174184. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés granulátum előállítására
3 174184 4 kialakított szemcsékből létesített örvényágyia juttatják. A fentiekben ismertetett és ismertté vált, örvényágyas granuláló eljárásnál még kevésbé szabályozható a szemcséknek a permetezési zónán való áthaladási száma. Ezeknél az eljárásoknál tehát fokozott mértékben fontos a szemcseátmérő szórása, amennyiben el akarjuk kerülni, hogy különleges intézkedéseket kelljen alkalmazni. Az említett ismert eljárás kivitelezésére szolgáló berendezés kúposfenekű hengeres edényből áll, melyben központi nyíláson keresztül táplálják be a felfelé irányuló gáz-áram létesítésére szolgáló levegőt és szórófej vagy hasonló eszköz segítségével porlasztják a granulálandó folyadékfázist. Az edény- a kúposfenék fölött bizonyos távolságra - túlfolyócsővel rendelkezik, ezen keresztül vezetik el az edényből a képződött szemcsék egy részét. A nem elvezetett szemcsék a fal és a fenék mentén lefelé mozognak, ahol újból találkoznak eloszlatott folyadékfázissal megterhelt, felfelé áramló gázzal, mely ezeket a szemcséket magával ragadja. A felfelé irányuló gázáram teljes magasságában minden oldalon nyílt kapcsolatban van az edény azt körülvevő zónájával és így az ebben a zónában levő szemcséket a gázáram teljes magasságban elragadja, úgyhogy egyrészt nem érintkezik azzal a zónával, ahol a folyadékfázis eloszlása történik. Másrészt — mint arra utaltunk - egyes szemcsék a gázáramot már megfelelő megszáradás előtt elhagyják. A találmánnyal az a célunk, hogy az említett hátrányokat kiküszöböljük. A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy a már képződött szemcséket kizárólag a gázáram alsó részéhez adjuk, ahol a folyadékfázist eloszlatjuk, az ily módon megterhelt gázáramot szemcsék és folyadékfázis további betáplálása nélkül felfelé áramoltatjuk és a legalább részben megszilárdult folyadékfázissal bevont szemcséket kizárólag a gázáram felső végén választjuk ki. Ezáltal a szemcsék minden körforgásnál érintkezésbe kerülnek a folyadékfázissal, míg a szemcsék tartózkodási idejének a szórása lényegesen kisebb, mint az ismert eljárásoknál. Ezenkívül a szemcsék rendkívül szabályosan, héjszerűen épülnek fel és a szemcseátmérő szórása nagyon kicsi. Az általunk lefolytatott kísérletek bebizonyították továbbá, hogy az előzőekben hivatkozott 962 26S számú brit szabadalmi leírás szerinti eljárás során nagyobb gázbuborékok képződése következtében nem volt lehetséges a szemcseágyban stabil körülményeket létrehozni, ami ezzel szemben a találmány szerinti eljárásnál minden nehézség nélkül megvalósitható. Az eljárás egy előnyös foganatosítási módját az jellemzi, hogy a folyadékfázis mennyiségétől és víztartalmától függően a bevezetendő gáz mennyiségét és hőmérsékletét, valamint a szilárd részecskéknek a gázzal való érintkezési idejét úgy választjuk meg, hogy a lehűléskor és kristályosodáskor felszabaduló hőmennyiség elegendő legyen ahhoz, hogy száraz terméket kapjunk és így a külön szárítás feleslegessé válik. Száraz terméken itt olyan anyagot értünk, amelynek a szemcséi a granulálás során a megengedett határon túl nem ragadnak össze. Minden egyes termékre a legnagyobb megengedhető végső víztartalom természetesen más-más érték. Ennek az előnyös foganatosítási módnak legfőbb előnye az, hogy a folyadékfázis hőtartalmát gazdaságosan hasznosítjuk. A találmány az itt leírt eljárás kivitelezésére alkalmas berendezésre is kiterjed. Ennek a berendezésnek jellegzetes része egy függőleges felszállócső, amelynek az alsó részét egy a szilárd szemcsék bevitelére szolgáló bevezető tároló fogja körül, amellyel nyűt kapcsolatban áll, valamint olyan eszközökkel rendelkezik, amelyeknek a segítségével egy folyadékfázist lehet eloszlatni valamely gázáramban a cső egész kerületén, továbbá a gázáram létrehozására alkalmas eszközökkel van ellátva és a cső felső része a szemcsék felfogására szolgáló, elvezető csővel rendelkező, térhez csatlakozik. A találmány egy előnyös kiviteli alakja esetén több függőleges cső egy közös bevezető tárolóval áll kapcsolatban. A találmány egy másik előnyös kiviteli alakjára az jellemző, hogy több cső egy közös felfogó térrel áll összeköttetésben. A találmányt rajz alapján közelebbről is szemléltetjük, de a találmány nem korlátozódik csupán a rajzon bemutatott megoldásra. Valamely függőleges 1 felszállócső alsó részén egy a szilárd szemcsék bevitelére alkalmas 2 bevezető tárolóval áll összeköttetésben. Ebben a bevezető tárolóban egy 3 szórófej van elhelyezve, amelynek a segítségével folyadékot - olvadékot, oldatot vagy szuszpenziót — a cső kerületén eloszlatunk. E szórófej torkolata kevéssel a bevezető tároló kúpos részének a hengeres részébe való átmenete felett helyezkedik el azért, hogy elkerüljük az anyaglerakódást ebben az átmeneti részben, amely a cirkulációt károsan befolyásolná és végül lehetetlenné tenné. A cső beömlőnyílása lefelé szélesedően lehet kialakítva, ezzel jelentős mértékben gátolható a belső csőfalon történő anyaglerakódás. Ezt a folyadékot a 12 vezeték, a 22 szivattyú és a 4 vezeték útján egy 11 edényből vezetjük be. A bevezető tároló ugyanakkor az S vezeték útján egy 23 fúvókával vagy kompresszorral van összekötve. A felszállócső a felső részén egy 6 térhez kapcsolódik, amely a képződött szemcsék felfogására és a levegő kiválasztására szolgál. A 6 tér alja a levegő bevezetését elősegítő eszközökkel, így pórusos vagy perforált közti fenékkel, lehet ellátva. A levegővel ugyanis a térben összegyűlt szemcséket mozgásban lehet tartani és így azok összecsomósódását meg lehet akadályozni. A vivőgázt a 7 vezetéken át egy 8 ciklonhoz vezetjük, ahol a gázban levő port leválasztjuk. A tisztított gázt a 9 vezeték segítségével, például egy hőcserélőhöz vezetjük, s még meglevő hőtartalmának a visszanyerésére. A leválasztott port a 10 vezetéken át egy 11 edénybe visszük, amelyet a 21 vezetéken át beáramló friss folyadékkal felvetetünk. A 6 tér még egy 13 elvezető csővel is el van látva, amelyen át a keletkező szemcsék egy része közvetlenül visszakeverhető a bevezető tárolóba. Nagyon egyszerű felépítésű berendezéshez jutunk 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 éO <5 2
