174178. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szűk forrásponttartományú kenőolajpárlatok kinyerésére vákuum előlepárlással és redesztillálással
3 174178 4 a) az alapanyagnak - minőségétől függően — megközelítőleg 1/3 részét egy első vákuum-előlepárló oszlopba vezetjük, itt vízgőzzel sztrippeljük, gudron kiválasztása mellett és a cirkulációt szolgáló reflux célszerű elhagyásával, valamint az oszlop különböző szintjén történő megcsapolásával a folyékony széles forrásponttartományú kenőolajpárlatot előnyösen két vagy több folyadékáramban nyerjük ki, b) az itt nyert gudront és az alapanyag fennmaradt, megközelítőleg 2/3 részét egy második vákuum-előlepárló oszlopba vezetjük, vízgőzzel sztrippeljük és a megnövelt mennyiségű gudron kiválasztása mellett gőzállapotú széles forrásponttartományú kenőolaj párlatot nyerünk ki, c) az a) szerint nyert gőzállapotú széles forrásponttartományú kenőolaj párlatokat — ismételt melegítés nélkül — mélyebben levő ponton, a b) szerint nyert folyékony széles forrásponttartományú kenőolajpárlatot ennél magasabban levő ponton vezetjük be a vákuum-redesztilláló oszlopba, d) itt a széles forrásponttartományú kenőolajpárlatokat vízgőzzel sztrippeljük és szűk forrásponttartományú kenőolajpárlatot nyerünk ki. Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezésnek legalább két vákuum-előlepárló oszlopa, egy vákuum-redesztilláló oszlopa van. Az alapanyagot és a vízgőzt az első és második előlepárló oszlopba megosztottan bevezető tápvezetékek, továbbá az első vákuum-előlepárló oszlop egy vagy több megcsapolási helyét a vákuum-redesztilláló oszloppal összekötő megfelelő számú csővezetékek, valamint az első vákuum előlepárló oszlop alját a második vákuum-előlepárló oszloppal összekötő, gudron-szállító csővezeték ugyancsak része a berendezésnek. Ezzel kapcsolatosan megjegyezzük, hogy a berendezés első és második vákuum-előlepárló oszlopa egy egységben is el lehet helyezve. A találmánynak számos előnye van: — új berendezés létesítése esetén a találmány szerinti két kisebb méretű vákuum-előlepárló oszlop beruházási költsége kisebb, mint a régi eljáráshoz szükséges egyetlen nagyobb vákuum-előlepárló oszlopé, — megtakarítható — az ismételt melegítés elmaradása következtében - a szükségtelenné váló csőkemence beruházási és üzemelési költsége, — már meglevő üzemnek a találmány szerinti átalakítása esetén megnő a vákuum-lepárló oszlopok - és ezzel az egész üzem - teljesítőképessége, mivel a gőzök áramlási sebessége csökken, — a gőzök áramlási sebességének csökkenése folytán kevesebb gyantás-bitumenes anyag kerül az olajpárlatba, ezért javul a párlat minősége, — mind új berendezésekben, mind a találmány szerint átalakított régi üzemekben a közbeiktatott, ismételt melegítés elmaradása következtében - tehát a kevesebb alkalommal történt nagyhőfokú melegítés következtében - a kőolajok értékes alkotórészei: a nagymolekulájú szénhidrogének kevésbé károsodnak —, ezért a további feldolgozás során a kenőolajfinomító üzemekben, a szelektív vagy hidrogénező finomító üzemekben, a paraffinmentesítő üzemekben, az utófinomító üzemekben stb. többlet-termelés érhető el. A következőkben - az eddig alkalmazott eljárással összevetve — találmányunkat annak egy példájával kapcsolatosan, a mellékelt rajzokra való hivatkozással részletesebben is megmagyarázzuk. A rajzok közül az 1. ábra az eddig használt eljárás, a 2. ábra pedig a találmány szerinti eljárás technológiai vázlata. Ezek a rajzok a technológiához szükséges berendezések vázlatának is tekinthetők, az egyszerűség és könnyebb áttekinthetőség érdekében a csővezetékeket és a rajtuk átáramló anyagokat (folyadékokat, gőzöket) azonos jelekkel jelöltük. Az 1. ábrán a hagyományos eljárást mutatjuk be. Az eljárás — céljának megfelelően — a 30 vákuum-redesztilláló oszlopból a 37 vezetéken vákuumgázolajat, a 32 vezetéken könnyűpárlatot, a 33 vezetéken középpárlatot és a 35 vezetéken nehézpárlatot, összesen tehát négy szűk forrásponttartományú frakciót nyerünk ki. A 30 vákuum-redesztilláló oszlopba a széles forrásponttartományú kenőolaj párlatot a 21 vezetéken 345 °C hőmérsékleten tápláljuk be és a 22 vezetéken át vízgőzt vezetünk be, amellyel a sztrippelést végezzük. A 30 oszlop felső részéből a 34 vezetéken vízgőz távozik. A 31 vezetéken kilépő gázolajnál a 36 vezetéken át refluxot is alkalmazunk. A széles forrásponttartományú kenőolaj párlatok kinyerésére a 10 vákuum-előlepárló oszlop szolgál. Ebbe az 1 vezetéken vezetjük be a pakúra alapanyagot, a 2 vezetéken a vízgőzt, amivel a sztrippelést végezzük. A cirkuláció elősegítésére a 3 vezetéken 4 refluxot alkalmazunk. A 10 oszlop csúcsán a 12 vezetéken át vízgőz távozik, az oszlop felső részét megcsapolva pedig a 11 vezetéken a 14 refluxot alkalmazzuk, és a 15 vezetéken nyerjük ki a széles forrásponttartományú kenőolajpárlatot, míg a 10 oszlop alján a 13 vezetéken át gudron távozik. Mivel a 15 vezetéken kinyert széles forrásponttartományú, folyékony kenőolajpárlat hőmérséklete csak 220 °C és a 30 redesztilláló oszlopba ezt 345 °C hőmérsékleten kell betáplálnunk, közben a 20 csőkemencében ismételt melegítést kell alkalmaznunk, ehhez a 10 előlepárló oszlopba bevezetett alapanyag és vízgőz felmelegítéséhez felhasznált összes hőenergiának mintegy 20%-ára van szükség. A 2. ábrán bemutatott vázlat szerinti berendezésben a 10 előlepárló oszlop helyett két kisebb, 10a és 10b előlepárló oszlop van, változatlan a 30 vákuum előlepárló oszlop, több csővezetékre van szükség, de elmarad a 20 csőkemence. A találmányunk szerinti eljárásban a 30 vákuum redesztilláló oszlopból ugyanolyan mennyiségű és hőfokú párlatokat nyerünk ki a 31, illetve 37, a 32, 33 és 35 vezetékeken át, mint a hagyományos eljárással. Ehhez az 1. ábrán ábrázolt 21 vezetéken át betáplált közeggel azonos hőáramú széles forrásponttartományú közeget kell betáplálnunk. Ezt eljárásunkkal a következőképpen szolgáltatjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
