174216. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6-halogén-pridinkarbonsavak és származékaik előállítására

5 174216 6 donképpen két lépésben megy végbe. Először savhaio­­genid képződik, mely savhalogenid képződés viszony­lag könnyen, enyhe reakciókörülmények között, már 100 °C hőmérséklet alatti hőmérsékleten, légköri nyomáson elfogadható sebességgel végbemegy. Ä re­akció második fázisában történik a gyűrű halogénezé­­se, mely folyamat kísérleti tapasztalataink alapján csupán 100 °C hőmérséklet felett hajtható végre meg­felelő sebességgel. A fentiek alapján azt találtuk, hogy a piridin-kar­­bonsavakat sztöchiometrikus mennyiségben alkalma­zott halogénezőszerrel valamely iners szerves oldó­szerben 100—150 °C mennyiségben alkalmazott halo­génezőszerrel valamely iners szerves oldószerben 100- 150 °C közötti hőmérsékleten légköri nyomáson egy­szerű módon a megfelelő 6-halogén-pirídon-karbon­­sav-halogenidekké alakíthatjuk. A halogénezési reak­ció még előnyösebb lefolytatása érdekében1 célszerű ha katalitikus menyiségű dimetilformamidot is hasz­nálunk. így az alkalmazott halogéhezőszér fölöslegének el­kerülése következtében a kapott 6-halogén -piridon­­-karbonsavhalogenidet akár magában a halogénezési reakcióelegyben, akár adott esetben az oldószer desz­­tilláció útján történő eltávolítása után, közvetlenül tovább alakíthatjuk a megfelelő észterré, amiddá vagy savvá anélkül, hogy a fölöslegben lévő halogénezősze­­rek, illetve ezek bomlástermékei miatt a továbbala­­kításhoz szükséges reagensből is fölösleges mennyisé­get kellene használnunk. Az így képződött észter, amid vagy Sav nem szennyezett, hanem tiszta és már a további átalakításra alkalmas alakban van. A halogénezési reakció oldószereként célszerűen aromás szénhidrogéneket, illetve ezek elegyeit vagy sZübsztituált származékait használjuk. Előnyös oldó­szerek például a toluol, o-xilol, xilol izomer elegy, klórbenzol stb. Halogénezőszerként valamely POX3 vagy PXS álta­lános képletű vegyületet használunk, mely képletek­ben X jelentése halogénatom. X halogénatomként bármilyen halogénatomot, például fluor-, klór-, bróm­­vagy jódatomot jelenthet attól függően, hogy milyen halogénatomot szándékozunk a molekulába bevinni. A találmányunk szerinti halogénezési eljárás az alábbi előnyökkel rendelkezik. Míg az eddig ismertetett eljárások esetén a savhalo­genid előállítása és a savhalogenidből a megfelelő egyéb savszármazék előállításának összkitermelése ál­talában 67-90% között ingadozott, a találmányunk szerinti eljárásban a fenti lépések összkitermelése 90— 98%, de leggyakrabban 94-95% tiszta termék, amely­nek hatóanyagtartalma minden esetben 95% fölött van. Egyetlen halogénezőszert alkalmazunk csupán és azt is csak a reakcióhoz szükséges sztöchiometrikus mennyiségben. Ez egyrészt gazdasági előnyökkel jár, ugyanis az ismert eljárásokkal maximálisan csupán az esetenként fölöslegben alkalmazott foszforoxiklorid egy része regenerálható, mely műveletnél Szigorúan vízmentes körülményeket és a levegő nedvességének teljes kizárását kell biztosítani, és még így is kérdéses a regenerált foszforoxiklorid újbóli közvetlen felhasz­nálhatósága. Az egyéb halogénezŐszerek fölödbe Vi­szont a folyamat során elvés z, nem regenerálható, mely az eljárás gazdaságosságát nagyrfiértékben csök­kenti. A halogénezőszer fölöslegének kiküszöbölése további olyan előnyökkel jár, hogy megszűnik a ter­méket erősen szennyező és a továbbalakítás során a kitermelést csökkentő vagy környezetvédelmi szem­pontokból káros, mérgező melléktermékek képződé­se. A halogénezett termék tisztaságának nagymértékű javulása, mely a halogénezőszer feleslege és bomláster­mékei, valamint az egyidejűleg képződött mellékter­mékek kiküszöböléséből adódik, rendkívül jelentős a halogénezett termék akár észterré, akár amiddá, akár savvá történő továbbalakításának szempontjából. Az észterré alakításnál a halogénezés végbemenetelét kö­vetően magába a reakcióelegybe adagolhatjuk a kiala­kítandó észternek megfelelő alkoholt, melyet nem kell olyan nagy feleslegben alkalmaznunk és így nem is kell tartanunk a káros alkilhalogenidek, mint ami­lyen a metilklorid, képződésétől. Csupán a találmá­nyunk szerinti eljárással válik lehetségessé a fenti mó­don a megfelelő melléktermékmentes észtereket előál­lítanunk olyan tisztaságban, hogy szükségtelenné vá­lik az észtereknek a reakcióelegytől történő előzetes elkülönítése és egy további külön lépésben frakcioná­­lással végzett tisztítása ahhoz, hogy az észterekből például jó kitermeléssel a megfelelő és kellő tisztaságú amidokat állítsuk elő, mint ahogyan az az eddig is­mert eljárások esetében szükséges volt. A találmány szerinti eljárás eredményeképpen lehetővé válik, hogy a savhalogenid továbbalakításakor keletkezett nyers észtert közvetlenül ammóniával reagáltáthassuk. Az ammóniát alkalmazhatjuk gáz alakban vagy vizes oldat formájában is. Az amidálást oldószer nélkül is elvégezhetjük, azonban alkalmazhatunk valamilyen alifás alkoholt oldószerként, célszerűen az észterezés­­nél alkalmazott alkoholt. A savhalogenidből a közvetlen savamiddá alakítást is elvégezhetjük úgy, hogy magába a halogénezési reakcióelegybe ammóniagázt vezetünk és nem kell attól tartanunk, hogy a reakció rendkívül exoterm lesz, mint az eddig ismert eljárások esetén, hiszen megszűnt a halogénezőszer nagy feleslege, amely azt túlnyomórészt okozta. A találmány szerinti eljárással kiküszöböljük az erősen exoterm reakciónál fellépő, ipari szempontból veszélyes hátrányokat és az ilyen­kor szokásos óvintézkedések szükségésségét. Abban az esetben, fia a megfelelő halogén-piridin karbonsav előállítása á cél, a halogénezési reakció* elegyből az iners szerves oldószer desztillálása után a nyers savklöridot közvetlenül vízzel kezeljük, így a kívánt savat tiszta állapotban éles olvadáspontú kristá­lyos alakban kapjuk. A halogénezőszer-fölösleg elhagyásának további elő­nye, hogy a korábbi eljárásokkal szemben lényegesen csökken a korrbzió veszélyének lehetősége, mely.á vegyipari eljárásoknál és vegyipari berendezéseknél igen lényeges és fontos szempont. A találmány szerin­ti eljárás során a halogénezési reakcióban alkalmazott iners szerves Oldószert az eljárás bármelyik tetszőleges lépése utáh desztillációval eltávolítjuk és á desztillátu­­mof úgy, ámirit van, minden további külön tisztítási művelet nélkül ismét oldószerként használhatják à halogénezési reakcióban. így megvalósul azfoltjószef teljes körforgása, mely nagymértékben növeli az eljá­rás gazdaságosságát. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents