174233. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a hígtrágya és városi szennyvíz kijuttatására altalajöntözéssel
MAGYAR SZABADALMI 174233 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS A SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY f t Bejelentés napja: 1974. XII. 12. (TA-1334) Nemzetközi osztályozás: A 01 C 3/00 A 01 C 21/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel papja: 1979. IV. 28. Megjelent: 1980. VII. 31. 1 u J a í i i Feltaláló : Szabadalmas : Dr. Kapocsi István tudományos munkatárs, Talajművelési Kutató Intézet, Karcag Karcag Eljárás a hígtrágya és a városi szennyvíz kijuttatására altalajöntözéssel 1 A találmány tárgya eljárás a hígtrágya és városi szennyvíz mélylazítás altalajontözéssel. A nagyüzemi szakosított állattenyésztő telepeken külföldön és hazánkban is az állati szilárd ürüléket vízsugárral távolítják el az istállóból. A trágya-eltávolítást ez az eljárás nagy mértékben megkönnyíti, de a felhasználást, vagyis a hasznosítást megnehezíti. Egyetlen nap alatt egy tízezer férőhelyes sertéstelepen 100-120 m1 * 3 hígtrágya keletkezik. Éves átlagban 40 000 m3 ilyen terméktől kell az üzemnek megszabadulnia. Környezetvédelmi szempontból természetes vizeink védelme miatt nem engedhető meg, hogy a hígtrágya vagy a városi szennyvíz a folyók vizébe kerüljön. Nem engedhető azért sem, mert ezek az anyagok igen értékes növényi tápanyagot tartalmaznak. Gazdaságosan felhasználva jelentősen hozzájárulnak az üzemi termésátlag növeléséhez. Az altalaj trágyázására alkalmas berendezés már ismert (lásd: 146 039 sz. magyar szabadalmi leírás). Ennek a berendezésnek a segítségével dombvidéki termőföldek altalajtrágyázását lehet megoldani. A megoldás elsősorban szilárd műtrágya és szervestrágya oldóberendezésre vonatkozik. Ismert továbbá a 161 929 lajstromszámú magyar szabadalom szerinti berendezés, amelynek révén műtrágya szőnyegszerű talajbajuttatása oldható meg. Ez az eszköz azonban nagy mennyiségű és viszonylag kevés hatóanyagot tartalmazó hígtrágya kijuttatására nem alkalmas. Erőgépre van ugyanis szükség, amely a trágya kijuttatását költségessé teszi. 174233 2 Az istállóból kikerülő hígtrágyát egy ismert eljárás szerint fázisbontásnak vetik alá. Megfelelő szűrő- és ülepítőrendszeren keresztülvezetve a szilárd és híg részek egymástól elkülönülnek. A szilárd részt hagyo- S mányos eljárással juttatják ki a szántóföldre, a híg ürüléket pedig a mosóvízzel együtt tárolóba vezetik. Ehhez az eljáráshoz az üzemelő telepek olyan tárolóval rendelkeznek, amelyek 3—4 hónapi hígtrágyát tudnak tárolni. A tároló kiürítése szakaszosan, a lehető tőségek figyelembevételével történik. Egy másik ismert eljárás szerint az istállóból kikerülő hígtrágyát homogenizálják, amely fázisbontás és tárolás nélkül azonnal a kiszórásra kerül. Mindkét eljárás során keletkező hígürülék kiszór á - IS sa különbözőképpen történhet. Leggyakoribb az esőszerű öntözés. A hígtrágya kiszórásának ez a módja eléggé költséges és mégsem elégíti ki a korszerű munkavédelmi és környezetvédelmi előírásokat. Jelentős a kellemetlen szaganyagok keletkezése mellett a táp- 20 anyagveszteség is, mert a levegővel a hígtrágya nagy felületen érintkezik. A tenyészidőszakban történő öntözésnél a hígtrágyát hígítani kell, mert abban a töménységben, ahogyan az istállóból vagy a tárolóból kikerül, a növényt perzselheti. Az így öntözött növé- 25 nyék a rájuk jutó hígtrágyától kellemetlen szaganyag forrásává válnak, amelyet hosszú ideig megőriznek. A zölden takarmányozásra kerülő növényeket az állatok sem szívesen fogyasztják. A másik módszer szerint a nöténytermesztésben 30 felhasználásra kerülő hígtrágyát tartálykocsikkal szál
