174107. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés anyagáram és energiaáram- hálózatok statikus és dinamikus vizsgálatára

3 174107 4 Fenti lényegi okok mellett kényelmi szempon­tok - mint pl. a programozás rugalmassága és a számológéphez való jobb hozzáférhetőség - indo­kolják, hogy folyamatmodellezésre, szimulálásra és hálózattervezési feladatokhoz elterjedt az analóg számológép, ill. analóg modell alkalmazása. Az általános célú analóg számológép hatékony és dinamikus segédeszköz lehet a tervezőmérnök kezében. Terjedelmes, nemlineáris hálózat vizsgála­tára azonban felépítésénél fogva alkalmatlan esz­köz. Ennek egyik oka az analóg számológép alap­vető tulajdonsága, az, hogy az anyag és energia­­áram-hálózatban szereplő hajtóerőnek (mely pl. a nyomáskülönbség vagy hőmérsékletkülönbség) és az áramnak (mely pl. térfogatáram v. hőáram) egya­ránt villamos feszültség felel meg. Ezáltal az anyag- és energiaáram-hálózatra vonatkozó csomóponti tör­vény érvényrejuttatása minimálisan a csomópontok számával azonos mennyiségű műveleti erősítőt igé­nyel. Mivel a hálózatok nemritkán többszáz csomó­pontot tartalmazhatnak, csak a legnagyobb analóg számítógépek jöhetnének számításba. Ugyanakkor még ezek sem lennének alkalmasak a nagyszámú nemlineáris állapotfüggvény modellezésére. Példa­képpen felidézzük a Solartron 247-es nagyteljesít­ményű, modern analóg számológép adatait: 247 db erősítőt és mindössze 6 db 10 szegmensű függvény­­generátort, és 6 db elektronikus szorzót és szervo­­szorzót tartalmaz. A problémát analóg célszámológéppel, helyesebb elnevezéssel analóg célmodellel lehet megoldani. Anyagáram-hálózatok vizsgálatára alkalmazható né­hány ismert megoldású analóg célmodell közös jellemzője az, hogy a nyomáskülönbségnek villamos feszültség, a térfogatáramnak villamos áram felel meg. Ezzel a modellezéssel megtakaríthatók a cso­móponti műveleti erősítők, és áttekinthetőbbé válik a modell programozása: az anyagáram-hálózat topo­lógiája megegyezik az analóg modell villamos háló­zatának topológiájával. A nemlineáris állapotfügg­vények modellezésére különböző megoldások ter­jedtek el. Alkalmaznak diódás függvénygenerátoro­kat, melyek a kívánt függvényalakot egyenes szaka­szokból összerakott töröttvonal függvénnyel közelí­tik meg. Alkalmaznak különböző félvezetőeszközök karakterisztikáinak felhasználásával áram-, vagy fe­szültségfüggő elemeket, továbbá ismeretesek ter­mikusán, hőmérsékletváltozással módosított, nem­lineáris villamos karakterisztikán alapuló (pl. izzó­lámpás) megoldások. Használhatók lennének az analóg célmodellben az analóg számítógépek nem­lineáris elemei is (pl. szervo függvénygenerátor, katódsugárcsöves függvénygenerátor, különböző gör­bekövető eljárások), de ezek túlságosan drága ele­mek. Minden ismert megoldás közös jellemzője az, hogy az állapotfüggvény generálása áganként, helyi­leg történik. Ebből következik az, hogy minden nemlineáris tag modellezésére különálló egységet kell alkalmazni. Ez különösen akkor szembetűnően sajnálatos, ha az anyagáram- vagy energiaáram-háló­­zat egyes ágainak nemlineáris állapotfüggvénye azo­nos jellegű. A jelenleg ismert analóg modelleknél nincs lehe­tőség arra, hogy az azonos függvényalakot egyetlen központi egység nagypontosságú és stabilitású függ­vénygenerátorával állíthassuk elő, pedig jó lehetőség nyílna erre, pl. a turbulens áramlási tartományban dolgozó anyagáram-hálózatnál, melynek minden egyszerű ellenállástagja négyzetes karakterisztikájú, azaz az ágankénti árammal négyzetesen arányos a feszültségesés. Az ismert analóg célmodellekben az ágankénti nemlineáris állapotfüggvény a modellezés teljes idő­tartama alatt mindenkor a pillanatnyi munkapont­nak megfelelően, a lehetőséghez képest pontosan betartott, beszabályozott értékű, állapotú. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy a modellezés az üzembe­helyezés után igen rövid idő alatt szolgáltatja a feladat megoldását. Ez a kétségkívül kényelmes tulajdonság az analóg szimulátorok néhány speciá­lis, szabályozási körökben való alkalmazásán kívül nem feltétlenül kívánalom. Sőt, éppen ez a tény választja el az analóg modellezést a szekvenciális módszerektől a legélesebben. Felismertük, hogy az analóg modell működése jelenleg ismert formáiban élesen elválik a szekvenciális módszerektől, melyek pedig különösen a dinamikus vizsgálatok területén járnak számottevő előnnyel. Célunk, hogy a találmányunkkal olyan eljárást és berendezést, különösen iterációs analóg-digitális modellt alakítsunk ki, amely főként nemlineáris anyagáram- és energiaáram-hálózatok statikus és di­namikus vizsgálatára alkalmas, és amely a bevezető­ben felhozott hátrányoktól mentes, rugalmasan programozható, nagypontosságú, egyszerűbb, meg­bízhatóbb és olcsóbb megoldás valamennyi ismert, más szempontból azonos követelményrendszerű el­járásnál és berendezésnél. Elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy bár ön­magában sem a hibrid (analóg-digitális) számológép, sem az iterációs analóg modell fogalma nem isme­retlen, találmányunkat úgy funkciója, mint a meg­oldás elve és annak megvalósítása élesen elkülöníti az ismert hibrid számológépektől és modellektől, ezért összehasonlító értékelést nem adhatunk. A kitűzött célt találmányunk szerint olyan el­járással, valamint ez utóbbi foganatosítására alkal­mas berendezéssel érjük el, amelynél egy villamos analóg modell biztosítja a nemlineáris anyagáram­­vagy energiaáram-hálózatra vonatkozó huroktörvény és csomóponti törvény érvényesülését. Ebben az analóg egységben értelemszerűen az anyagáram­­vagy energiaáram-hálózatban értelmezhető hajtóerő­nek villamos feszültség, és az áramnak villamos áram felel meg. Az egyes ágak állapotfüggvényét - mely lehet statikus, ill. dinamikus állapotfügg­vény is — áganként beépített, speciális, a kívánt értékűre beállítható elemi függvénygenerátorok ál­lítják elő. (Egymástól eltérő program szerint beál­lítható elemi ágfüggvényeket előállító függvénygene­rátort a továbbiakban elemi függvénygenerátomak nevezzük.) Az állapotfüggvény alatt az egyes ágak különböző paraméterei közötti kapcsolatot képvise­lő függvényeket értjük (pl. a nyomásesés és át­ázandó mennyiség, vagy a hőmérsékletkülönbség és a hőáram közötti összefüggés). Az ágak elemi fuggvénygenerátorainak beállítójelét azonban a ta­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents