174200. lajstromszámú szabadalom • Berendezés víz derítésére és/vagy lágyítására

3 174200 4 kívánt hatásfoknövekedást. Túlnyomásos berende­zésként ez a megoldás nem alkalmazható. A találmány feladata, hogy a jelenleg ismert hasonló célú megoldások hátrányait kiküszöbölő olyan berendezést szolgáltasson, amely lágyításra és]vagy derítésre alkalmas, gyártása és szerelése egyszerű, hatásfoka magas, következésképpen a be­rendezésméretek viszonylag kicsik. Ezt a feladatot a találmány értelmében olyan berendezés segítségével oldottuk meg, amelynek hengeres felső tartályrésze, ahhoz csatlakozó, lefelé csökkenő keresztmetszetű, kúpos alsó tartályrésze, nyersvíz- és vegyszerbevezető-, tisztítottvíz-elvezető-, valamint iszapelvezető szervei vannak, és amelyre az jellemző, hogy a kúpos tartályrészben centrá­lisán elrendezett bevezetőszerkezete van, amelynek alul zárt, felül pedig fedőlappal és fenéklappal közrefogott, turbinaszerű lapátkoszorúval rendel­kező bevezetőfejbe torkolló hengeres betápláló­edénye van, amelybe tangenciálisan nyersvízbeve­zető cső torkollik, és a lapátkoszorú lapátjai a közülük kilépő folyadéknak perdületet adó és ez­által azt csavarvonalszerű pályákon feláramlásra kényszerítő módon vannak kiképezve. Egy további előnyös találmányi ismérv szerint a hengeres tartályrész felső tartományában a csavar­vonalszerű részáramokat lényegében egyenesvonalú áramokká alakító áramlásszabályozó szerkezet van elrendezve. Célszerű továbbá, ha a berendezésnek centrális helyzetű, a bevezetőszerkezet felett elhe­lyezkedő iszapfölöző tölcsére, valamint alul a kú­pos tartályrész folytatásában iszapgyűjtő zsompja van, rnimellett az iszapfölöző tölcsér alsó részéből a bevezetőszerkezeten centrálisán átvezetett iszapki­vezető cső torkollik ki. A találmány előnyei a következők: A találmány szerinti bevezetőszerkezettel létre­hozott áramlás eredményeként - amelynek során a turbinaszerű lapátok közül kilépő részáramok for­gási sebessége a hengeres rész fala felé haladva csökken, és az ennek következtében a részáramok­ban fellépő nyíróerők belső turbulenciát okoz­nak - a víz és vegyszer rendkívül intenzíven keve­redik egymással, ami növeli a reakciósebességet, következésképpen a berendezésben a szükséges tar­tózkodási idő csökken. A felületi terhelés növel­hető, és az áramlásszabályozó betét alkalmazásának eredményeként messzemenően egyenletessé is te­hető, a berendezésben ún. ,droit” terek kialakulá­sának a lehetőségét kiküszöböltük. A berendezés nem érzékeny a vízben levő lebegő szennyeződésre, sem a magnéziumkeménységre. A berendezésnek - ellentétben a legtöbb jelenleg ismert hasonló célú megoldással - nincsenek forgó, könnyen meg­­hibásodó alkatrészei, sem nehezen, körülményesen gyártható és szerelhető szerkezetrészei. A találmány szerinti iszapfölözési megoldás- állandó szintű le­begő iszapfüggönyt biztosít, amellyel az iszapfel­törés elkerülhető. Emellett az iszapfölözés művelete automatizálható. A berendezés túlnyomás alatt is üzemeltethető, ez esetben nem szükséges azt ma­gasan elhelyezni, vagy a vizet újból átemelni ah­hoz, hogy a víz a lágyít ási és/vagy derít ési fázist kővető berendezésrészeken is áthaladjon. Lényeges előnye a berendezésnek, hogy akár lágyításra, akár derítésre, akár a két művelet egyidejű végrehajtá­sára alkalmas. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek annak né­hány előnyös kiviteli példáját, valamint egyes szer­kezeti részleteit tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés túl­nyomásos kiviteli példáját a 2. ábrán bejelölt B—B vonal mentén vett függőleges metszetben mutatja, a 2. ábra az 1. ábrán feltüntetett A—A vonal mentén vett metszet, a 3. ábra a vízbevezető szerkezetet nagyobb méretarányú perspektivikus nézetben szemlélteti, a 4. ábra az áramlásszabályozó betét nagyobb méretarányú perspektivikus nézete, a rajz az iszap­fölöző tölcsér egy részletét is tartalmazza, az 5. ábra a találmány szerinti berendezés egy atmoszférikus nyomáson üzemelő kiviteli példáját az 1. ábra szerintivel azonos függőleges metszetben tünteti fel. Az 1. és 2. ábra szerinti, túlnyomás alatt mű­ködő berendezésnek 1 hengeres tartályrésze és alul ahhoz csatlakozó, lefelé csökkenő keresztmetszetű 2 alsó csonkakúp alakú tartályrésze van. Az 1 hengeres tartályrészt felül a nyomásálló, alulról nézve homorú 3 fedél zárja le, amely 3a peremek­kel és (nem ábrázolt) csavarokkal kapcsolódik a 2 tartályrészhez. A 3 fedél csúcspontján 11 vízkive­zető csonk helyezkedik el. A tartály az la tartó­­hengeren áll. A 2 kúpos tartályrészhez alul centrálisán az egészében 4 hivatkozási számmal jelölt iszapzsomp csatlakozik, amely felső 4a hengerer rc'zből és alsó 4b kúpos részből áll. A 4 iszapzsomp felett, a 2 kúpos tartályrész alsó tartományában van elren­dezve az egészében 5 hivatkozási számmal jelölt és a 3. ábrán részletesebben szemléltetett bevezetőszer­kezet, e felett pedig a 6 iszapfölöző tölcsér, amely felső 6a hengeres részből és alsó 6b kúpos részből áll. Ez utóbbitól torkollik ki a 7 iszapelvezető cső, amely centrálisán áthúzódik az 5 bevezetőszerke­zeten, és a 4 iszapzsomp 4b alsó kúpos részének oldalfalán lép ki az iszapzsompból. Fontos része a berendezésnek az 1 tartályrész felső tartományában elrendezett 8 áramlásszabályozó betét, amely 8a peremével a 3a peremek közé befogva kerül rögzí­tésre, és amelynek szerkezeti felépítése a 4. ábrán jól látliató. A lágyítandó és/vagy derítendő nyersvíz bevezetésére a 9 cső szolgál, amelynek a tartályon kívül derítőszer adagolására szolgáló 9a csőcsonkja van, és amely az 5 bevezetőszerkezet centrális alsó 15 hengeres betáplálóedényébe tangenciálisan tor­kollik be. A 10 cső főként lágyftószer, elsősorban mésztej bevezetésére szolgál, amely ugyancsak tan­genciálisan torkollik a 15 betáplálóedénybe, azon­ban a 9 cső irányával ellentétes irányból, és a 15 edény ellentétes oldalán, a 9a, 10a betorkollási helyek előnyösen 180°-os Szögben helyezkednek el egymáshoz viszonyává (2. és 4. ábra). A 9 és 10 csövek a 4a teret határoló oldalfalhoz rögzíthetők. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents