174162. lajstromszámú szabadalom • Vágóhorog
3 174162 A találmány szerinti vágóhoroggal nemcsak az akasztás végezhető el könnyebben, mint az ismert megoldásoknál, hanem a kis torokív és a V-alakban hozzá csatlakozó szorítószár biztos befogást és tartást biztosít. Akasztáskor a hús a hegyen és a szorítóíven végigcsűszik, majd a szorítószár és a szár közé beszorul. A kis hajlítási sugár és az inflexiós kiképzésű szorítóív—hegy szakasz következtében a vágóhorog terhelő nyomatékának karja kicsi lesz, így a kihajlás veszélye kisebb. A találmányt a továbbiakban egy kiviteli példa kapcsán, a rajz alapján ismertetjük részletesebben, amelyen az 1. ábra a találmány szerinti vágóhorog előlnézete, és a 2. ábra a vágóhorog oldalnézete. Az 1. ábrán vázolt vágóhorog 1 szárból, 2 torokívből, 3 szorítószárból, 4 szorítóívből és 5 hegyből áll, amelyek éles törés nélkül folyamatosan csatlakoznak egymáshoz. A 2 torokív az ismert vágóhorgok torokívénél kisebb görbületi sugarú, és mintegy 120°-os ívhossz után az 1 szárhoz képest előnyösen 45°-os szögben kifelé irányuló 3 szorítószárhoz csatlakozik. A 3 szorítószár hossza a 2 torokív hosszának mintegy kétszerese, és a végén a 4 szorítóívhez csatlakozik. A 4 szorítóív az 1 szár irányában görbült kiképzésű, az 1 szár felől nézve konvex, ezért az 1 szárral párhuzamos érintője van, amely alatt és felett egyaránt az 1 szár felé szűkülő ívszakaszokat találunk. Az 5 hegy ezzel éppen ellentétes görbületű, tehát az 1 szár irányából nézve konkáv, és keresztmetszete fokozatosan csökken. A 4 szorítóív és az 5 hegy inflexiós pontban csatlakoznak egymáshoz. Az inflexiós pontban húzott érintő célszerűen az 1 szár irányába néz. A vágóhorog torokmélységét az 5 hegy csúcsa és a 2 torokív legalsó pontja közötti távolság, b torokszélességét pedig az 1 szár és az azzal párhuzamos érintő közötti távolság határozza meg. A kedvező merevség feltétele, hogy a b torokszélesség és a t torokmélység egymáshoz viszonyított aránya 1:2 körül legyen. A példakénti kiviteli alaknál a 4 szorítóív enyhén csökkenő keresztmetszetű, majd a keresztmetszet az 5 hegynél folyamatosan, de nagyobb mértékben csökken. Ez a kiképzés egyenszilárdságot közelítő tulajdonságot biztosít a vágóhorognak. A stabilitás növelése érdekében az acélrúdból készített vágóhorgot kovácsolással a horog síkjára merőlegesen ellapítjuk, hogy szélessége a görbületi sugár irányában a legnagyobb nyomatéknak kitett helyen, tehát a 2 torokívnél lehetőleg nagy legyen. Az ellapítással egyidejűleg a 4 szorítóívet, valamint az 5 hegyet, adott esetben pedig a 3 szorítószár egy részét is a vágóhorog síkjához képest mintegy 15°-os 4 szögben kihajlítjuk (2. ábra), hogy az akasztást ezzel is elősegítsük. Használat során akasztáskor a hús könnyen beakad a kifelé hajló és a horogsíkból kiálló 5 hegybe, azon és 5 a 4 szorítóíven végigfutva beszorul az 1 szár és a 3 szorítószár kozott kiképzett lefelé szűkülő V-alakú szakaszba. Ez a szakasz a nyomatékterhelésnek a kis erőkar miatt hatásosan ellenáll, ugyanakkor a V-alakú szorítószakasz a befogott hús helyzetét rögzíti. 10 Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a találmány szerinti vágóhorog a felhasználásnál adódó követelményeket kielégítette, ugyanakkor szilárdsági szempontból megbízható, kellően merev konstrukciót képvisel, amely kisebb méretekben az ismert vágóhorgoknál 15 nagyobb terhelések felvételére is alkalmas. A javasolt alakkiképzés semmilyen különleges gyártástechnológiát nem igényel, könnyen szerszámozható és sorozatgyártásra alkalmassá tehető. 20 Szabadalmi igénypontok 1. Vágóhorog, amelynek szára, ennek folytatását képező torokíve, és csúcsban végződő hegye van, azzal jellemezve, hogy a torokív (2) a szárral (1 ) 35° és 25 55° közötti szöget bezáró szorítószárhoz (3), ez pedig konvexen a szár (1 ) felé görbülő szorítóívhez (4) csatlakozik, és a hegy (5) ívelt kiképzésű a szárhoz (1 ) képest konkáv görbülettel, továbbá a szorítóívnek (4) a szárral párhuzamos érintője, valamint a szár (1) 30 között mérhető távolsággal meghatározott torokszélesség (b) és a torokmélység (t) egymáshoz viszonyított aránya 0,4 és 0,6 között van. 2. Az 1. igénypont szerinti vágóhorog kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a torokív (2) és a torokszéles-35 ség (b) aránya 0,45 és 0,55 között van. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti vágóhorog kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szorítószárnak (3) a szorítóívhez (4) viszonyított aránya 0,45 és 0,55 kozott van. 40 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti vágóhorog kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szorítóívnek (4) a hegyhez (5) viszonyított aránya 1,8 és 2,2 között van. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti vágó-45 horog kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy folyamatosan csökkenő keresztmetszetű szorítóíve (4) van. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti vágóhorog kiviteli alakja, azzal jellemzve, hogy a szorítóív (4) és a hegy (5) a szárhoz képest oldalirányban 50 előnyösen 15°-os szöggel kihajlítottan van kialakítva. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti vágóhorog kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szár (1) és a hegy (5) közötti szakasza a görbületre merőleges irányban ellapított keresztmetszetű. 1 rajz, 2 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2 80.8773.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató
