174249. lajstromszámú szabadalom • Konténer, ipari létesítmények üzemkész állapotban való szállítására és üzemi helyzetben való telepítésére

3 174249 4 Megvizsgáltuk a kihagyások körülményeit és okait és megállapítottuk, hogy azok az esetek többségében arra az -- egyébként önmagában he­lyes és előnyös — intézkedésre vezethetők vissza, hogy az ismert konténer-kialakításoknál a híradás­­technikában általában jól bevált hagyományos klí­maberendezések nyernek alkalmazást, ezek igen szi­gorú hőmérsékleti követelményeknek is eleget tud­nak tenni, éppen annál fogva, hogy a klímaberen­dezés a konténeren kívüli környezet és a konténer beltere között az állandó hőmérséklethez szükséges hőcserét megbízhatóan szabályozott energiabetáp­lálással, illetve elvonással valósítja meg. Az ilyen nagypontosságú rendszerek azonban csak addig biz­tosítják a kívánt stabilitást, amíg az energiaellátás zavartalan és a hagyományosan telepített létesít­ményeknél ez így is van.-A konténeres telepítésnél viszont szállítás és telepítés közben az energiahá­lózat nem kielégítő volta, tartós üzemeltetés során az egyébként kielégítő energiahálózat elkerülhetet­len kimaradásai olyan kihagyásokat okoznak, me­lyek hagyományos telepítés esetén tartalék-energia­forrásokkal áthidalhatók. Konténerekben a szünet­­mentes üzemet akkumulátorok beépítésével szokás biztosítani, de ezek helyhiány miatt korlátozott kapacitása nem teszi lehetővé a klimatizálás szünet­mentességének biztosítását is. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a konténeres szállítás és telepítés feltételei között az energiakimaradások hatékony áthidalását célszerűen nem a villamos energiatárolás ismert eszközeinek és villamos/hőenergia átalakításnak az alkalmazásával, hanem a hőtartalék közvetlen tárolása útján cél­szerű megoldani. Ennek megfelelően találmányunk tárgya olyan konténer, mely egyfelől rendelkezik — külső ener­giacserével (betáplálással, elvonással) működő — üzemi klimatizáló berendezéssel és ezenkívül ren­delkezik a hőingadozást meghatározott hőmennyi­séghatáron belül zárt energiaháztartással kiegyenlítő tartalék klimatizáló berendezéssel, mely tartalék klimatizáló berendezést zárt vagy lezárható tartály­ban elrendezett olyan közeg alkot, melynek hal­mazállapotváltozási jellemző hőmérséklete (olvadás­pont. forráspont) a létesítmény üzemi hőmérsékleti tartományán belül van. Zárt energiaháztartáson itt azt értjük, hogy a tartalék klimatizáló berendezés hatásos működése gyakorlatilag nem a konténer és a külső környezet közötti hőcsereként megy végbe. Amikor az üzemi klimatizáló berendezés működik, akkor a beren­dezésben az üzemeltetés eredményeképpen kelet­kezett fölös hőmennyiséget az üzemi klimatizáló berendezés kiszállítja a konténer belteréből (átala­kítás után vagy anélkül). A tartalék klimatizáló berendezés viszont ezt a hőt nem szállítja ki a környező külső térbe, hanem halmazállapotváltozás keretében elhasználja azt, a termelt hőenergia az említett zárt tartályban marad, mégsem ered­ményezi a konténer belsejében a hőmérséklet meg nem engedett növekedését, mert a fázisváltozási folyamat egész időtartamára a közeg hőmérséklete konstans. Hasonlóképpen, ha az üzemi feltételek hőmennyiség csökkenést eredményeznek, az üzemi klimatizáló berendezés a hőmennyiség hiányzó ré­szét külső forrásból pótolja, a tartalék klimatizáló berendezés viszont ellenkező irányú halmazálla­potváltozás során - a zárt tartályon belüli - hő­mennyiség felszabadításával biztosítja a hőmérsék­letnek a tűréshatáron belül maradását. A zárt energiaháztartás tehát a tartalék klima­tizáló berendezés hatásos működésének idejére áll fenn. Magától értetődik, hogy a csak átmeneti időtartamra tervezett tartalék klimatizáló berende­zés tartósan nem tud sem hőt folyamatosan szol­gáltatni, sem hőt folyamatosan elvonni, ha külső hőcsere nincs. Amikor a normális üzemi állapot helyreáll és újra az üzemi klimatizáló berendezés biztosítja a létesítmény üzemi klímáiéit ét eleinek fennállását, akkor az üzemi klimatizáló berendezés egyben a tartalék klimatizáló berendezésben- esetleg - bekövetkezett tartós fázisarányválto­zást is megszünteti. Ha pl. normális üzemi állapot­ban a fázisarány 50-50%-os, vagyis a közeg mint­egy 50%-a van folyékony fázisban (a maradék a hőkiegyenlítő közeg típusától és az üzemi hőmér­séklet tartomány értékeitől függően szilárd vagy gáznemű halmazállapotban van) és ha a tartalék klimatizáló berendezés hatásos működése folytán a fázisarány 80—20%-ra vagy 20—80%-ra változott, akkor a normális üzem során az üzemi klimatizáló berendezés által végrehajtott külső energiacsere arra is szolgál, hogy a zárt tartályban újra helyreálljon a közel 50-50%-os fázisarány. Ez nem változtat azon a tényen, hogy a tartalék klimatizáló beren­dezés hatásos üzeme gyakorlatilag zárt energia­­háztartású, olyan időtartamon át, melyben a ter­vezés során választott mennyiségi és minőségi jel­lemzők folytán a tartalék klimatizáló berendezés a hőingadozást közvetlenül kompenzálni tartozik. Célszerű a halmazállapotváltozási jellemző hő­mérsékletet pl. az üzemi hőmérsékleti tartomány középértékének környezetében (pl. ± 2 °C-n belül) választani. A hőkiegyenlítő közeg lehet pl. butilszármazék, paraffin, ezek keveréke vagy természetesen más alkalmas anyag is. A fő méreteit, igénybevételi jellemzőit tekintve célszerűen szabványos - ISO ajánlás szerinti - konténert a találmány szerinti kialakítás céljából mindenek előtt ki kell egészíteni a klímaállósághoz szükséges hőszigetelésekkel. A hőszigetelés úgy van kialakítva, hogy a belső és külső tér között a mechanikai szilárdságot a konténer belső falához erősített rossz hővezető anyag biztosítja, meggá­tolva ezzel a két felület közötti hőhíd fellépését. A hőszigetelő anyag kiválasztásánál a tűzvédelmi és munkavédelmi szempontokra tekintettel kell lenni. A belső teret két részre osztjuk. Az első térrészben- célszerűen automatizált szellőztetéssel, robbanás­­biztos szereléssel — az akkumulátorok vannak el­helyezve, melyek hálózatkimaradás esetén bizto­sítják a létesítmény berendezéseinek villamos ener­giaellátását (csak azt!). A második térrészben pél­dánknál mikrohullámú ismétlő állomás szekrényei vannak elrendezve. Ugyancsak a második tárrészben helyezzük el a tartalék klimatizáló berendezést. Ennek elhelyezését a térrészen belül úgy választjuk ntegj hogy üzem közben a létesítmény egyes mű­s 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents