174235. lajstromszámú szabadalom • Hányadosmérő műszer
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 174235 a Bejelentés napja: 1977. III. 25. (TA-1429) Nemzetközi osztályozás: G 01 R 7/04 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. IV. 28. Megjelent: 1980. VII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Kása István, Marik György villamosmérnökök, Távközlési Kutató Intézet, Budapest Budapest Hányadosmérő műszer 1 2 A találmány tárgya hányadosmérő műszer, amely időben állandó vagy lassan változó analóg elektromos jelek hányadosának mérésére, annak kijelzésére, illetve a hányadossal arányos kimenő jel előállítására alkalmas. Méréstechnikai feladatokban gyakori két analógjel (a mérendő jelek) hányadosának meghatározása. A mérendő jelek lehetnek feszültségek vagy áramok. A hányadosmérési feladatokban kétféle mérési probléma ismerhető fel:- egyenfeszültségű, egyenáramú vagy időben lassan változó mérőjelek pillanatértékének hányadosát kell meghatározni és a pillanatnyi hányadossal arányos kijelzést kell megjeleníteni vagy ezzel arányos elektromos jelet kell a kimenetre juttatni;- periodikus változású, de időben állandó vagy lassan változó amplitúdójú mérőjelek amplitúdóinak hányadosát kell meghatározni, ezzel arányos kijelzést kell megjeleníteni, illetve arányos jelet kell a kimenetre juttatni. A hányadosmérő számlálóját képező jelet mérőjelnek, a nevezőt képező jelet pedig referensjelnek nevezzük. Ennek megfelelően minden hányadosmérő két bemenettel rendelkezik, a mérőjel bemenettel és a referensjel bemenettel. A két mérendő jelet általában külön-külön különböző analóg műveleteknek, átalakításoknak vetik alá (erősítés, csillapítás). A mérőeszközöknek azon elhatárolható részeit, amelyben csak a mérőjelet, illetve 174235 csak a referensjelet alakítják át, mérőcsatornának, illetve referenscsatomának nevezzük. Ismeretes, hogy villamosjelek hányadosának a mérését korában többek között az alábbi módon végez- 5 ték: a) Hányados képzés fázismérésre visszavezetve. Az ilyen elven felépített mérőműszer tömbvázlata az 1. ábrán látható. A mérendő jelek frekvenciája ez esetben rögzített (pl. 1 kHz), amelyeket az A és B 1C* bemenetekre kapcsolnak. Az A jelű bemenetre kapcsolódik a mérőjel és így ez az ME mérőcsatornának a bemenete. A B jelű bemenetre a referensjel csatlakozik és ez alkotja a REF referenscsatorna bemenetét. Először a mérőcsatornára kerülő jel útját követjük. 15 Az A jelet az 1 lineáris erősítő erősíti, majd a jelet a 3 szimmetrizáló és analóg összegző áramkörre vezetik, amelynek kimenetei egymástól 180°-kai eltolt jeleket juttatnak a teljesen azonos áramkörökből, de külonkülón felépített csatornára. Ezek a csatornák a 10 és 20 11 lineáris erősítőkből, 6 és 16 négyszogerősítő áramkörökből, valamint 7 és 17 nullkomparátorokból állanak, hogy a fáziskülönbség mérését a 4 jelű áramkörrel el lehessen végezni. A referenscsatornában a 8 lineáris erősítő után a 25 jelet a mérőcsatomához képest a 2 fázistoló áramkörrel 90°-kai eltolják. Ennek kimenetét kapcsolják a 3 szimmetrizáló és analóg összegző áramkör bemenetére. A 3 szimmetrizáló és analóg összegző áramkör kimenetére kapcsolt jel a hányadosra jellemző mér- 30 tékben módosítja. Így a 4 fáziskülonbségmérő áram-
