174110. lajstromszámú szabadalom • Eljárás reaktív amin-aldehid polikondenzációs termékek előállítására
3 174110 4 a tárolhatóság korlátolt, különösen egyes műgyantakombinációk esetén, nehézfémkomplexek hozzáadása esetén elszíneződés léphet fel. A modern ipari lakkokkal és zománcokkal szemben megnövekedtek a követelmények. Maguk az éterezett karbamid- és melamin lakkgyanták teljesen színtelenek és fényállók. A társműgyantákra (főleg alkidgyanták), melyek a lakkok és festékek nagyobb részét képezik, ezek a kedvező tulajdonságok az esetek nagy részében nem mondhatók el. így például a legnagyobb követelményeket kielégítő modern zománcok reaktív csoportokat tartalmazó akrilsav-, illetve metakril-észter kopolimerek, melyek térhálósításához ugyancsak éterezett amin-formaldehid gyantákra van szükség. Ezen az alapon készülnek például a háztartási gépek, járművek bevonatai is. A találmány célja az ismert megoldások hátrányainak kiküszöbölésével olyan éterezett karbamid-, illetve melamin-formaldehid kondenzátumok előállításának kidolgozása, amelyek az újabb követelményeknek fokozott mértékben megfelelnek, vagyis alacsony szabad formaldehidtartalmű, az új reaktív polimer kötőanyagokkal is jól összeférhető, jó pigmentnedvesítő hatással rendelkező, nagy reaktivitásű és jobb tárolhatóságú termékek előállítását teszik lehetővé. A találmány alapja az a felismerés, hogy a fenti Kívánalmakat teljesen kielégítő éterezett karbamidés/vagy melamin-formaldehid polikondenzátum állítható elő oly módon, hogy a kondenzáció első szakaszát tercier amin(ok), második szakaszát pedig dikarbonsavglicerinmonoklórhidrin-félészter jelenlétében végezzük. Fentiek alapján a találmány eljárás hő-, illetve sav hatására keményedő éterezett karbamid- és/vagy melaminformaldelüd polikondenzációs termékek előállítására karbamid- és/vagy melamin 1-4 szénatomot tartalmazó alkoholban oldott formaldehiddel végzett kondenzációja, majd 1-4 szénatomot tartalmazó alkohollal végzett éterezése útján. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a kondenzáció első szakaszát formaldehidre számítva 0,1—3,0 s%, előnyösen 0,5—1,5 s% terc-amin jelenlétében, a kondenzáció második szakaszát pedig a karbamidra és/vagy melaminra számítva 0,5—6 s%, előnyösen 1,5—3,5 s% dikarbonsav-glicerinklórhidrin-félészter jelenlétében végezzük. A találmány szerinti eljárással alacsony formaldehid-tartalmú, az eddigieknél esztétikailag magasabb színvonalú bevonóanyagok előállítására alkalmas térhálósító komponensként használható polikondenzátum állítható elő. A találmány értelmében célszerűen úgy járunk el, hogy a semlegesített alkoholos formaldehid-oldatban feloldjuk a karbamid vagy melamin egy részét, hozzáadjuk a tercier amint, 65—120°C-on reagáltatjuk, majd a hozzáadjuk a karbamid vagy melamin második részét, és a reagáltatást visszafolyató hűtő használata mellett tovább folytatjuk. Megfelelő reagáltatási idő után a kapott oldathoz alkoholt és dikarbonsav-glicerinmonoklórhidrint adunk, és a pH-t 3,5 és 6,0 közötti értékre állítva be azeotrop desztillációt indítunk be. A reakciót a keletkező reakcióvíz állandó eltávolítása mellett addig folytatjuk, míg a kívánt értékeket el nem érjük. Alkoholos formaldehid-oldatként 1—4 szénatomszámú alkoholok, előnyösen n-butil- vagy izo-butilalkohol 22—48% formaldehidet tartalmazó oldatát használjuk, melyet szükség esetén híg alkálihidroxid-oldattal semlegesítünk. Az első lépcsőben célszerűen a karbamid és/vagy melamin 32—75%-át reagáltatjuk az alkoholos formaldehid-oldattal, és a második lépcsőben adjuk hozzá a visszamaradó részt. Tercier aminként a formaldehid-tartalomra számítva 0,1—2,5% trietilamint, metil-dietilamint, tripropilamint, triizopropilamint, tributilamint, triizobutilamint, dietil-propilamint, dipropil-etilamint vagy dipropil-butilamint használhatunk. A karbamid és melamin mellett előnyösen használhatjuk azok keverékét is. Alkoholként a reakció későbbi fázisában rendszerint ugyanazt az alkohol-típust használjuk, amiben az előkondenzáció fázisában használt formaldehid oldva volt. Az alkohol hozzáadása után adjuk a kondenzátumhoz a karbamidra, illetve melaminra számított 0,5-6 s% mennyiségben az alábbi általános képletnek megfelelő dikarbonsav-glicerinmonoklórhidrin-félésztert : hooc-r-coo-ch2 -ch-ch2 -oh I Cl ahol R a dikarbonsav, előnyösen öxálsav, borostyánkősav, almasav, borkősav, adipinsav, szebarinsav, orto-, tere- vagy izoftálsav, tetrahidroftálsav, hexahidroftálsav, maleinsav vagy fumársav karboxil-csoportoktól mentes részét jelenti. A pH beállításához a felsorolt savakat és/vagy foszforsavat, hangyasavat vagy ecetsavat lehet használni. A találmány szerinti eljárás főbb előnyei a következők: a) Kiválóan összefér a térhálósítható műgyanták széles skálájával. b) Pigment-nedvesítőképessége kitűnő. c) Hígítószertűrőképessége (kicsapásos titrálás nagyobb az eddig ismert termékekénél. ű) Szabad formaldehid tartalma s ezzel összefüggésben légszennyező hatása az eddigieknél lényegesen kisebb. e) Tárolhatósága nagyobb az eddig gyártott típusokénál. f) A felhasználásával készült lakkokból és festékekből készült bevonatok esztétikailag előnyösebb megjelenésűek. A találmány szerinti eljárással előállított reaktív amin-formaldehid polikondenzációs termékeknek az ismert eljárásokkal gyártottakkal szembeni előnyeit az alábbi táblázat adataival mutatjuk be: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
