóval lomhább. Ilyenkor lehetőség van arra, hogy a tartalék klimatizáló 6 berendezés hatásos működése utáni — megváltozott — fázisarányból a normális üzemállapotnak megfelelő fázisarányba való vissza­térés részben vagy egészben a környezeti állapot változása folytán következzék be, ami csökkenti a normál állapot helyreállításához szükséges járulékos k. Iső energiacsere igényt. Szélsőséges esetben az is elképzelhető, hogy olyan környezetben, ahol a napszakok közötti hőmérsékletingadozás - ellen­kezőleg - nem jelentős és az üzemi hőmérsékleti tartomány a környezeti hőmérsékleti tartomány­­határokon belül van, a tartalék klimatizáló 6 be­rendezés az egyik napszakban a közepes fázisarány­hoz képest az egyik irányban eltolt állapotban van, s a másik napszakban ahhoz képest az ellenkező irányban eltolt fázisarány áll fenn, mely esetben azonos hőkiegyenlítő közegmennyiség mellett a zárt energiaháztartássá! fedett hőingadozási tarto­­mány nagyobb lehet. A most felsorolt esetekben a zárt energiaháztartáson alapuló hatásos működés és a külső energiacserével történő helyreállítás leg­alább részben pufferüzemben megy végbe, amit a hőtermelés és a hőkiegyenlítő külső hőcsere kö­zötti sebességkülönbség tesz lehetővé. Ez olyan hatásmechanizmus, mely a teleszkópos erőkiegyen­­lítésből jólismert, amikor lökésszerű igénybevételek­nek a rendszer ellenáll, ugyanakkor lassan kiegyen­lítődik az így kialakult feszültségállapot. A 4. és 6. ábrákon látható, hogy a jó hővezetőképességű 13 csövek hőszigetelő tömítésen át vannak az 1 konténer falából kivezetve. A 6. ábrán az is lát­ható, hogy a 13 csöveket a jó hővezetőképességű, pl. alumíniumból készült 15 fal szorítja a 7 zárt tartály falában kialakított fészkekhez, minek foly­tán a hőleadás zömében a 7 zárt tartály belseje felé történik, de van hőátadás a 15 falon át a külső környezet felé is. A nikor az üzemi klimatizáló 2 berendezés mű­ködik, i7- 1 konténer beltere pl. hidegebb, mint a külső k— vezet, így közvetlen hőkapcsolat esetén a külső térből hő áramlana az 1 konténer belse­jébe, de azt a jó hőszigetelés meggátolja. Csupán a 15 falon és a hővezető 13 csövön át érkezhetne be hőenergia. De a 13 cső az 1 konténer belsejében levő fő hőtermelő részek által termelt többlethőt sokkal gyorsabban szállítja ki a 7 zárt tartályhoz, mint amilyen gyorsan a hő az 1 konténer belső terében el tudna osztani (már említettük, hogy két nagyságrenddel nagyobb a 13 cső hővezetése). Byenformán a 13 csövek kivezetett végein a hő­mérséklet meghaladja még az 1 konténer belte­­rének általános hőmérsékleténél magasabb környe­zeti hőmérsékletet is, így nemcsak beszállítás nem történhet, de inkább a 15 fal még lead a felesleges hőből a külső környezet felé. S amikor az üzemi klimatizáló 2 berendezés éppen nem üzemel, to­vábbra is a 15 falra annyi hő érkezik az 1 konténerből, amennyi magasabb hőmérsékleten tart­ja azt a külső környezetnél, így továbbra is kis­mértékű hőleadás történik a környezet felé, ugyan­akkor a 7 zárt tartály belsejébe beszállított — jóval nagyobb — hőmennyiséget a közeg halmazállapot­­változása folytán a közeg — ismét csak zárt ener­giaháztartással — eltárolja. Amikor pedig az üzemi klimatizáló 2 berendezés újra működik, a kismér­tékű hőleadás a külső környezetbe a 15 falon át folytatódik, a fázisarányt pedig az üzemi klima­tizáló hatás újra helyreállítja. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6S 4

Next

/
Thumbnails
Contents