174201. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet nyomás alatt álló áramló folyadék nyomásának és hozamának szabályozására
7 174201 8 tezett folyamatok ismét lejátszódnak. Megjegyezzük, hogy az egymást követő nyomáscsökkenési-nyomásnövekedési periódusok tényleges szélső értékei egymáshoz viszonylag közel vannak, tehát az 5 házból a 2a csonkon át távozó folyadék nyomása gyakorlati szempontból konstansnak, és az elérni kívánt, csökkentett p2 értékűnek tekinthető, másszóval a nyomásingadozások gyakorlati szempontból elhanyagolhatók. A 15 váll f felületének és a rugóerőnek, valamint a 9, 13 és 10, 14 átbocsátónyílások c magasságának (x hossztengely irányú méretének) egymással történő összehangolása útján egyébként a szabályozási ingadozások minimálisra szoríthatók. A 21 rugó ereje a 20 karima állításával — a rugó y hosszúságának változtatásával — szabályozható. A találmány szerinti szerkezetnek a fentiekben leírt módon történő használatával, illetve üzemeltetésével tehát olyan nyomásszabályozási feladatot tudnak megoldani, amelynél a nyomóoldali Ti térben a folyadék p! nyomása szinte tetszőleges lehet, a T2 térben pedig a folyadék csökkentett p2 nyomása igen szűk, gyakorlatilag elhanyagolható határok között marad. A szerkezet azonban alkalmas nemcsak a nyomás, hanem a (víz)hczam szabályozására is. Erre az ad lehetőséget, hogy a 11 második szabályozóelem nemcsak az x hossztengely irányában fel-le mozgatható, hanem a tengely körül is elforgatható a 26 kar segítségével, amely a 19 karimához van mereven rögzítve. A 19 karima második 11 szabályozóelemhez — annak pedig, az 5 házon kívül elhelyezkedő 18 hengeres részéhez - van a kettős, nyű a irányú mozgását megengedő módon csatlakoztatva. Az elforgatási művelethez oldjuk az íves 22, 23 nyílásokon átvezetett fejes 22a, 23a csavarokat, a második 11 szabályozóelemet az x hossztengely körül a szolgáltatni kívánt vízhozam biztosításához szükséges mértékben elforgatjuk, majd a csavarok meghúzásával az új átfolyási keresztmetszetet rögzítjük, és a kívánt vízhozamot stabilizáljuk. A 4. ábrán a 9, 13 és 10, 14 átbocsátónyílások teljes átfedésben vannak, tehát az átfolyási keresztmetszet maximális. Az 5. ábra az elforgatás utáni helyzetet mutatja, itt az átfolyási keresztmetszet a sraffozott területre csökkent, ennek megfelelően csökkent a vízhozam is. A 6. ábrán a találmány szerinti szerkezet átbocsátónyílásainak egy további előnyös kialakítási lehetőségét tüntettük fel az első 4 szabályozóelem 7 hengeres részét kiterítve, a szerkezet belseje felől nézve ábrázoltuk, és a második 11 szabályozóelem e mögött ugyancsak kiterített helyzetben van. A 7 hengeres részben kialakított 9a és 10a átbocsátónyílások alakja a 12 hengeres részben kiképzett 13, 14 átbocsátónyílásoktól eltérően kiterített nézetben tekintve nem szabályos, derékszögű négyszög alakú, hanem szabálytalan alakú, a 6. ábra szerinti kiindulási helyzetben több irányban is meghaladják a méretei a 13, 14 nyílások méretét, másrészt viszont 29, 30 ferde oldalai környezetében a 13, 14 átbocsátónyílások saroktartománya van lefedve. A 31a, 31b átfolyási keresztmetszeteket a kiindulási helyzetben sraffozással jelöltük. Könnyen belátható, hogy a második 11 szabályozóelemnek az első 4 szabályozóelemhez viszonyított centrális X hossztengely körüli elforgatásával (1. ábra) a vízhozam meglehetős finomsággal, tág határok között változtatható akkor is, amikor a szerkezet nyomáscsökkentő funkcióját már folyamatosan végzi, ami — amint a fentiekben már kifejtettük — csak a 21 rugó erejének és a 15 váll felületének a függvénye. Ha viszont a második 11 szabályozóelemet elfordítjuk, ezzel a sraffozott 31a, 31b átfolyási keresztmetszeteket a legkülönfélébb hozamszabályozási feladatokhoz tág határok között változtatjuk, aminek eredményeként azonos nyomáson különféle vízhozamok bocsáthatók át, és természetesen - a 22a, 23a fejes csavarok rögzítésével — a kívánt vízhozam értékek stabilizálhatok. A találmány természetesen nem korlátozódik a fent ismertetett kiviteli példára, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos változatban megvalósítható. Szabadalmi igénypontok: 1. Szerkezet nyomás alatt álló áramló folyadék nyomásának szabályozására, amely szerkezetnek nagyobb nyomású folyadék bebocsátására és csökkentett nyomású folyadék kibocsátására szolgáló nyílása van, azzal jellemezve, hogy a bebocsátónyílással (1) kapcsolatban álló, az atmoszférától zárt belső terű (Tx) legalább egy átbocsátónyílással (9, 10) rendelkező, rögzített helyzetű első szabályozóeleme (4), kívülről erre illeszkedő, ehhez képest rugó (21) ereje ellenében elmozgatható, legalább egy, az első szabályozóelem (4) átbocsátónyílásával (9, 10) fedésbe hozható átbocsátónyílással (13, 14) rendelkező második szabályozóeleme (11), valamint a két szabályozóelemet (4, 11) az átbocsátónyílások (9, 10, 13, 14) tartományában térközzel (T2) körülvevő, a csökkentett nyomású folyadék kibocsátónyílásával (2) kapcsolatban álló zárt háza (5) van, amelyen belül a mozgatható második szabályozóelem (11) a zárt ház (5) terében (T2) bekövetkező nyomásnövekedés hatására a rögzített helyzetű első szabályozóelemhez (4) viszonyított elmozdulását, ezzel az átbocsátónyflások (9, 10, 13, 14) átfedése mértékének változását eredményező felülettel rendelkezik, például vállal (15) vagy hasonlóval van ellátva. 2. Szerkezet nyomás alatt álló áramló folyadék nyomásának és hozamának szabályozására, amely szerkezetnek nagyobb nyomású folyadék bebocsátására és csökkentett nyomású folyadék kibocsátására szolgáló nyílása van, azzal jellemezve, hogy a bebocsátónyílással (1) kapcsolatban álló, az atmoszférától zárt belső terű (T2) legalább egy átbocsátónyflással (9) ellátott hengeres résszel (7) rendelkező első szabályozóeleme (4), valamint erre kívülről koncentrikusan illeszkedő, legalább egy átbocsátónyílással (13) ellátott hengeres résszel (12) rendelkező második szabályozóeleme (11) van, amely az első szabályozóelemhez (4) képest a közös centrális hossztengely (x) mindkét irányában - az egyik irányban (ai) rugó (21) erq'e ellenében — elmozgathatóan van elrendezve, és a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
