174224. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzoil-1,2-dihidro-3H-pirrolo[1,2-a]pirrol-1-karbonsav-származékok előállítására

5 174224 6 A VII általános képletű vegyületek lúgos hidrolí­zisével, amit egy alkálifém-hidroxiddal vagy -karbo­náttal, például nátrium-, káliumhidroxiddal, nát­rium-, káliumkarbonáttal egy rövidszénláncú alko­hol vizes oldatában, így vizes metanol- vagy etanol­­-oldatban szobahőmérséklet és a visszafolyatás hő­mérséklete- közötti hőmérsékleten 4-24 órán át végzünk, a megfelelő VIII általános képletű szabad dikarbonsavakat, azaz az l,2-dihidro-3H-pirrolo­­[l,2-a]pirrol-l,7-dikarbonsavat és annak 6-alkil-szár- 10 mazékait kapjuk. A hidrolízist előnyösen kálium­­hidroxid vizes-metanolos oldatával a visszafolyatás hőmérsékletén, mintegy 10 órán át hajtjuk végre. A VIII általános képletű vegyületek 1-helyzetű karboxilcsoportjának szelektív észterezését egy rö- 15 vidszénláncú alifás alkohollal, így metanollal, eta­­nollal, izopropanollal, n-butanollal végezzük, hidro­­génklorid jelenlétében, és így a megfelelő IX álta­lános képletű 1,2-dihidro-3H-pirrolo[ 1,2-a]pirrol-l ,7- -dikarbonsav-1-alkilésztert kapjuk. A reakciót körül- 20 belül 0 és 50 °C közötti hőmérsékleten, 1 -4 órán át végezzük. A IX általános képletű monoészterezett vegyü­letek dekarboxilezését a megfelelő X általános kép­letű vegyületekké, amelyek a kulcs-intermedierek a 25 találmány szerinti vegyületek előállítása során, úgy végezzük, hogy a IX általános képletű vegyületeket emelt hőmérsékleten, általában 230-280 °C között tartjuk a reakció teljessé válásához szükséges ideig - A reakció menetét a felszabaduló széndioxid meny­­nyiségének mérésével és vékonyréteg-kromatográfiás méréssel lehet követni. A mérések eredményei sze­rint a dekarboxilezés körülbelül 45—90 perc alatt befejeződik. A reakció termékét, az l,2-dihidro-2H­­-pirrolo[l,2-a]pirrol-l-karbonsav-alkilésztert és annak 6-alkil-származékait kromatográfiás eljárásokkal tisz­títhatjuk. Egy másik eljárás szerint, különösen kis adag IX általános képletű vegyület dekarboxilezése esetén a X általános képletű reakció terméket közvetlenül ledesztiilálhatjuk a reakcióedényből. Egy X általános képletű vegyület és egy XII általános képletű amid kondenzációs reakciójával - ahol az amidban R1 a korábban megadott jelen­tésű — a megfelelő 5-aroil-l,2-dihidro-3H-pirrolo­­[ 1,2-a]pirrol-l-karbonsav-alkilésztert kapjuk, amely a XI általános képlettel jellemezhető. Ezt a reak­ciót inert aprotikus oldószerben, foszforoxiklorid jelenlétében, a visszafolyatás hőmérsékletén, körül­belül 1—175 óra alatt hajtjuk végre, inert atmosz­férában, amit további visszafolyatás követ nátrium­­acetát jelenlétében, 2-10 órán keresztül. Foszfor­oxiklorid helyett más savkloridok, így foszgén vagy oxalilklorid is használható. Egy előnyös foganatosítási mód szerint a kon­­denzálást úgy végezzük, hogy a X általános képletű vegyület alkalmas módszerrel készült oldatát a kí­vánt amidot és foszforoxikloridot ugyanabban az oldószerben tartalmazó, előzőleg visszafolyatás mel­lett forralt elegyhez adjuk. Az amidot és kloridot 1,1-5 mólekvivalensnyi mennyiségben használjuk. Az így kapott reakcióelegyet körülbelül 6—72 órán át visszafolyatás mellett, argonatmoszférában forral­juk, majd körülbelül 3—10 mólekvivalens nátrium­­acetátot adunk hozzá és az elegy et mintegy to­vábbi 4—6 órán át visszafolyatás mellett forraljuk. A reakció végrehajtásához alkalmas oldószerek a halogénezett szénhidrogének, úgy mint a diklór­­metán, 1,2-diklóretán, kloroform, széntetraklorid, dimetoxietén és tetrahidrofurán. Az előnyös oldó- 5 szer az 1,2-diklóretán. Az N,N-dimetil-arilamidok itt használható kép­viselői a következő vegyületek: N,N-dimetil-benzamid, N,N-dimetil-o-toluilamid, N,N-dimetil-m-toluilamid, N,N-dimetil-p-toluilamid, N,N-dimetil-p-etil-benzamid, N,N-dimetil-o-propil-benzamid, N,N-dimetil-m-butil-benzamid, N,N-dimetil-o-metoxi-benzamid, N,N-dimetil-m-metoxi-benzamid, N,N-dimetil-p-etoxi-benzamid, N,N-dimetil-p-izopropoxi-benzamid, N,N-dimetilo-klór-benzamid, N,N-dimetil-m-klór-benzamid, N,N-dimetil-p-klór-benzamid, N,N-dimetil-o-fluor-benzamid, N,N-dimetil-p-fluor-benzamid, N,N-dimetil-m-bróm-benzamid és N,N-dimetil-p-bróm-benzamid. Ezek az amidok ismert, kereskedelmi forgalom­ban levő vegyületek vagy szokásos módon előállít­hatok a megfelelő savakból, például úgy, hogy a 30 savakat savkloridokká alakítjuk, majd a kloridokat dimetilaminnal kezeljük. A XI általános képletű vegyületek alkilészter­­-csoportját lúgos hidrolízissel eltávolítva a megfelelő A általános képletű szabad savakat kapjuk. A hid- 35 rolízist ismert módon, alkálifém-hidroxiddal vagy -karbonáttal, így nátrium-, kálium-hidroxiddal, nát­rium-, kálium-karbonáttal végezzük, körülbelül szo­bahőmérséklet és a visszafolyatás hőmérséklete kö­zött, körülbelül 15 perc és 2 óra közötti ideig, 40 inert atmoszférában. Előnyösen a hidrolízist vizes­­-metanolos káliumkarbonáttal, a visszafolyatás hő­mérsékletén, körülbelül 30 percig végezzük. Az A általános képletű vegyületek az irodalom­ból ismert eljárásokkal rezolválhatók egyes izomer- 45 jeikre. Az A általános képletű vegyületek (1)- és (d)-sav-izomerjeit például úgy állíthatjuk elő, hogy az a-fenetil-diasztereoizomer észtereket az ismert nagynyomású folyadék-kromatográfiás módszerrel 50 dolgozzuk fel, majd felszabadítjuk a savat. Így például azok az A általános képletű vegyületek, ahol R és R1 egyaránt hidrogénatomot jelent, a következő ábrán bemutatott módon kezelhetők. Az itt vázolt eljárás még részletesebb leírása 55 megtalálható a 12B) példában. Az A általános képletű szabad savak szokásos módszerekkel átalakít hatók a megfelelő, 1-5 szén­atomos alk il észt erekké. Ez az átalakítás például történhet úgy, hogy a vegyület et (a) egy, a kívánt 60 észternek megfelelő alkohollal kezeljük egy erős ásványi sav jelenlétében, (b) egy diazoalkán éteres oldatával kezdjük, (c) a kívánt vegyül et nek megfe­lelő alkiljodiddal kezdjük lítiumkarbonát jelenlé­­tében. Az (I)-sav-ízo merek átalakíthat ók alkilészte- 65 reikké a fenti (b) vagy (c) eljárásokkal. 3

Next

/
Thumbnails
Contents