174204. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vetőmagcsávázásra

MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 174204 0 Bejelentés napja: 1977. I. 26. (ME—2040) Módosítási elsőbbsége: 1978. XI. 02. Nemzetközi osztályozás: A 01 C 1/08 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1979. III. 28. HIVATAL Megjelent: 1980. V. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Gyürk István mérnök, 40%, Munteán László mérnök, 20%, Budapest, Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Madocsai Zsigmond mérnök, 20%, Szentendre, Varga István mérnök, 10%, Vállalat, Debrecen. Jáky Jenő üzemmérnök, 10%, Budapest. Magadagolószerkezet csávázóberendezésekhez 1 A találmány tárgya magadagolószerkezet csává­zóberendezésekhez, melynél a csávázóedény mag­bevezetőcsöve alatt koaxiálisán egy magszórótárcsa, egy porlasztószerkezet van elrendezve, a magbeve­­zetőcsövön pedig egy axiálisan eltolható fojtócső 5 van megvezetve. A jelenleg használatos korszerű nedves csávázó­berendezések úgy vannak kialakítva, hogy a csává­zószer a maggal való első (primér) érintkezés során a magokra a lehető legegyenletesebb elosztásban 10 kerüljön, mert az esetleges egyenlőtlen elosztás a későbbiekben keveréssel már nem javítható, nem egyenlíthető ki, hiszen a korszerű, koncentrált ned­ves csávázószerekből a magra olyan kis mennyisé­get kell adagolni, mely mennyiség a magra rátapad- 15 va és azon szétterülve dörzsöléssel, keveréssel már el r.em oszlatható. Az ismert berendezések ezt úgy valósítják meg, hogy a csávázandó mag függönyben (általában kör- 20 függönyben) hullik lefelé, a lefelé hulló magokat Pedig, a függöny belsejébe, helyezett porlasztó be­rendezéssel finoman elporlasztott csávázószerrel permetezik be. A magfüggönyt úgy igyekeznek Idalakftani, hogy a leggyakrabban használt teljesít- 25 ményért éknél a függönyben a magok egymást ne tatauják, ugyanakkor a függöny közel összefüggő legyen, hogy minél kevesebb csávázószer haladjon ét a függönyt képező magok között felhasználat­­hnul, vagyis hogy a szerfelhasználás minél gazdasá- 30 2 gosabb legyen. Ezt a célt a különféle ismert megol­dások más-más módon próbálják elérni. így a 155 018 sz. magyar szabadalmi leírásból ismert, folyékony halmazállapotú csávázószerrel dolgozó csávázóberendezésnek forgó magszórókúpja és ez alatt egy ezzel axiálisan elrendezett, magas­fordulatszámú tárcsaként kiképzett porlasztószer­kezet van. A 157 070 sz. magyar szabadalmi leírás szerinti berendezés az előbbinek szilárd, porszem csávázó­szerekhez átalakított változata, melynél a magszó­rókúp alatt egy többtárcsás vízporlasztó van elren­dezve, míg a csávázószert oldalról vezetik a már benedvesített szemekre. Itt a csávázás hatékonysága a nedvesítés minőségétől függ. Az ismert megoldások közös hátrányos tulajdon­sága az, hogy a magfüggöny szerkezete közepes csávázási teljesítménynél optimális. Nagyobb meny­­nyiségeknél ennek következtében a magok már részben fedik egymást, kisebb mennyiségeknél pe­dig a függöny szerkezete oly ritkává válik, hogy a permetcseppek nagyrésze maggal való találkozás nélkül jut át a függönyön, így a gép adott teljesít­ményhatárain belül csak közepes értéknél dolgozik optimális feltételekkel, nagyobb teljesítménynél a magfedettség leromlik, kisebb mennyiségeknél pedig a szerfelhasználás válik gazdaságtalanná. A 169 025 sz. magyar leírásból ismert megoldás­nál ezt a jelenséget azzal próbálták megszüntetni, hogy a függönyben lehulló magokat a csávázóper-174204

Next

/
Thumbnails
Contents